SG.hu

Az idei év legnagyobb üzlete lehet az ARM tőzsdére lépése

A brit cég által tervezett chipek vannak a világ okostelefonjainak 99 százalékában. Az ARM benyújtotta a tőzsdére lépéshez szükséges papírokat, mely több tízmilliárd dolláros értékével az idei év legnagyobbja lehet.

Az ARM-et 1990-ben alapította az Acorn Computers, az Apple és a VLSI Technology közös vállalkozásukként, ma viszont az Egyesült Királyság technológiai szektorának "koronaékszereként" emlegetik. A nagyjából 6000 főt foglalkoztató brit vállalat telefonok és táblagépek számára tervez mikrochipeket, és ezeket licenceli a processzorgyártóknak. Ügyfelei között megtalálható az Apple, az Alphabet, az Advanced Micro Devices, a Qualcomm és a Mercedes-Benz. A vállalat 2016-ig volt tőzsdén, akkor vásárolta fel a japán Softbank konglomerátum 32 milliárd dollárért. Terveik szerint 40 milliárd dollárért passzolták volna tovább az Nvidiának, ami minden idők legnagyobb chipüzlete lett volna, a versenyhivatalok azonban gátat szabtak ennek. A 2020-as tranzakció az Nvidia részvényeinek idei felfutását tekintve a SoftBank számára rendkívül jövedelmezőnek bizonyulhatott volna.

Az okostelefon-üzletág virágzása miatt az ARM évtizedekig menő volt, de a piac éretté válásával az eladások visszaestek. A vásárlók egyre hosszabb ideig tartják meg telefonjaikat, és az új technológiai funkciók kevéssé csábítóak a fogyasztók számára. A vállalat a hatósági bejelentésében azt közölte, hogy az árbevétel 1%-kal, 2,7 milliárd dollárra csúszott vissza a 2023. március 31-én zárult pénzügyi évben. A következő, júniusban zárult negyedévben az értékesítés 2,5%-kal esett vissza. Az ARM technológiája előzetes licencdíjaiból, majd az ügyfelei által eladott minden egyes chip után fizetett jogdíjból kap bevételt. Jogdíjbevételének több, mint 50%-a okostelefonokból és szórakoztató elektronikából származik, de az Apple által gyártott laptopokban és egyes Windows-gépekben is használják termékeit. Technológiája 10%-os piaci részesedéssel bír a felhőalapú számítástechnikában is, ahol az ARM-alapú chipeket a hálózatépítésben, valamint a szerverek központi processzoraiban használják.

A mesterséges intelligencia hulláma viszont az ARM másodvirágzását okozhatja, ezért felkeltette a technológiai befektetők érdeklődését. Masayoshi Son, a Softbank vezérigazgatója szerint az ARM "exponenciális növekedést" érhet el, ami némi ellentmondás, hiszen akkor valószínűleg nem dobnák piacra. Masayoshi szerint a ChatGPT-szerű szolgáltatásokat idővel az ARM által tervezett architektúrákon is kínálni fogják. A tőzsdei bevezetési kérelmében az ARM azt írja, hogy a vállalat "központi szerepet fog játszani" a mesterséges intelligenciára való átállásban. "Az ARM CPU-k már most is MI és gépi tanulási munkaterhelést futtatnak eszközök milliárdjain, beleértve az okostelefonokat, kamerákat, digitális tévéket, autókat és felhőalapú adatközpontokat" - közölte a vállalat. "A nagyméretű nyelvi modellek, a generatív MI és az autonóm vezetés feltörekvő területén fokozott hangsúlyt kap ezen algoritmusok kis energiaigényű gyorsítása".


Bár az Nvidia kínál egy ARM-alapú processzort az egyik ajánlatának részeként, amely egy MI-chipet kombinál egy hagyományos központi processzorral, Masayoshi és az ARM MI-ígéretei talán túlbecsülik a vállalat lehetőségeit. Ugyan a társaság lapkái az okostelefonokon és táblagépeken túl már komoly hardverekben, például energiahatékonyságot szemmel tartó szerverekben is megjelentek, de a cég nem gyárt MI-chipeket, és nem közvetlen versenytársa azon cégeknek, amelyek kifejezetten MI-hez tervezett chipeket gyártanak. Mindazonáltal mivel az mesterséges intelligencia iránti megszállottság még mindig szupererős, a félvezető-tervező az MI-kifejezést valószínűleg hívószóként fogja használni a befektetők elcsábítására.

Mivel még nem tudni, hogy hány részvényt bocsátanak ki, így a cég értéke sem tippelhető meg, de ismert tény, hogy a Softbank a hét évvel ezelőtti befektetését lényegében meg akarja duplázni. A japánok a cég mintegy 10%-át tervezik eladni a tőzsdei bevezetés során és 60-70 milliárd dolláros értékelést terveznek az ARM számára a tőzsdei bevezetéskor. Ehhez saját kézbe vették azt a 25%-os részesedést is, amelyet nem közvetlenül, hanem egy általuk kezelt alapban birtokoltak. Utóbbi vásárlás 64 milliárd dollárra értékeli az ARM-et.

Érdemes kiemelni, hogy a cambridge-i székhelyű vállalat az Egyesült Királyságra mért csapásként nem a londoni részvénytőzsdén hanem a New York-i Nasdaq-on lép parkettre. A döntés kormányszinten aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság nem tesz eleget a technológiai cégek részvénykibocsátásának vonzereje érdekében, mivel az amerikai tőzsdék magasabb profilokat és értékelést kínálnak. Rishi Sunak miniszterelnök megpróbálta megváltoztatni a döntést, Rene Haas, az ARM vezérigazgatója azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a "legjobb út", mindazonáltal a vállalat az Egyesült Királyságban tartja szellemi tulajdonát, székhelyét és tevékenységét.

Az ARM lépése az egész piac, de különösen a startupok számára kiemelt hír, mert jelenleg mind a kockázati tőkebefektetők, mind a cégalapítók likviditáshiányban szenvednek. Ha a tőzsdei bevezetés kedvező fogadtatásra talál, az erősítheti a nyilvános piacokba vetett bizalmat, ami még több vállalatot ösztönözhet a tőzsdei bevezetésre. A jelenleg a magánpiacokon rekedt több száz startup számára ez nagy hír lehet. Másrészt, ha az ARM a parkettra lépéskor megbotlik, vagy a vártnál jóval kevesebbért kénytelen eladni részvényeit, az korlátozhatja a későbbi tőzsdei bevezetések számát.

A tőzsdére való bevezetés a készpénzszerzés egy módja, mely egy céget magánvállalkozásból nyilvános társasággá tesz, és a befektetők meghatározott tőzsdéken vásárolhatnak és adhatnak el részvényeket a vállalat részvényeiből. A részvények árát jellemzően a vállalat által a folyamat lebonyolítására felbérelt befektetési bankok határozzák meg, amint azonban a részvények nyilvános kereskedésbe kerülnek, az árakról a kereslet és a kínálat dönt. A vállalat piaci értékét a részvények értéke a részvények számával megszorozva adja ki. A Nasdaq-on kereskednek más nagy technológiai vállalatok, köztük a Google, az Apple és a Facebook papírjaival is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kotomicuki #8
    De nem egy még kitaposatlan ösvényen kell az újnak elindulni, mert a váz már megvan, azt csak az új rendszerben újra kell alkotni - pl. nem kell újra feltalálni a táblázatkezelést, stb., "csak" le kell fordítani - , tehát az a negyven év kissé túlzó, szerintem. Aztán majd megegyeznek - vagy nem - a licencdíjakon..., és a szükség nagy úr, ha nincsen más.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Hát, ha már annyira keményen nyomják, itt a "nyugaton" a "demokráciát", akkor vmit mutathatnának is föl belőle, mert most az a helyzet, hogy Kína is megsüvegelhetné azt a centralizált, az embereket és az akaratukat semmibevevő modellt, amivé pl. az eu vált az utóbbi években: ennél nagyobb és álnokabb diktatúrát már nem lehet létrehozni a Földön...
    ...és nem csak az a probléma, hogy az emberek megkérdezése nélkül, de az ő nevükben, aljas mód ezt hazudva döntenek mindenről és rájuk nézve következmények nélkül, miközben az álompolgárok lakolnak és fizetnek meg minden bűnükért, hibájukért.
    Bárminek is nevezzük, ennél aljasabb, alattomosabb dolog nincs a földön, mint ami most a hatalmat bitorolja a "nyugat" fölött és a látottakból kiindulva ennek a tettei, azok következményei sem lehetnek/lesznek jobbak ennél. Így, ez meg egy eleve bukásra ítélt "rendszer", mert még önmagát sem tudja fönntartani, csak a folyamatos rablógyilkos hadjárataik zsákmányából tengődik, ideig-óráig, aztán összeomlik magától, mindent maga alá temetve.
    Ezért nem hiszek abban, hogy még ha legyőzik is az Oroszokat és utána Kínát - ami valljuk be, nagyon is elképzelhetetlen, hiszen előbb "pukkantanak" ők annál - , meg azt a pár, kisebb, eddig nekik szerencsésen ellenállót, akkor végre jó lesz... Nem, nem lesz jó, hanem további "üzemanyag" nélkül lezuhan és végleg földbe áll az egész debil rendszer, miután saját magát is fölemésztette, mert maga az alapkoncepció és pláne az azt irányítók egy életképtelen, őrült rémálom szintjén vannak.
    Természetesen, nem hiszem, hogy orosz, vagy kínai megszállás alatt jobb lenne élni, mert az is távol van az ember által igényelt szinttől, de azok még nem ennyire elmebeteg mód (ön)gyilkos hajlamúak, nem ennyire közveszélyesek, hogy bármit bedobva masírozzanak a biztos pusztulásba.... (a vagyon addig ér valamit, amíg azt a másik ember elismeri vagyonként, értékként, amint ez megszűnik, megszűnik vele együtt a vagyonalapú rendszer is; ott, ahol ennyire, direkt, erőszakkal és végérvényesen kizárják az emberek döntő többségét az elfogadott életvitelből/társadalmi berendezkedésből, ott előbb-utóbb borulni fog a bili, mert ez hosszútávon se nem fönntartható, se nem életképes folyamat)
    A tőke alapú társadalom meg a legaljasabb rabszolgatartás szinonimája a mai helyzetben..., kétlem, hogy ez a(z épeszű) többségnek kellene, vagy igényelné. (annyit fejlődött - vissza - a világ, hogy most már elvárják, hogy önként raboszolgáljon az egyén és aki erre nem hajlandó, azt minimum üldözőbe veszik, mint egy szökevényt, egy önmaga elorozta vagyontárgyat, amit, ha nem tudnak akarnak ismét működésre bírni, akkor eldobják, végleg)
  • kvp #7
    "Egy új rendszer létrehozásakor mindenképp keletkezik egy ahhoz illő fejlesztőkörnyezet is,"

    Barmi ami uj korulbelul 40 evnyi hataranybol indul es minden meglevo szoftvert portolhatnak ra. Egy uj architektura elterjedese joreszt azon mulik, hogy mennyi eroforras van arra, hogy ezt a hataranyt ledolgozzak. Mindenkeppen dragabb valtani mint a bevalt technologiat hasznalni, egyedul a magas licensz dijak miatt valhat vonzova egy uj, olcsobb architektura. Na most az ARM eseten ezek a licenszdijak eleg alacsonyak ahhoz, hogy a kapitalista vallalatok maguktol ne akarjanak valtani.

    "pláne Kínában egy pártrendelettől függ"

    Igen, politikai es/vagy katonai okokbol valthatnak es ilyenkor a cegek kenytelenek lenyelni a koltsegeket, azaz atharitani a vasarlokra. Ezt a koltsegnovekedest fogja megerezni a nyugati tarsadalom is a Kinarol torteno levalassal es a ra kiszabott szankciok miatt ezt a nyugatrol torteno levalast folytatja Kina is mar egy ideje. Annyi a kulonbseg, hogy a legtobb nyersanyag es a termeloeszkozok jelentos resze jelenleg Kina kezeben van. (belertve az afrikai es delamerikai terjeszkedeset is)

    "Úgy vélem, hogy az Oroszország elleni, több, mint kontraproduktív szankciókkal (is) a "nyugat" bebizonyította, hogy nemcsak az általa uralt embertömegek, de még a saját érdeke sem számít, ha leszáll a "köd" a "szemei" elé - ami mára egy folyamatos állapottá vált, sajnos."

    Gyozni akarnak. Tehat vagy sikerul Oroszorszagot es Kinat nyugati gyarmatta tenniuk, babkormanyokkal az elukon (ahogy tettek ezt az USA es az EU eseten) vagy belebuknak. Ez a mindent vagy semmit elv, vagy letrejon egy tokealapu kepviseletre (stakeholder demokraciara) alapulo kvazi vilagkormany vagy belebukik a nyugat. Nem a nagytokesek, csak a nyugati allamok.

    ps: Mik azok szervezetek amik a tokealapu kepviselet elven mukodnek? A reszvenytarsasagok. A stakeholder demokracia modellje egyszeru reszvenytarsasagga tenne a teljes bolygot. Az EU parlamentje ezt a modellt fogadta el az allamszervezes demokratikus celjakent.
  • Kotomicuki #6
    Egy új rendszer létrehozásakor mindenképp keletkezik egy ahhoz illő fejlesztőkörnyezet is, amit átfésülve már ki lehet adni a köz felé, hasznosításra - az ebbe beleölt energiától függő hatékonysággal és produktivitással. Aki nem óhajt vele bíbelődni az bér-fejlesztethet is, biztos, hogy erre is lesz majd üzletfél.
    Lehet, hogy nem az egyik-napról a másikra, de előbb-utóbb minden meglesz rá, amire van igény.
    Aztán, hogy mennyi lesz belőle és ezen milyen arányban osztozik a MI, vagy az emberi szerepkör, azt majd meglátjuk.
    Az elterjedése és piaci aránya meg, pláne Kínában egy kormánypártrendelettől függ, ahogy azt már mi is sokszor megtapasztaltuk a bőrünkön az utóbbi időben..., itt, Európában.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Úgy vélem, hogy az Oroszország elleni, több, mint kontraproduktív szankciókkal (is) a "nyugat" bebizonyította, hogy nemcsak az általa uralt embertömegek, de még a saját érdeke sem számít, ha leszáll a "köd" a "szemei" elé - ami mára egy folyamatos állapottá vált, sajnos.
    Ezért nem lesznek tekintettel semmire sem, amivel a már egész jó ütemű hanyatlást nemhogy megfékezni, de megállítani sem tudják/fogják. Így meg lényegtelen, hogy nekünk, kisembereknek mi volna jó, mert lassan örülnünk kell, hogy van mit ennünk és belélegeznünk - amíg az ezekhez való jogot/lehetőséget is meg nem szüntetik. (Európa felszámolásával a zusa piaci lehetőségek is jelentősen szűkülni fognak, ha már Kínából és az Oroszoktól sikeresen félig kirúgatták magukat és ezzel az "eredménnyel" még most sem elégszenek meg...)
    Sz'al, a problémák nem megoldva lesznek, hanem majd megszűnnek a magát a problémákat "okozó" dolgok is, pl: ha majd nem lehet az elektromos energiát (sem) megfizetni az egyre szegényedő tömegeknek, akkor minek is kellenének elektromos eszközök nekik... (a jelenlegi "gazdasági növekedések" mellett is egyre fogy a vásárlóerő mennyisége és a "minősége" "nyugaton", ha meg még szerintük is recesszió van...)
    Tehát, elképzelhető, hogy mire Kínában a MIPS és/vagy a RISCV teret nyer, addigra az ARM már nem oszt, nem szoroz a még működő piacokon (sem) a hatalmat bitorlók körein kívül... (az általános drágulás oka a belső, állami önvédelem hiánya mellett az, hogy az - amúgy egyre növekvő(, hiszen a sorozatos, hibás döntések eredményeként fellépő, egyre gyorsuló ütemű infláció minden téren érezteti a hatását) - elvárt profit egyre kevesebb, eladott darabszámú árucikken kell, hogy meglegyen..., és ha ez a drágulás a nem megválasztottaknak nem gond - sőt..., hiszen az őket kitartók kezében vannak a többségi részvények/tulajdonjogok döntő többsége - , akkor nem is változtatnak rajta, amivel csak tovább gyűrűzik ez a fogyasztók számára nagyon előnytelen folyamat (is))
  • M2 #5
    Kötelező venni belőle, annak aki jó pénzt akar keresni.
  • kvp #4
    "Szerintem nem olyan nagy dolog az új rendszer létrehozása után már a hozzá való fejlesztőkörnyezetek kiadása"

    40 evnyi szoftvert atirni egy bevalt es ismert platformrol egy teljesen ujra azert eleg nagy dolognak tunik. Marpedig az ARM platformnak mar tobb mint 40 evnyi osszegyult szoftvere van jelenleg. Ezt kellene egyik naprol a masikra egy ember altal nem ismert, MI altal tervezett rendszerre atirni. Ez max. akkor menne, ha egy MI irna at a szoftvereket is, de azt latjuk milyen eredmennyel megy jelenleg...

    "így sok jót nem jósolnék a továbbiakban az ARM-nak, bármennyire is tűnik ma még megkerülhetetlennek a "piacon"."

    Lehet, de akkor gyakorlatilag marad a MIPS es a RISCV, mindketto foleg kinai iranyitas es fejlesztes alatt. Tehat az x86 es az ARM megszunesevel a nyugati vilag elveszitene az osszes meg meglevo stabil technologiajat es mar csak Kinanak lennenek uj fejlesztesei. Lehetseges jovo, de nem biztos, hogy nekunk ez annyira jo lenne.

    Az, hogy MI general egy uj procit es hozza atirja az uj rendszerre az osszes szoftvert ami jelenleg csak letezik nem tunik jelenleg realisnak, de meglatjuk. Az viszont biztos, hogy onnantol egyetlen ember se tudna modositani vagy akar csak megerteni a rendszerek mukodeset. Ez megint a stabil hatterrel rendelkezo platformok helyzeti elonyet hozna el. Ezert torekszik Kina arra, hogy legyen neki akar tobb sajat, emberek altal tervezett, ismert, stabil es emberek altal is hosszu tavon tamogathato platformja.
  • Kotomicuki #3
    Ez az "érték" jelentősen csökkenni fog, hiszen a Kína elleni szankciók hatása még csak ezután csapódik majd le a cégen - gyakorlatilag a legnagyobb és legértékesebb piac válik ki (nem önszántából) a lehetősége(i)k közül (felkészül a BRICS..).
    Ehhez jön még majd hozzá a MI-val való terveztetés elburjánzása...
    Szerintem nem olyan nagy dolog az új rendszer létrehozása után már a hozzá való fejlesztőkörnyezetek kiadása, netán a bérfejlesztés. Aztán, ha a felhasználó nem vesz észre negatív változást a számára már megszokotthoz képest, akkor neki olyan mindegy, hogy mivel oldja meg a dolgait... (a szankciók egyedül itt lehetnek "életképesek", ahol mindkét oldalról cél és elvárás a "hidak" felégetése + az ehhez (is) köthető piaczsugorodás miatti áremelkedések/fizetőssé válások/korlátozások is ösztönzőleg fognak hatni, akár a végfelhasználókra is a váltás/változás irányába)

    Szerintem az elvárt haszon további kisajtolása iránt lesz nagyobb az igény a piaczsugorodás után is, mint a cég fenntartására és továbbműködtetésére a tulajdonos(ok) részéről - ahogy ez szinte kizárólagosan "elfogadott", abból a szemszögből és kikövetkeztethető a tőzsdére való újra-kiüldöztetésből - , így sok jót nem jósolnék a továbbiakban az ARM-nak, bármennyire is tűnik ma még megkerülhetetlennek a "piacon".
  • kvp #2
    Anno megprobaltak egyben ertekesiteni a ceget, eloszor igy vette meg egy japan befekteto csoport, a softbank. Ezutan a japanok megprobaltak eladni az nvidia-nak, de ezt gazdasagi okokbol blokkoltak a hatosagok. Ezutan szoba kerult egy kinai ceg szamara ertekesiteni, de ezt politikai okokbol blokkoltak. A japanok tovabbra is szeretnenek kiszallni a cegbol, tehat az egyetlen amit tehetnek az, hogy akkor a tozsden ertekesitik darabokban. Igy lehetosege lesz mind az nvidia-nak, mint a kinai allami csoportoknak a tobbsegi tulajdonjog megvasarlasara.

    A fentiekbol az nvidia az ami meg realis befektetokent, mert idokozben a kinai allam inkabb mas, jogilag elerhetobb architekturak fele nyitott, ideertve a riscv es a mips alapu fejleszteseket. Amennyiben a reszvenyeket csak elosztjak mas tozsdei befeketoi csoportok kozott, akkor is lehetosege lesz vegre a softbank-nak a cegbol torteno kiszallasra. Elso sorban nem azert viszik tozsdere, mert ez rovid tavon hoz hasznot, hanem azert mert mostanra semmilyen mas lehetosege nem maradt a jelenlegi tulajdonosnak az ertekesitesre.

    "kétlem, hogy arra éreztek volna rá, hogy nemsokára a MI-val fognak terveztetni a multik és emiatt fölöslegessé válik/válhat majd a cég/platform..."

    Az ARM elso sorban egy szabvanygyujtemeny, masod sorban egy sor licenszelheto termek. Az egyetlen nagy elonye a tobbi hasonlo teljesitmenyu termekkel szemben, hogy kialakult korulotte egy ingyenes es joreszt nyilt szoftveres platform, igy ha valaki az ARM megoldasait licenszeli, akkor a teljes fejlesztoi es felhasznaloi kornyezetet keszen kapja, evtizdekre visszanyulo szoftveres tamogatassal es rengeteg kesz komponenssel. Gyakorlatilag nagyon konnyen mukodo termeket lehet legozni az elerheto hardver es szoftver komponensekbol, amit utanna szinte barmelyik bergyarto le tud gyartani. Minden alternativa ujabb es/vagy kevesbe tamogatott, igy nagyobb es magasabb kockazatu befeketest igenyel a termekfejlesztok reszerol. Joreszt ez adja az ARM erteket.
  • Kotomicuki #1
    "Kár érte: jó ügynök volt!"

    Ez van, ha egy pénzügyi csoport a tulajdonos és csak a haszonszerzés vezérli: a tőzsdei "veszteséget" a végfelhasználóknak kell majd megtérítenie, mint minden esetben, tehát drágulni fognak emiatt az ARM-os masinák, amíg vki a helyükre nem lép az így megnyíló piacon - kevesebbért is bevállalja, vagy úgy dönt, hogy ennyiért már saját maga is megcsinálja magának/megcsináltatja magának a MI-val, pl. nV...
    Az "Így tedd tönkre a cégedet!" (némi aprópénzért) műsorszámot láthatjuk itt is... (bár, lehet, hogy a mohó szemszögükből csak a pénzüknél szeretnének lenni és ha nem tudják eladni, akkor így sajtolnak ki belőle vmennyit - kétlem, hogy arra éreztek volna rá, hogy nemsokára a MI-val fognak terveztetni a multik és emiatt fölöslegessé válik/válhat majd a cég/platform...)