SG.hu

A cigaretta­dobozokhoz hasonló figyelmeztetés kellene a közösségi médiára?

Vivek H. Murthy, az Egyesült Államok vezető közegészségügyi szakértője a dohánytermékekhez hasonló figyelmeztető címkék elhelyezésére szólított fel a közösségi médiában, hogy figyelmeztesse a felhasználókat, hogy a platformok károsíthatják a gyermekek mentális egészségét. Nem ez az első figyelmeztetése az olyan online szolgáltatások, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok hatásaival kapcsolatosan.

Murthy a New York Times véleménycikkében sürgette a kongresszust, hogy hozzon olyan jogszabályt, amely előírja, hogy a közösségi médiaplatformok tartalmazzanak egy általános egészségügyi figyelmeztetést, amely "rendszeresen emlékezteti a szülőket és a serdülőket arra, hogy a közösségi média biztonságossága nem bizonyított". Bizonyítékokat idézett arra vonatkozóan, hogy a közösségi médiában jelentős időt töltő serdülőknél nagyobb a szorongás és a depresszió kockázata, és hogy sok fiatal szerint a platformok rontották a testképüket. Murthy szerint a dohány- és alkoholtermékekhez hasonló figyelmeztető címkék igazoltan megváltoztatják az emberek viselkedését.

A tisztifőorvos felhívása a cselekvésre akkor hangzik el, amikor a szabályozó hatóságok és a jogalkotók egyre inkább vizsgálják a közösségi média használata és a gyermekek mentális egészsége közötti kapcsolatokat, és ezzel a gyermekek internetes védelmének kiterjesztésére irányuló javaslatok hullámát indítottak el. A törvényhozók a Big Tech gyerekekre gyakorolt hatását a dohánytermékek hatásához hasonlítják, és gyors fellépést sürgetnek a fiatalok mentális egészségi válságának egyik hajtóerejének nevezett jelenség ellen. A politikusi felháborodás ellenére azonban a tudományos közösségen belül még mindig jelentős vita folyik arról, hogy a közösségi média használata milyen mértékben okozhat mentális problémákat a gyermekek és tizenévesek körében. Kutatók és köztisztviselők a téma tanulmányozására szánt finanszírozás növelését szorgalmazták, és bírálták a technológiai vállalatokat, amiért nem bocsátanak több belső adatot a nyilvánosság rendelkezésére a témában.

Murthy és más köztisztviselők azonban azzal érvelnek, hogy a kutatás hiányosságaitól függetlenül elegendő bizonyíték van arra, hogy a közösségi média nem biztonságos. "Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam az volt, hogy vészhelyzetben nincs meg az a luxus, hogy tökéletes információkra várjunk" - írta cikkében a szakértő. Murthy szerint a címke azt mondaná, hogy "a közösségi média a serdülőkorúak esetében jelentős mentális egészségkárosodással jár".


Vivek H. Murthy

Az Egyesült Államok több, mint egy tucat államában hoztak olyan törvényeket, amelyek célja a gyermekek közösségi médiahasználata körüli védőkorlátok kiterjesztése. Egyes államokban a kisgyermekek számára teljesen megtiltják az oldalak elérését, és a tizenévesek számára szülői jóváhagyást írnak elő a használatukhoz. A törvényeket azonban a technológiai iparági csoportok megtámadták, azzal érvelve, hogy alkotmányellenesek és sértik a felhasználók szólásszabadságát. A bíróságok azóta több törvényt is hatályon kívül helyeztek. Jelenleg a washingtoni törvényhozók egy olyan javaslatcsomagot próbálnak előterjeszteni, amely előírja a közösségi platformok számára, hogy vizsgálják meg, hogy termékeik ártalmasak-e a gyerekekre nézve, és kiterjeszti a gyermekek online adataira vonatkozó meglévő szövetségi védelmet. A törvényjavaslatok azonban még nem mentek át a kongresszus egyik házán sem, és a törvényhozóknak egyre kevesebb idő áll rendelkezésükre a 2024-es választások előtt.

A gyermekek online biztonságáról szóló törvényjavaslatokat jegyző két törvényhozó közös nyilatkozatot adott ki. "Örülünk, hogy a főorvos - Amerika legjobb orvosa - továbbra is felhívja a figyelmet a közösségi média gyermekeinkre gyakorolt káros hatásaira" - írják Richard Blumenthal és Marsha Blackburn szenátorok. Ezzel szemben Carl Szabo, a NetChoice technológiai kereskedelmi szövetség alelnöke és főtanácsadója nyilatkozatában azt mondta, hogy Murthy javaslata "túlságosan leegyszerűsíti ezt a kérdést", mivel nem ismeri el, hogy "minden gyermek más és más, és saját kihívásokkal küzd". "A szülők és a gyámok vannak a legmegfelelőbb helyzetben ahhoz, hogy gyermekeik egyedi igényeit kezeljék - nem pedig a kormány vagy a technológiai cégek" - mondta Szabo, akinek csoportja a Metát, a Google-t és az Amazont is tagjai között tartja számon. A NetChoice pereket indított, amelyek célja, hogy állami szinten megállítsanak több, a gyermekek online biztonságára vonatkozó törvényt.

Shoshana Weissmann, az R Street Intézet digitális igazgatója és munkatársa "aggasztónak" nevezte Murthy javaslatát, és azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok tisztifőorvosai már korábban is szólaltak fel idő előtt új technológiák veszélyeiről, mielőtt a tudomány teljesen kiforrott lett volna, többek között a videojátékok kapcsán. "Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a főorvos téved, csak azt, hogy a hivatal rendszeresen olyan riasztásokat adott ki, amelyek végül tévesnek bizonyultak" - mondta Weissman.

Murthy szerint a figyelmeztető címkék csak egy részét képezik a közösségi média fogyasztókra gyakorolt hatásának nyomon követésére és korlátozására irányuló, szélesebb körű, szigorúbb szabályoknak, amelyekhez a kongresszus segítségére lenne szükség. Murthy szerint a kongresszus intézkedésére van szükség annak megakadályozására is, hogy a platformok érzékeny adatokat gyűjtsenek a gyerekekről, és korlátozni kellene az olyan funkciókat, mint a push-értesítések, az automatikus lejátszás és a végtelen görgetés, amelyek szerinte hozzájárulnak a túlzott használathoz. Emellett a közösségi médiavállalatoknak meg kellene osztaniuk az egészségügyi hatásokra vonatkozó adatokat független kutatókkal és a nyilvánossággal, és lehetővé kellene tenniük termékeik független biztonsági ellenőrzését - írta.

A gyermekek online biztonságáért küzdő egyes szószólók szerint a közösségi média gyermekekre gyakorolt hatásának kezeléséhez jelentősebb adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályokra van szükség. "A figyelmeztető címkék komoly reformok nélkül illuzórikus biztosítékot jelentenek" - írja Jeff Chester, a Center for Digital Democracy érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója.

Murthy egy 2019-es tanulmányt idézett, amely szerint a depresszió és a szorongás kockázata megduplázódott azoknál a serdülőknél, akik naponta több mint három órát töltöttek a közösségi médiában, valamint olyan statisztikákat, amelyek szerint a serdülők napi átlagos közösségi médiahasználata 4,8 óra. Javaslatát más példákhoz hasonlította, amikor a szövetségi kormány a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében lépett fel, nevezetesen a Boeing repülőgépek januári földre kényszerítéséhez és a tejtermékek közelmúltbeli visszahívásához lisztéria-szennyezés miatt. A biztonsági öveket és a légzsákokat előíró szabályok azért vannak érvényben, mert a törvényhozók felléptek, hogy megvédjék az embereket az autóbalesetektől - írta.

"Miért van az, hogy nem reagálunk a közösségi média által okozott károkra, amikor azok nem kevésbé sürgősek vagy széles körben elterjedtek, mint a nem biztonságos autók, repülőgépek vagy élelmiszerek által okozott károk?"- kérdezi Murthy. "Ezek a károk nem az akaraterő és a szülői magatartás kudarcai; ezek a következményei annak, hogy a nagyhatalmú technológiát megfelelő biztonsági intézkedések, átláthatóság és elszámoltathatóság nélkül szabadjára engedtük."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RJoco #2
    Nem dohányzom és mégis találkozom a dobozokra tett undorító képekkel.
    Sosem dohányoztam, mégis szívhattam a cigifüstöt mindenfele.
    És mindezt azért, mert legyek toleráns a cigisekkel. És ők miért nem toleránsak a nem cigisekkel szemben?
    De ez bármi másra is igaz.
  • Tetsuo #1
    Lyukóvölgyben is van jelmezkölcsönző?