SG.hu
Új digitális stratégián dolgozik Németország
Németország új digitális stratégiával kívánja növelni nemzetközi versenyképességét, miközben szakértők a technológiai fölényért folytatott növekvő geopolitikai versenyre, valamint a liberális értékek és az emberi jogok védelmének szükségességére figyelmeztetnek a digitális térben.
A héten a Bundestag digitális bizottsága nyilvános meghallgatáson vitatta meg szakértők részvételével új nemzetközi digitális stratégiáját, amelyet Németország digitális és közlekedési minisztériuma még az év vége előtt be akar terjeszteni. A több minisztériumot átfogó stratégia célja Németország nemzetközi versenyképességének növelése, amihez a szakértők szerint Németországnak különös figyelmet kell fordítania a nemzetközi műszaki szabványok elfogadásának előmozdítására. "Az Egyesült Államok és Kína között a technológiai fölényért folyó geopolitikai verseny közepette vagyunk. Ez komoly kihívást jelent Németország és az EU számára, de a globális dél országai számára is, amelyek gyakran ezeknek az érdekeknek a bábjai" - mondta a bizottság előtt Geraldine de Bastion, a Global Innovation Gathering nemzetközi hálózat alapítója.
A nemzetközi szintű politikai hatalmi harcok ellensúlyozására a német kormánynak a digitális technológiák fejlesztését "a demokratikus, liberális értékekkel összhangban kell előmozdítania, és ki kell állnia az emberi jogok betartása mellett az elektronikus térben" - mondta Julian Ringhof, az Európai Bizottság szakpolitikai munkatársa. A Nyugat és az autoriter rezsimek közötti feszültségek részeként az internet irányításával és a technikai szabványosítással foglalkozó nemzetközi szervezetek a politikai hatalmi harcok játszóterévé váltak - mondta Ringhof. "Gyakran a liberális-demokratikus és a tekintélyelvű megközelítések közötti versenyről van szó. Mindez természetesen óriási következményekkel jár Németország és az EU számára" - mondta.
Az elmúlt években Németország és az EU az USA és Kína közötti technológiai és kereskedelmi viták kereszttüzébe került. "Az autoriter államok a modern technológiákat hatalmuk megszilárdítására használják. Néhányan közülük - leginkább Kína és Oroszország - ezt azzal a céllal ötvözik, hogy a globális rendet a saját ízlésük szerint alakítsák át" - mondta Daniel Völksen, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) munkatársa a meghallgatáson. Egyes országok még az ENSZ-t is arra próbálják felhasználni, hogy a globális rendet tekintélyelvűbb módon alakítsák át. "Az ENSZ egyre inkább patthelyzetbe kerül, és az együttműködésre való hajlandóság rendkívül alacsony. Ha ezt a nemzetközi környezetet nézzük, még világosabbá válik, hogy Németországnak miért van szüksége itt világos stratégiai vonalra" - mondta Völksen.
"Egyrészt arról van szó, hogy meg kell akadályozni az emberi jogok védelmi mechanizmusainak gyengülését, például az úgynevezett számítógépes bűnözés elleni egyezményről folyó tárgyalások keretében" - mondta Völksen. Az Oroszország által 2017 végén javasolt egyezményt az uniós országok, az Egyesült Államok és mások ellenállása ellenére 2019 novemberében fogadták el, Fehéroroszország, Kambodzsa, Kína, Észak-Korea, Mianmar, Nicaragua és Venezuela támogatásával.
Áprilisban a két tábor ismét összecsapott, mivel emberi jogi csoportok aggodalmukat fejezték ki, hogy az egyezmény szabad utat adna a bűnüldöző szervek számára, hogy független vagy bírósági felügyelet nélkül hozzáférjenek a személyes adatokhoz, és elektronikus megfigyeléssel megsérthessék a magánélethez fűződő jogokat. "A jelenlegi helyzetben azonban valójában arról van szó, hogy meg kell akadályozni a tekintélyelvű eszmék további erősödését, és meg kell őrizni az együttműködés igényesebb formáinak intézményi előfeltételeit közép- és hosszabb távon" - mondta Völksen.
A stratégia célja többek között az egységes technikai normák és szabványok kialakítása. "Mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy a német nemzetközi digitális politikai stratégiát beépítsük a kidolgozás alatt álló európai megoldásokba" - tette hozzá Klaus-Heiner Röhl a Német Gazdasági Intézettől. Németország mellett az Európai Unió is igyekszik új szabványosítási stratégiájával ellensúlyozni a szabványosítás terén növekvő nemzetközi versenyt. Mindazonáltal az USA és Kína továbbra is teret nyer a nemzetközi szabványosításban. Peking "China Standards 2035" elnevezésű terve például az olyan új technológiákra vonatkozó nemzetközi szabványok kialakítására törekszik, mint a mesterséges intelligencia és az 5G.
"De ez azt is jelenti, különösen a mi szempontunkból, hogy pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak a kkv-knak, amelyek részt kívánnak venni ezekben a szabványosítási testületekben" - tette hozzá Christoph Tovar, a Bitkom nemzetközi és innovációs szakpolitikai felelőse. De Bastion hozzátette, hogy az olyan kutatási és innovációs programokat, mint a Horizont Európa, meg kell nyitni a globális déli partnerekkel való együttműködés előtt, és közös adattereket kell létrehozni a kutatás és az innováció számára. Dr. Julia Pohle, a berlini Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt javasolta, hogy ha Németország és az EU világosabban el akarja kötelezni magát a demokrácia és az önrendelkezés mellett, akkor "a német nemzetközi digitális politikának tudatosan kellene hangsúlyokat tennie és ezeket európai szinten erőteljesebben érvényre juttatnia".
A héten a Bundestag digitális bizottsága nyilvános meghallgatáson vitatta meg szakértők részvételével új nemzetközi digitális stratégiáját, amelyet Németország digitális és közlekedési minisztériuma még az év vége előtt be akar terjeszteni. A több minisztériumot átfogó stratégia célja Németország nemzetközi versenyképességének növelése, amihez a szakértők szerint Németországnak különös figyelmet kell fordítania a nemzetközi műszaki szabványok elfogadásának előmozdítására. "Az Egyesült Államok és Kína között a technológiai fölényért folyó geopolitikai verseny közepette vagyunk. Ez komoly kihívást jelent Németország és az EU számára, de a globális dél országai számára is, amelyek gyakran ezeknek az érdekeknek a bábjai" - mondta a bizottság előtt Geraldine de Bastion, a Global Innovation Gathering nemzetközi hálózat alapítója.
A nemzetközi szintű politikai hatalmi harcok ellensúlyozására a német kormánynak a digitális technológiák fejlesztését "a demokratikus, liberális értékekkel összhangban kell előmozdítania, és ki kell állnia az emberi jogok betartása mellett az elektronikus térben" - mondta Julian Ringhof, az Európai Bizottság szakpolitikai munkatársa. A Nyugat és az autoriter rezsimek közötti feszültségek részeként az internet irányításával és a technikai szabványosítással foglalkozó nemzetközi szervezetek a politikai hatalmi harcok játszóterévé váltak - mondta Ringhof. "Gyakran a liberális-demokratikus és a tekintélyelvű megközelítések közötti versenyről van szó. Mindez természetesen óriási következményekkel jár Németország és az EU számára" - mondta.
Az elmúlt években Németország és az EU az USA és Kína közötti technológiai és kereskedelmi viták kereszttüzébe került. "Az autoriter államok a modern technológiákat hatalmuk megszilárdítására használják. Néhányan közülük - leginkább Kína és Oroszország - ezt azzal a céllal ötvözik, hogy a globális rendet a saját ízlésük szerint alakítsák át" - mondta Daniel Völksen, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) munkatársa a meghallgatáson. Egyes országok még az ENSZ-t is arra próbálják felhasználni, hogy a globális rendet tekintélyelvűbb módon alakítsák át. "Az ENSZ egyre inkább patthelyzetbe kerül, és az együttműködésre való hajlandóság rendkívül alacsony. Ha ezt a nemzetközi környezetet nézzük, még világosabbá válik, hogy Németországnak miért van szüksége itt világos stratégiai vonalra" - mondta Völksen.
"Egyrészt arról van szó, hogy meg kell akadályozni az emberi jogok védelmi mechanizmusainak gyengülését, például az úgynevezett számítógépes bűnözés elleni egyezményről folyó tárgyalások keretében" - mondta Völksen. Az Oroszország által 2017 végén javasolt egyezményt az uniós országok, az Egyesült Államok és mások ellenállása ellenére 2019 novemberében fogadták el, Fehéroroszország, Kambodzsa, Kína, Észak-Korea, Mianmar, Nicaragua és Venezuela támogatásával.
Áprilisban a két tábor ismét összecsapott, mivel emberi jogi csoportok aggodalmukat fejezték ki, hogy az egyezmény szabad utat adna a bűnüldöző szervek számára, hogy független vagy bírósági felügyelet nélkül hozzáférjenek a személyes adatokhoz, és elektronikus megfigyeléssel megsérthessék a magánélethez fűződő jogokat. "A jelenlegi helyzetben azonban valójában arról van szó, hogy meg kell akadályozni a tekintélyelvű eszmék további erősödését, és meg kell őrizni az együttműködés igényesebb formáinak intézményi előfeltételeit közép- és hosszabb távon" - mondta Völksen.
A stratégia célja többek között az egységes technikai normák és szabványok kialakítása. "Mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy a német nemzetközi digitális politikai stratégiát beépítsük a kidolgozás alatt álló európai megoldásokba" - tette hozzá Klaus-Heiner Röhl a Német Gazdasági Intézettől. Németország mellett az Európai Unió is igyekszik új szabványosítási stratégiájával ellensúlyozni a szabványosítás terén növekvő nemzetközi versenyt. Mindazonáltal az USA és Kína továbbra is teret nyer a nemzetközi szabványosításban. Peking "China Standards 2035" elnevezésű terve például az olyan új technológiákra vonatkozó nemzetközi szabványok kialakítására törekszik, mint a mesterséges intelligencia és az 5G.
"De ez azt is jelenti, különösen a mi szempontunkból, hogy pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak a kkv-knak, amelyek részt kívánnak venni ezekben a szabványosítási testületekben" - tette hozzá Christoph Tovar, a Bitkom nemzetközi és innovációs szakpolitikai felelőse. De Bastion hozzátette, hogy az olyan kutatási és innovációs programokat, mint a Horizont Európa, meg kell nyitni a globális déli partnerekkel való együttműködés előtt, és közös adattereket kell létrehozni a kutatás és az innováció számára. Dr. Julia Pohle, a berlini Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt javasolta, hogy ha Németország és az EU világosabban el akarja kötelezni magát a demokrácia és az önrendelkezés mellett, akkor "a német nemzetközi digitális politikának tudatosan kellene hangsúlyokat tennie és ezeket európai szinten erőteljesebben érvényre juttatnia".