Berta Sándor

Macron is élt az adatelemzők segítségével

Kiderült, hogy nem csupán Donald Trump csapata vette igénybe adatelemző cég tanácsait.

Giullaume Liégey a Liegey Muller Pons nevű startupjával koordinálta Emmanuel Macron és az En Marche! mozgalom franciaországi választási kampányát. A szakember egy hamburgi rendezvényen elevenítette fel az élményeit. Liégey közölte, hogy a korszerű választási kampányokban a tiszta intuíció már nem elegendő. Fontos, hogy a jelölt felismerje a potenciális választóit, továbbá azt, hogy mely üzenetek érnek célba náluk és az információkat miként kapják meg. A Big Data ehhez megfelelő alapokat nyújt, de csak az adatok, a technika és az emberek ötvözete biztosítja a sikert.

Az adatok és azok elemzése nagyon sok dologra választ adhat. Liégey példaként említette, hogyha valaki megmondja, hogy hol lakik, akkor meg lehet mondani, hogy az illető kit fog választani, de ehhez rengeteg információt kell összegyűjteni és elemezni. Macron kampánya során például 6000 En Marche! önkéntes aktivista keresett fel körülbelül 300 000 családot. A segítők összesen 25 000 felmérést készítettek, amelyek átlagosan 14 percen át tartottak. Mindegyik beszélgetés során nyolc kérdést tettek fel, olyanokat, miszerint mi az, ami jól működik Franciaországban; mi az, ami rosszul; mi az elmúlt évvel kapcsolatban a legszebb emlék s melyik a legrosszabb. A kapott válaszokat a helyszínen beírták egy a Liegey Muller Pons által kifejlesztett alkalmazásba, majd azokat egy másik startup kiértékelte.

Liegey a klasszikus és a korszerű választási stratégiák ötvözésével kapcsolatos inspirációt abból merítette, hogy önkéntes segítője volt Barack Obama 2008-as választási csapatának. A szakember szerint az emberi interakció a politikai kommunikáció kulcsa és sokkal valószínűbb, hogy sikeresebb lesz egy lakásajtóban folytatott beszélgetés, mint egy Facebookon való megkeresés. A különbség az ő módszerük és a Cambridge Analytica eljárása között az, hogy ők nem loptak el felhasználói adatokat az elemzések elkészítéséhez. És ugyan most Macron nyert, de nincs garancia a sikerre. Liégey közölte, hogy a startupja eddig több mint ezer kampányban vett részt és számos ügyfelük elveszítette a választási küzdelmet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #4
    "Ahol vannak, onnan nincs már visszafordulás, mert milliók deportálása nettó kivitelezhetetlen, vagyis nagyon nagy b.zdmegnek kellene történnie, hogy szóba kerüljön, a teljes "világrendünk" összeomlásának stb."

    Ez volt az a fogkrem-tubusos pelda, ami egyebkent amerikaban eleg gyakori hasonlat. Egyebkent ha eppen van tomeges nepmozgas, akkor eleg 2-3 ev a megfelelo szamu uj szavazo megerkezesere, ha nincs, akkor akar 1-2-3 generacio is kellhet amire kialakul az uj tobbseg. Ez a strategia egeszen addig jo, amig az elso sajat partok meg nem alapulnak, ami valahol a 3-4 generacio kornyeken johet eloszor ossze (de az olyan 60 ev). Onnantol viszont a demokracia elobb utobb atalakul teokraciava. A franciak es a britek kb. a 60-as evekben kezdtek, azaz most jarnak kb. az emlitett 60 ev korul. A nemetek a 70-es evekben, es a valtozas a 90-es evekben gyorsult fel. Ezert ott a mostani politikusok meg nyugdijba mehetnek mielott a folyamatbol gond lenne. A brit es francia politikusok viszont nagyobb gondban vannak.

    ps: Varhatoan a franciaknal vagy egy nagy part lesz nyiltan iszlamista tobbsegu vagy egy uj part fog alakulni. Az En Marche vagy egy utodpartja barmelyik lehet a kettobol. A kerdes, hogy a lakossag eleg nagy resze tamogatja-e majd oket. A cikkhez kapcsolodva pedig kerdes, hogy a kozossegi media kepes lesz-e ezt a tamogatast sikeresen letrehozni az emberek jelenlegi vilagnezetetol fuggetlen modon.
  • fonak #3
    Ahol vannak, onnan nincs már visszafordulás, mert milliók deportálása nettó kivitelezhetetlen, vagyis nagyon nagy b.zdmegnek kellene történnie, hogy szóba kerüljön, a teljes "világrendünk" összeomlásának stb. De megérdemlik valahol, ők mentek először hódítani Algériába és fél Afrikába, sőt Szíriába is egy időben, majd az angolokhoz hasonlóan megengedték a bevándorlást a (volt) gyarmatokról.
    Ahogy lenni szokott, a baloldal lassan iszlamofilesedett, alkalmazkodva hozzá, hogy a szavazói jelentős része muszlim mostanra (ahol még nincs jelentős muszlim/bevándorló népesség, ott is többek között ezért hajtják a baloldali pártok a migrációt, mert szavazókat akarnak, kb. úgy mint Viktorék állampolgárságot adtak az erdélyieknek - csak ennek kissé súlyosabb következményei vannak hosszú távon). Az meg persze világos hogy a zsidók egy része miért szorgalmazza világszerte fanatikusan a multikultit, a fajkeveredést (de csak másoknak, ők legfeljebb válogatott fehér bőrű "gójokkal" álnak össze, esetleg ázsiaival (magas iq-jú kínaival, mint Zucki), nem niggával meg koszos sivatagi c.gánnyal, leszámítva egy-két bolond pichát), azért, mert csak az ilyen társadalmat érzik biztonságosnak és számukra nem fenyegetőnek, ellenkező esetben bármikor jöhet egy új kefebajszos és a córesz, legalábbis a paranoid természetük szerint (de hát ahogy Andy Grove is megmondta, csak a paranoidok élnek túl, ők elég rég túlélnek).
  • ostoros #2
    Én aztán nem sajnálom a franciákat, ha tényleg egy iszlám országban akarnak álni, tegyék csak...
    Van az az ember akiért beugrok a vízbe, hogy kimentsem, de van akit hagynék...
  • kvp #1
    Azert Macron eseten ket donto strategiai pont is volt. Jo erzekkel sikerult az osszes iszlamista szavazatot bezsebelnie, mert rajta kivul senki nem volt akire a nagyszamu francia allampolgarsagu muzulmanok szavazhattak volna, masreszt ugy jott ki a valasztas, hogy mindenki aki nem akart lepen-ekre szavazni, az ra szavazott mint kisebb rosszra. (francia valasztasi logika: inkabb egy iszlam franciaorszag, mint egy kereszteny)

    Az adatelemzes az inkabb ahhoz kellett, hogy az elso nagy baloldali harcot, az elso fordulot megnyerje. Utanna mar egyertelmu volt, viszont az elso fordulos siker az tenyleg nagy teljesitmeny.