SG.hu
Mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől
A világ legnagyobb techcégei mától kezdve egy olyan európai uniós törvénnyel szembesülnek, amely örökre megváltoztatja az internetet - az eddiginél nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg az olyan nagy platformokat üzemeltető cégektől, mint a Meta, a TikTok, az X, a Google, az Apple és az Amazon. A nagy online platformoknak és keresőmotoroknak meg kell felelniük az uniós digitális szolgáltatási törvénynek, amely az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni küzdelmet célzó mérföldkőnek számít. Az új szabályok betartatása azonban valószínűleg kihívást jelent majd.
Több éves tárgyalások után majdnem egy éve, 2022 novemberében lépett hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amelynek célja, hogy megvédjék a felhasználókat az online ártalmaktól. Olyan jogi változásokat vezet be, amelyek részletes új követelményeket tartalmaznak a tartalom moderálására, az illegális tartalmak megjelölésére és a rendszeres kockázatértékelésre vonatkozóan. A DSA értelmében a platformoknak meg kell akadályozniuk a káros tartalmak terjedését, le kell állítaniuk vagy korlátozniuk a személyre szabott tartalmak és hirdetések célzását, és meg kell osztaniuk a kutatókkal az algoritmusaik működésével kapcsolatos információkat az átláthatatlan tartalomajánlásokról. Jogsértés akkor fordulhat elő, ha a platformok nem adnak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy mit miért ajánlanak a felhasználóknak, illetve arról, hogy hogyan lehet lemondani ezekről az ajánlásokról. A platformok jogsértést kockáztathatnak azzal is, ha nem dolgozzák fel gondosan az illegális tartalmakról szóló jelentéseket.
A bevezetés első lépcsőfoka februárban volt, amikor kötelezték az online platformokat, hogy tegyék közzé az aktív felhasználóik számát. Ezekből a számokból az EU 19 platformot választott ki, mindegyiknek több, mint 45 millió aktív havi felhasználója van, azaz meghaladják az EU lakosságának 10%-át. Ezeket az Európai Bizottság a "nagyon nagy online platformok" (VLOP) vagy a "nagyon nagy online keresőmotorok" (VLOSE) státuszába sorolta.
A DSA teljes egészében csak majd 2024 tavaszától alkalmazandó, de mától kezdve a VLOP-oknak és a VLOSE-oknak kockázatértékeléseket kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak, és sokkal szigorúbb szabályokat kell betartaniuk. Az új jogszabály jogi fordulatot jelent, mivel először vezet be bírságot a szabályok be nem tartása esetén. A bírságok a DSA szerint "az adott vállalat teljes világméretű éves forgalmának 6%-át" is elérhetik. További szankciók is alkalmazhatók, beleértve az EU egységes piacáról való kitiltást. A meg nem felelés magában foglalhatja az illegális online tartalmak elleni fellépés hiányát, a platformok tartalommoderálási döntéseinek felhasználók általi megtámadására vonatkozó lehetőség elmulasztását, vagy a tizenéveseket célzó hirdetések blokkolásának mellőzését. Az EB végrehajtási terve a "károsult fogyasztók" számára azt is megkönnyíti, hogy "csoportos kereseteket indítsanak a szabályokat megszegő platformok ellen", és kártérítést kérjenek.
A végrehajtási kihívások kezelése érdekében az Európai Bizottság "rendszeres kapcsolatban állt" a 19 kijelölt szolgáltatással, és önkéntes alapon "felajánlotta stressztesztek elvégzését". Júniusban Thierry Breton belső piaci biztos Kaliforniába utazott, ahol csapata stresszteszteket végzett olyan közösségi médiaplatformokkal, mint az X (korábbi nevén Twitter), a TikTok, a Snapchat és a Meta alá tartozó Facebook és Instagram. A Bizottságnak nem célja a büntetés: annak érdekében, hogy a cégek elkerülhessék a jogsértéseket, minden egyes platformot egy uniós jogi képviselőhöz csatolnak majd. Ez biztosítani fogja, hogy azok mindig gyorsan választ kapjanak a megfeleléssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseikre.
Jogi szakértők szerint a platformok foggal-körömmel fognak harcolni gyakorlatuk védelmében, különösen akkor, ha az új megfelelési szabályok az alapvető üzleti modelljükbe ütköznek. A platformok a nyári stressztesztek alapján még nem készültek fel a DSA betartására, egyik platform sem felelt meg a DSA-előírásoknak. Kritikusok szerint többen egyszerűen bevállalják majd a hatalmas bírságokat, mert még kérdéses, hogy az EU mennyire lesz következetes a DSA betartatásában. Néhány olyan platform számára, amely kevéssé vagy egyáltalán nem számíthat végrehajtásra, megérheti a jogsértés kockázata.
A nemzeti hatóságok továbbra is felelősek azon platformok ellenőrzéséért, amelyek székhelye az országukban van bejegyezve. Az Európai Bizottság azonban mostantól felhatalmazást kap a VLOP-ok és VLOSE-ok listájának ellenőrzésére és szankcionálására. A platformok továbbra sem felelnek az általuk tárolt tartalomért, de mostantól részletes új követelményeket kell követniük a tartalommoderációs rendszerekre, a tiltott tartalomról szóló értesítések kezelésére és a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan. A cenzúra továbbra is tilos, de a platformoknak mostantól jogukban áll proaktívan moderálni. A tartalommoderáció hibrid modelljei válhatnak általánossá, amelyek automatikus eszközöket használnak az illegális tartalmak azonosítására, miközben a végső döntés felelősségét emberekre ruházzák.
Az EU új digitális szabálykönyve szerint az online platformoknak engedniük kell, hogy auditorok a motorháztető alá nézzenek, és osztályozzák algoritmusaikat. E példátlan feladat körül azonban számos kérdés maradt, legfőbb a hozzáértő szakemberek hiánya. Ez a probléma a könyvvizsgáló cégeket, a nemzeti szabályozó hatóságokat és az Európai Bizottságot is érinti. Fontos kiemelni, hogy a platformok ellenőrzésével és a DSA betartatásával kapcsolatos költségeket a platformoknak kell fedezniük. Tehát a technológiai cégeknek kell finanszírozniuk az EU erőfeszítéseit, hogy szakértőket alkalmazzon a platformok ellenőrzésére.
Áprilisban indult el az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központ, amely házon belüli technikai és tudományos szakértelemmel fogja ellátni a Bizottságot annak biztosítása érdekében, hogy a nagyon nagy online platformok és a nagyon nagy online keresőmotorok által használt algoritmikus rendszerek megfeleljenek a DSA kockázatkezelési, kockázatcsökkentési és átláthatósági követelményeinek. Ezek a szakértők "nemcsak a nagyon nagy online platformokból és a nagyon nagy online keresőmotorokból eredő rendszerszintű kockázatok azonosítására és kezelésére fognak összpontosítani, hanem az algoritmusok hosszú távú társadalmi hatását is vizsgálni fogják" - ígérte az EB.
A DSA bevezeti a "megbízható jelölök" (Trusted flaggers) fogalmát is, melyek olyan szervezetek, amelyek bizonyított szakértelemmel rendelkeznek a káros vagy illegális tartalmak jelzése terén a platformok számára. A rendelet előírja, hogy az általuk megjelölt tartalmakat a platformoknak előnyben kell részesíteniük a tartalom moderálásakor. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek - amelyek közül sokan valószínűleg nem kormányzati szervezetek lesznek - az alapvető jogok területén szerzett szakértelmükön túl digitális ismereteket is el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan jelezhessék a platformoknak a tiltott tartalmakat - és pénzügyi támogatásra is szükségük lesz a szolgáltatásaik nyújtásához.
Az elkövetkező hónapokban a Bizottság várhatóan egy sor végrehajtást segítő másodlagos jogszabályt fog elfogadni, hogy jobban megvilágítsa a platformok kötelezettségeit és növelje a jogbiztonságot a megfelelési tervek előmozdítása érdekében. A jogbizonytalanság máris azt eredményezte, hogy a Zalando és az Amazon panaszt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, megtámadva szolgáltatásaik VLOP-nak való minősítését. 2024. február 24-én a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szabályai azokra a platformokra is életbe lépnek, amelyek havi felhasználóinak száma nem éri el a 45 milliós küszöbértéket. Ezeknek még hat hónapjuk van megfelelni.
A tét nagy az EU számára, amely a technológiai szabályozás globális vezetőjének számít, és további, szélesebb körű jogszabályokon - például a digitális piacokról szóló törvény és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény - előkészítésén dolgozik. Az, hogy a DSA szabályait mennyire hatékonyan lehet érvényesíteni, nem csak az EU-ban fogja befolyásolni a platformok viselkedését és az internet működését, hanem az is eldőlhet, hogy más országokban a DSA-hoz hasonló jogszabályok bevezetéséről döntenek-e. Az első eredmény már megvan: a TikTok videómegosztó platform augusztus 4-én jelentette be az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében végrehajtott változtatásokat, többek között azt, hogy az európai felhasználók kikapcsolhatják az érdeklődési körük alapján tartalmakat megjelenítő addiktív funkciót.
Elon Muskkal biztosan probléma lesz. Mielőtt a Twitter átnevezte volna magát X-re, a platform megbukott a stresszteszten, aminek hatására Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa azt javasolta nekik, hogy vegyenek fel több embert, akik segítenek a tartalom moderálásában. (Mint ismert, Musk átvétel utáni egyik első lépése több ezer moderátor kirúgása volt, akikkel együtt meglepő módon a reklámozók is elpárologtak.) Ekkor az akkori Twitter még azt ígérte, hogy szándékában áll "teljes mértékben megfelelni a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek", de a moderátorok felvétele időbe telik, majd májusban Musk kiléptette a céget egy a dezinformáció elleni küzdelemről szóló uniós megállapodásból. Breton figyelmeztette, hogy ezt most még megteheti, de augusztus 25. után már más világ jön.
Az Amazon más taktikát választott, szerintük őket nem szabadna nagyon nagy online platformként számon tartani, ha az egyes uniós országokban működő, versenytársuknak számító nagy cégek nem azok. Az Amazon a bíróságon vívja meg ezt a csatát, de az esetleges sikerrel sem érnek el semmit, hiszen mint írtuk, a szabályok 2024. február közepétől mérettől függetlenül mindenkire vonatkoznak majd. A cég valószínűleg ezt belátva tett már néhány lépést a megfelelés érdekében, többek között új csatornát hozott létre, amelyen a vásárlók jelenthetik a terméklistákban szereplő helytelen információkat.
A Google is végrehajtott néhány változtatást a DSA betartása érdekében - olvasható a vállalat tegnapi blogbejegyzésében. Ezen változtatások közé tartozik a DSA által előírt panaszkezelési rendszer, amely lehetővé teszi a YouTube-felhasználók számára, hogy fellebbezzenek a videók eltávolítására vagy korlátozására vonatkozó döntések ellen, egy "kiemelt jelzőprogram", ahol szakértők jelenthetik az illegális tartalmakat, valamint új mérőszámok az átláthatósági jelentésekben, hogy "több kontextust adjunk a felhasználók káros tartalmaktól való védelme érdekében végzett munkánkról". A Google emellett ígéretet tett arra, hogy több adatot oszt meg a célzott hirdetések működéséről, és "növeli az adatokhoz való hozzáférést" az olyan kutatók számára, akik "rendszerszintű tartalmi kockázatokat vizsgálnak az EU-ban", és "többet szeretnének megtudni arról, hogy a Google Search, YouTube, Google Maps, Google Play és Shopping hogyan működik a gyakorlatban".
Egy nonprofit szervezet, az Eko héten végzett kutatása szerint a Facebook még mindig jóváhagyja a DSA alapelveivel ellentétes online hirdetéseket. A szervezet 13 káros tartalmú hirdetést nyújtott be jóváhagyásra, egyikük például a bevándorlók elleni erőszakra uszított, egy másik pedig egy prominens európai parlamenti képviselő meggyilkolására szólított fel. Az Eko közölte, hogy a Facebook a benyújtott hirdetések közül nyolcat 24 órán belül jóváhagyott, ötöt pedig elutasított. A kutatók a hirdetéseket még a közzététel előtt eltávolították, így a Facebook-felhasználók nem látták őket. Az Eko kutatására reagálva a Meta azt mondta: "Ez a jelentés a hirdetések egy nagyon kis mintáján alapult, és nem reprezentatív az általunk naponta világszerte felülvizsgált hirdetések számára".
Az Electronic Frontier Foundation (EFF), egy digitális jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet a kiszolgáltatott és történelmileg elnyomott csoportokat félti a DSA-tól, mondván azt a kormányok "fegyverként használhatják a platformok megbüntetésére, ha azok nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat". Az EFF és 66 további emberi jogi és szólásszabadság-védő csoport sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a DSA végrehajtásában az "emberi jogokra összpontosító megközelítést" alkalmazzanak.
Több éves tárgyalások után majdnem egy éve, 2022 novemberében lépett hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amelynek célja, hogy megvédjék a felhasználókat az online ártalmaktól. Olyan jogi változásokat vezet be, amelyek részletes új követelményeket tartalmaznak a tartalom moderálására, az illegális tartalmak megjelölésére és a rendszeres kockázatértékelésre vonatkozóan. A DSA értelmében a platformoknak meg kell akadályozniuk a káros tartalmak terjedését, le kell állítaniuk vagy korlátozniuk a személyre szabott tartalmak és hirdetések célzását, és meg kell osztaniuk a kutatókkal az algoritmusaik működésével kapcsolatos információkat az átláthatatlan tartalomajánlásokról. Jogsértés akkor fordulhat elő, ha a platformok nem adnak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy mit miért ajánlanak a felhasználóknak, illetve arról, hogy hogyan lehet lemondani ezekről az ajánlásokról. A platformok jogsértést kockáztathatnak azzal is, ha nem dolgozzák fel gondosan az illegális tartalmakról szóló jelentéseket.
A bevezetés első lépcsőfoka februárban volt, amikor kötelezték az online platformokat, hogy tegyék közzé az aktív felhasználóik számát. Ezekből a számokból az EU 19 platformot választott ki, mindegyiknek több, mint 45 millió aktív havi felhasználója van, azaz meghaladják az EU lakosságának 10%-át. Ezeket az Európai Bizottság a "nagyon nagy online platformok" (VLOP) vagy a "nagyon nagy online keresőmotorok" (VLOSE) státuszába sorolta.
A DSA teljes egészében csak majd 2024 tavaszától alkalmazandó, de mától kezdve a VLOP-oknak és a VLOSE-oknak kockázatértékeléseket kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak, és sokkal szigorúbb szabályokat kell betartaniuk. Az új jogszabály jogi fordulatot jelent, mivel először vezet be bírságot a szabályok be nem tartása esetén. A bírságok a DSA szerint "az adott vállalat teljes világméretű éves forgalmának 6%-át" is elérhetik. További szankciók is alkalmazhatók, beleértve az EU egységes piacáról való kitiltást. A meg nem felelés magában foglalhatja az illegális online tartalmak elleni fellépés hiányát, a platformok tartalommoderálási döntéseinek felhasználók általi megtámadására vonatkozó lehetőség elmulasztását, vagy a tizenéveseket célzó hirdetések blokkolásának mellőzését. Az EB végrehajtási terve a "károsult fogyasztók" számára azt is megkönnyíti, hogy "csoportos kereseteket indítsanak a szabályokat megszegő platformok ellen", és kártérítést kérjenek.
A végrehajtási kihívások kezelése érdekében az Európai Bizottság "rendszeres kapcsolatban állt" a 19 kijelölt szolgáltatással, és önkéntes alapon "felajánlotta stressztesztek elvégzését". Júniusban Thierry Breton belső piaci biztos Kaliforniába utazott, ahol csapata stresszteszteket végzett olyan közösségi médiaplatformokkal, mint az X (korábbi nevén Twitter), a TikTok, a Snapchat és a Meta alá tartozó Facebook és Instagram. A Bizottságnak nem célja a büntetés: annak érdekében, hogy a cégek elkerülhessék a jogsértéseket, minden egyes platformot egy uniós jogi képviselőhöz csatolnak majd. Ez biztosítani fogja, hogy azok mindig gyorsan választ kapjanak a megfeleléssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseikre.
Jogi szakértők szerint a platformok foggal-körömmel fognak harcolni gyakorlatuk védelmében, különösen akkor, ha az új megfelelési szabályok az alapvető üzleti modelljükbe ütköznek. A platformok a nyári stressztesztek alapján még nem készültek fel a DSA betartására, egyik platform sem felelt meg a DSA-előírásoknak. Kritikusok szerint többen egyszerűen bevállalják majd a hatalmas bírságokat, mert még kérdéses, hogy az EU mennyire lesz következetes a DSA betartatásában. Néhány olyan platform számára, amely kevéssé vagy egyáltalán nem számíthat végrehajtásra, megérheti a jogsértés kockázata.
A nemzeti hatóságok továbbra is felelősek azon platformok ellenőrzéséért, amelyek székhelye az országukban van bejegyezve. Az Európai Bizottság azonban mostantól felhatalmazást kap a VLOP-ok és VLOSE-ok listájának ellenőrzésére és szankcionálására. A platformok továbbra sem felelnek az általuk tárolt tartalomért, de mostantól részletes új követelményeket kell követniük a tartalommoderációs rendszerekre, a tiltott tartalomról szóló értesítések kezelésére és a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan. A cenzúra továbbra is tilos, de a platformoknak mostantól jogukban áll proaktívan moderálni. A tartalommoderáció hibrid modelljei válhatnak általánossá, amelyek automatikus eszközöket használnak az illegális tartalmak azonosítására, miközben a végső döntés felelősségét emberekre ruházzák.
Az EU új digitális szabálykönyve szerint az online platformoknak engedniük kell, hogy auditorok a motorháztető alá nézzenek, és osztályozzák algoritmusaikat. E példátlan feladat körül azonban számos kérdés maradt, legfőbb a hozzáértő szakemberek hiánya. Ez a probléma a könyvvizsgáló cégeket, a nemzeti szabályozó hatóságokat és az Európai Bizottságot is érinti. Fontos kiemelni, hogy a platformok ellenőrzésével és a DSA betartatásával kapcsolatos költségeket a platformoknak kell fedezniük. Tehát a technológiai cégeknek kell finanszírozniuk az EU erőfeszítéseit, hogy szakértőket alkalmazzon a platformok ellenőrzésére.
Áprilisban indult el az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központ, amely házon belüli technikai és tudományos szakértelemmel fogja ellátni a Bizottságot annak biztosítása érdekében, hogy a nagyon nagy online platformok és a nagyon nagy online keresőmotorok által használt algoritmikus rendszerek megfeleljenek a DSA kockázatkezelési, kockázatcsökkentési és átláthatósági követelményeinek. Ezek a szakértők "nemcsak a nagyon nagy online platformokból és a nagyon nagy online keresőmotorokból eredő rendszerszintű kockázatok azonosítására és kezelésére fognak összpontosítani, hanem az algoritmusok hosszú távú társadalmi hatását is vizsgálni fogják" - ígérte az EB.
A DSA bevezeti a "megbízható jelölök" (Trusted flaggers) fogalmát is, melyek olyan szervezetek, amelyek bizonyított szakértelemmel rendelkeznek a káros vagy illegális tartalmak jelzése terén a platformok számára. A rendelet előírja, hogy az általuk megjelölt tartalmakat a platformoknak előnyben kell részesíteniük a tartalom moderálásakor. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek - amelyek közül sokan valószínűleg nem kormányzati szervezetek lesznek - az alapvető jogok területén szerzett szakértelmükön túl digitális ismereteket is el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan jelezhessék a platformoknak a tiltott tartalmakat - és pénzügyi támogatásra is szükségük lesz a szolgáltatásaik nyújtásához.
Az elkövetkező hónapokban a Bizottság várhatóan egy sor végrehajtást segítő másodlagos jogszabályt fog elfogadni, hogy jobban megvilágítsa a platformok kötelezettségeit és növelje a jogbiztonságot a megfelelési tervek előmozdítása érdekében. A jogbizonytalanság máris azt eredményezte, hogy a Zalando és az Amazon panaszt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, megtámadva szolgáltatásaik VLOP-nak való minősítését. 2024. február 24-én a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szabályai azokra a platformokra is életbe lépnek, amelyek havi felhasználóinak száma nem éri el a 45 milliós küszöbértéket. Ezeknek még hat hónapjuk van megfelelni.
A tét nagy az EU számára, amely a technológiai szabályozás globális vezetőjének számít, és további, szélesebb körű jogszabályokon - például a digitális piacokról szóló törvény és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény - előkészítésén dolgozik. Az, hogy a DSA szabályait mennyire hatékonyan lehet érvényesíteni, nem csak az EU-ban fogja befolyásolni a platformok viselkedését és az internet működését, hanem az is eldőlhet, hogy más országokban a DSA-hoz hasonló jogszabályok bevezetéséről döntenek-e. Az első eredmény már megvan: a TikTok videómegosztó platform augusztus 4-én jelentette be az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében végrehajtott változtatásokat, többek között azt, hogy az európai felhasználók kikapcsolhatják az érdeklődési körük alapján tartalmakat megjelenítő addiktív funkciót.
Elon Muskkal biztosan probléma lesz. Mielőtt a Twitter átnevezte volna magát X-re, a platform megbukott a stresszteszten, aminek hatására Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa azt javasolta nekik, hogy vegyenek fel több embert, akik segítenek a tartalom moderálásában. (Mint ismert, Musk átvétel utáni egyik első lépése több ezer moderátor kirúgása volt, akikkel együtt meglepő módon a reklámozók is elpárologtak.) Ekkor az akkori Twitter még azt ígérte, hogy szándékában áll "teljes mértékben megfelelni a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek", de a moderátorok felvétele időbe telik, majd májusban Musk kiléptette a céget egy a dezinformáció elleni küzdelemről szóló uniós megállapodásból. Breton figyelmeztette, hogy ezt most még megteheti, de augusztus 25. után már más világ jön.
Az Amazon más taktikát választott, szerintük őket nem szabadna nagyon nagy online platformként számon tartani, ha az egyes uniós országokban működő, versenytársuknak számító nagy cégek nem azok. Az Amazon a bíróságon vívja meg ezt a csatát, de az esetleges sikerrel sem érnek el semmit, hiszen mint írtuk, a szabályok 2024. február közepétől mérettől függetlenül mindenkire vonatkoznak majd. A cég valószínűleg ezt belátva tett már néhány lépést a megfelelés érdekében, többek között új csatornát hozott létre, amelyen a vásárlók jelenthetik a terméklistákban szereplő helytelen információkat.
A Google is végrehajtott néhány változtatást a DSA betartása érdekében - olvasható a vállalat tegnapi blogbejegyzésében. Ezen változtatások közé tartozik a DSA által előírt panaszkezelési rendszer, amely lehetővé teszi a YouTube-felhasználók számára, hogy fellebbezzenek a videók eltávolítására vagy korlátozására vonatkozó döntések ellen, egy "kiemelt jelzőprogram", ahol szakértők jelenthetik az illegális tartalmakat, valamint új mérőszámok az átláthatósági jelentésekben, hogy "több kontextust adjunk a felhasználók káros tartalmaktól való védelme érdekében végzett munkánkról". A Google emellett ígéretet tett arra, hogy több adatot oszt meg a célzott hirdetések működéséről, és "növeli az adatokhoz való hozzáférést" az olyan kutatók számára, akik "rendszerszintű tartalmi kockázatokat vizsgálnak az EU-ban", és "többet szeretnének megtudni arról, hogy a Google Search, YouTube, Google Maps, Google Play és Shopping hogyan működik a gyakorlatban".
Egy nonprofit szervezet, az Eko héten végzett kutatása szerint a Facebook még mindig jóváhagyja a DSA alapelveivel ellentétes online hirdetéseket. A szervezet 13 káros tartalmú hirdetést nyújtott be jóváhagyásra, egyikük például a bevándorlók elleni erőszakra uszított, egy másik pedig egy prominens európai parlamenti képviselő meggyilkolására szólított fel. Az Eko közölte, hogy a Facebook a benyújtott hirdetések közül nyolcat 24 órán belül jóváhagyott, ötöt pedig elutasított. A kutatók a hirdetéseket még a közzététel előtt eltávolították, így a Facebook-felhasználók nem látták őket. Az Eko kutatására reagálva a Meta azt mondta: "Ez a jelentés a hirdetések egy nagyon kis mintáján alapult, és nem reprezentatív az általunk naponta világszerte felülvizsgált hirdetések számára".
Az Electronic Frontier Foundation (EFF), egy digitális jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet a kiszolgáltatott és történelmileg elnyomott csoportokat félti a DSA-tól, mondván azt a kormányok "fegyverként használhatják a platformok megbüntetésére, ha azok nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat". Az EFF és 66 további emberi jogi és szólásszabadság-védő csoport sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a DSA végrehajtásában az "emberi jogokra összpontosító megközelítést" alkalmazzanak.