Berta Sándor
Az alumíniumgyártás kivonul Európából
Elképesztően sok energiára van szükség az előállításához, és az energiaköltségek versenyképtelenné teszik a kontinenst.
"Európa újabb nyersanyaghiánnyal néz szembe" - figyelmeztetett Lars-Peter Häfele, a Boston Consulting leányvállalata, az Invertó vezetője. A társaság cégeknek ad tanácsot a globális nyersanyagbeszerzésben, különösen szűkös helyzetekben, mint az alumínium esetében.
"A beszerzésben tapasztalható tartós ellátási szűk keresztmetszetek és az emelkedő árak minden olyan nyersanyag esetében kritikus mértékűek, amelyeknél Kína a globális termelési kapacitások nagy hányadával rendelkezik. Ilyen például a napelemmodulokhoz szükséges szilícium, a szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfémek és az akkumulátorok nyersanyagai, például a lítium-hidroxid vagy a grafit. A koronavírus-járvány idején láttuk, hogy milyen veszélyes túlságosan egyoldalúan függeni az egyes kereskedelmi partnerektől, olyan egyszerű dolgokban, mint a maszkok vagy a vakcinákhoz használt egyéb kellékek. Az áruk ellátási láncai végtelenül összetettek és a termelés felfuttatása alternatív helyeken nem heteket vagy hónapokat, hanem éveket vesz igénybe."
"Kína és az Amerikai Egyesült Államok konfliktusa már egy ideje parázslik és sajnos mostanra a tetőfokára hágott. Amennyiben nem sikerül újra egy partnerségen alapuló párbeszédet kezdeni, akkor szankciók, vámok vagy exportkorlátozások révén bármikor korlátozások léphetnek fel a világkereskedelemben. Ezek egy része már most is érvényben van, így például az alumíniumtermékekre már most is dömpingellenes vámok vannak érvényben és bármikor exporttilalom léphet életbe a Kínából származó szilícium ostyákra. Ez bármikor tovább fokozódhat, különösen mivel Kína határozottan igényt tart Tajvanra" - jelentette ki a szakember.
Lars-Peter Häfele hozzátette, hogy bár a lítium és a ritkaföldfémek a világ számos más részén is rendelkezésre állnak, de Kína azért számít ennyire, mert ott ezek az anyagok olcsók. Ritkaföldfém-finomítók például Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is léteztek az 1990-es évekig; lítium főként Dél-Amerikában és Ausztráliában található, s Európában is vannak gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek. Az érc vagy a só feldolgozása akkumulátor minőségű nyersanyaggá azonban energiaigényes és drága. Ezt a folyamatot Kína mindig is erősen támogatta, ezért az ázsiai állammal a nyugati beszállítók hosszú távon nem tudtak lépést tartani.
Az áramköltség Európa versenyből való kiárazódását okozta
"A Kínától való függés jelenleg különösen veszélyes az alumínium esetében. Az, hogy a többi elemmel ellentétben az alumíniumpiac jelenleg meglehetősen nyugodtnak tűnik és az árak nem szokatlanul magasak, csupán csalóka nyugalom. Az alumínium azért válhat szűkössé, mert a kereslet növekszik. A legnagyobb vásárló, amely a németországi alumíniumpiac közel 50 százalékát teszi ki, az autóipar. A könnyűszerkezetes építés és az elektromos autók felé mutató tendencia, amelyekben arányosan több alumíniumot használnak fel, mint a belső égésű motorokban, az alumíniumfogyasztás növekedéséhez vezet. A fotovoltaika terjedése is felgyorsult; itt a modulok tartószerkezetéhez sok alumíniumra van szükség."
"A kínálat az, ami a leginkább aggaszt minket. Az ukrán-orosz háború és az Oroszország elleni európai uniós szankciók következtében nem kerül több orosz alumínium a piacra. A helyi termelő, a Rusal volt Nyugat-Európa egyik legnagyobb beszállítója. Az orosz alumíniumot mostanra nagyrészt Kínába irányították át. A nagyobb és elhúzódó probléma azonban az, hogy az európai energiaárak hirtelen emelkedése miatt csökkent a termelés. Szlovákiában bezárt egy nagy alumíniumgyár, amely a nyugat-európai piac jelentős részét látta el, emellett a készletek továbbra is nagyon alacsony szinten vannak, amit a londoni fémtőzsde adataiból is láthatunk. A megfigyelésünk szerint sok gyártó inkább máshol épít új kapacitásokat, mint hogy újraindítsa a használaton kívüli európai gyárakat."
Az alumínium legnagyobb felhasználója az autóipar, mely Európa húzóágazata, ezért kellemetlen, ha nincs helyi gyár
"Az ukrán-orosz háború óta mintegy 15 százalékkal csökkent a termelés Európában. Ezzel szemben más régiókban, különösen a Közel-Keleten növekszik. Ez az energiaköltségek miatt van. Egy tonna alumínium előállításához körülbelül 15 megawattóra villamos energiára van szükség. Egy átlagos autóban 300 kilogramm alumínium van, tehát körülbelül öt megawattóra. Az áram ára 2022-ben a lipcsei áramtőzsdén a csúcson lévő 30 euró körüli árról részben 400 euró fölé emelkedett megawattóránként. Ez mára ismét megnyugodott, jelenleg az árak ismét átlagosan 100 euró alatt vannak. De még ez is körülbelül 500 eurós többletköltséget jelent autónként csak az alumínium előállításához szükséges energiáért" - emelte ki az Inverto vezetője.
A menedzser végül hangsúlyozta: úgy gondolják, hogy Közép-Európa a közeljövőben nem fog tudni lépést tartani a közel-keleti alacsony árakkal. Lehetőséget látnak azonban a termelés bővítésére az északi országokban, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia terén. Hosszú távon arra számítanak, hogy az alumíniumkohók olyan területekre koncentrálódnak, ahol olcsón lehet nap- és szélenergiát termelni. Hosszú távon a közép-európai alumíniumgyártás nem hal ki, egy része megmarad, már csak az ellátás biztonsága miatt is. Az európai alumínium azonban drágább lesz, mint a nagyon kedvező villamosenergia-árakkal rendelkező régiókból származó alumínium; a biztonság pénzbe kerül. Az újrahasznosításban is van lehetőség; így az alumínium tonnájára vetített áram öt százaléka elég az új bauxitérc olvasztásához képest. A vevők érdeklődése óriási, jelenleg az újrahasznosított anyag iránti keresletet nem is lehet kielégíteni.
"Európa újabb nyersanyaghiánnyal néz szembe" - figyelmeztetett Lars-Peter Häfele, a Boston Consulting leányvállalata, az Invertó vezetője. A társaság cégeknek ad tanácsot a globális nyersanyagbeszerzésben, különösen szűkös helyzetekben, mint az alumínium esetében.
"A beszerzésben tapasztalható tartós ellátási szűk keresztmetszetek és az emelkedő árak minden olyan nyersanyag esetében kritikus mértékűek, amelyeknél Kína a globális termelési kapacitások nagy hányadával rendelkezik. Ilyen például a napelemmodulokhoz szükséges szilícium, a szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfémek és az akkumulátorok nyersanyagai, például a lítium-hidroxid vagy a grafit. A koronavírus-járvány idején láttuk, hogy milyen veszélyes túlságosan egyoldalúan függeni az egyes kereskedelmi partnerektől, olyan egyszerű dolgokban, mint a maszkok vagy a vakcinákhoz használt egyéb kellékek. Az áruk ellátási láncai végtelenül összetettek és a termelés felfuttatása alternatív helyeken nem heteket vagy hónapokat, hanem éveket vesz igénybe."
"Kína és az Amerikai Egyesült Államok konfliktusa már egy ideje parázslik és sajnos mostanra a tetőfokára hágott. Amennyiben nem sikerül újra egy partnerségen alapuló párbeszédet kezdeni, akkor szankciók, vámok vagy exportkorlátozások révén bármikor korlátozások léphetnek fel a világkereskedelemben. Ezek egy része már most is érvényben van, így például az alumíniumtermékekre már most is dömpingellenes vámok vannak érvényben és bármikor exporttilalom léphet életbe a Kínából származó szilícium ostyákra. Ez bármikor tovább fokozódhat, különösen mivel Kína határozottan igényt tart Tajvanra" - jelentette ki a szakember.
Lars-Peter Häfele hozzátette, hogy bár a lítium és a ritkaföldfémek a világ számos más részén is rendelkezésre állnak, de Kína azért számít ennyire, mert ott ezek az anyagok olcsók. Ritkaföldfém-finomítók például Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is léteztek az 1990-es évekig; lítium főként Dél-Amerikában és Ausztráliában található, s Európában is vannak gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek. Az érc vagy a só feldolgozása akkumulátor minőségű nyersanyaggá azonban energiaigényes és drága. Ezt a folyamatot Kína mindig is erősen támogatta, ezért az ázsiai állammal a nyugati beszállítók hosszú távon nem tudtak lépést tartani.
Az áramköltség Európa versenyből való kiárazódását okozta
"A Kínától való függés jelenleg különösen veszélyes az alumínium esetében. Az, hogy a többi elemmel ellentétben az alumíniumpiac jelenleg meglehetősen nyugodtnak tűnik és az árak nem szokatlanul magasak, csupán csalóka nyugalom. Az alumínium azért válhat szűkössé, mert a kereslet növekszik. A legnagyobb vásárló, amely a németországi alumíniumpiac közel 50 százalékát teszi ki, az autóipar. A könnyűszerkezetes építés és az elektromos autók felé mutató tendencia, amelyekben arányosan több alumíniumot használnak fel, mint a belső égésű motorokban, az alumíniumfogyasztás növekedéséhez vezet. A fotovoltaika terjedése is felgyorsult; itt a modulok tartószerkezetéhez sok alumíniumra van szükség."
"A kínálat az, ami a leginkább aggaszt minket. Az ukrán-orosz háború és az Oroszország elleni európai uniós szankciók következtében nem kerül több orosz alumínium a piacra. A helyi termelő, a Rusal volt Nyugat-Európa egyik legnagyobb beszállítója. Az orosz alumíniumot mostanra nagyrészt Kínába irányították át. A nagyobb és elhúzódó probléma azonban az, hogy az európai energiaárak hirtelen emelkedése miatt csökkent a termelés. Szlovákiában bezárt egy nagy alumíniumgyár, amely a nyugat-európai piac jelentős részét látta el, emellett a készletek továbbra is nagyon alacsony szinten vannak, amit a londoni fémtőzsde adataiból is láthatunk. A megfigyelésünk szerint sok gyártó inkább máshol épít új kapacitásokat, mint hogy újraindítsa a használaton kívüli európai gyárakat."
Az alumínium legnagyobb felhasználója az autóipar, mely Európa húzóágazata, ezért kellemetlen, ha nincs helyi gyár
"Az ukrán-orosz háború óta mintegy 15 százalékkal csökkent a termelés Európában. Ezzel szemben más régiókban, különösen a Közel-Keleten növekszik. Ez az energiaköltségek miatt van. Egy tonna alumínium előállításához körülbelül 15 megawattóra villamos energiára van szükség. Egy átlagos autóban 300 kilogramm alumínium van, tehát körülbelül öt megawattóra. Az áram ára 2022-ben a lipcsei áramtőzsdén a csúcson lévő 30 euró körüli árról részben 400 euró fölé emelkedett megawattóránként. Ez mára ismét megnyugodott, jelenleg az árak ismét átlagosan 100 euró alatt vannak. De még ez is körülbelül 500 eurós többletköltséget jelent autónként csak az alumínium előállításához szükséges energiáért" - emelte ki az Inverto vezetője.
A menedzser végül hangsúlyozta: úgy gondolják, hogy Közép-Európa a közeljövőben nem fog tudni lépést tartani a közel-keleti alacsony árakkal. Lehetőséget látnak azonban a termelés bővítésére az északi országokban, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia terén. Hosszú távon arra számítanak, hogy az alumíniumkohók olyan területekre koncentrálódnak, ahol olcsón lehet nap- és szélenergiát termelni. Hosszú távon a közép-európai alumíniumgyártás nem hal ki, egy része megmarad, már csak az ellátás biztonsága miatt is. Az európai alumínium azonban drágább lesz, mint a nagyon kedvező villamosenergia-árakkal rendelkező régiókból származó alumínium; a biztonság pénzbe kerül. Az újrahasznosításban is van lehetőség; így az alumínium tonnájára vetített áram öt százaléka elég az új bauxitérc olvasztásához képest. A vevők érdeklődése óriási, jelenleg az újrahasznosított anyag iránti keresletet nem is lehet kielégíteni.