SG.hu

A Facebook és a Google inkább törli a kanadai híreket, minthogy fizessen érte

A Meta eltávolítja a híreket a Facebookról és az Instagramról Kanadában, miután az ország szenátusa elfogadta az online hírekről szóló törvényt - jelentette be a cég. A jogszabály - hivatalosan Bill C-18 - arra kényszeríti a technológiai cégeket, mint a Meta és a Google, hogy tárgyaljanak a kiadókkal és fizessenek nekik a tartalmakért. A Google és a Meta inkább törlik a híreket, minthogy megosszák bevételeiket a kiadókkal.

A Meta már jó ideje hangos ellenzője az Online News Actnek. "A világ folyamatosan változik, és a kiadóknak, mint mindenki másnak, alkalmazkodniuk kell" - mondta Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős elnöke egy múlt hónapi nyilatkozatában. "Arra kérni egy közösségi médiavállalkozást 2023-ban, hogy támogassa a médiát olyan tartalmak létrehozásáért, amelyek nem is fontosak a felhasználóink számára, olyan, mintha az e-mail szolgáltatókat arra kérnénk, hogy fizessék a postát, mert az emberek már nem küldenek levelet." A Meta június 1-jén arra is figyelmeztetett, hogy a törvény elfogadására készülve megkezdi a hírek eltávolításának tesztelését az alkalmazásokból. A C-18-as törvényjavaslat az Associated Press szerint hat hónappal a jóváhagyása után lép hatályba.

"A parlamentben ma elfogadott C-18-as törvényjavaslatnak való megfelelés érdekében a hírszolgáltatók, köztük a hírkiadók és a műsorszolgáltatók tartalma a továbbiakban nem lesz elérhető a platformjainkat Kanadában elérő emberek számára" - írja a cég, pedig a törvény nyilvánvalóan nem arról szól, hogy távolítsák el a híreket. Pablo Rodriguez, a kanadai örökségvédelmi miniszter visszautasította a Meta döntését. "A Facebook nagyon jól tudja, hogy jelenleg semmilyen kötelezettségük nincs a törvény értelmében" - írta Rodriguez a Twitteren. "A #C18-as törvényjavaslat aláírását követően a kormány szabályozási és végrehajtási folyamatba kezd".


A Google is tesztelte a hírek tartalmának blokkolását egyes kanadai felhasználók számára, de a vállalat még mindig dolgozik a kormánnyal egy olyan lehetséges megoldáson, amely eloszlatná az aggályaikat. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljünk egy olyan eredményt, amelyet senki sem akar" - mondta Jenn Crider, a Google szóvivője. "Minden egyes lépésnél átgondolt és pragmatikus megoldásokat javasoltunk, amelyek javítottak volna a törvényjavaslaton, és szabaddá tették volna számunkra az utat, hogy növeljük a kanadai hírközlés ökoszisztémájába tett már így is jelentős befektetéseinket. Eddig azonban egyik aggályunkat sem vették figyelembe." Egy helyi lap, a National Post szerint a vállalat "az utolsó pillanatig tárgyal" Rodriguezzel. A Meta korábban már csinált hasonlót, 2021-ben Ausztráliában egy, a kanadaihoz hasonló törvény ellen tiltakozva törölte az összes hírt a Facebookról, de visszakozott, miután az ausztrál kormány módosította a törvényt.

A Google is figyelmeztetett, hogy a törvényjavaslatra válaszul megszakíthatja vagy megszüntetheti a kanadai hírügynökségekkel kötött meglévő megállapodásokat. A vállalat 150 hírkiadóval kötött megállapodást, a cég fizet valamennyit a hírügynökségeknek a náluk megjelenő tartalmakért, de a pontos pénzügyi feltételeket nem hozták nyilvánosságra. (Tekintve, hogy a kanadai média örömmámorban tört ki a javaslat elfogadása után, ez nem lehet magas összeg.) A C-18-as törvényjavaslat nem nevezi meg konkrétan a Google-t és a Metát, de vonatkozik azokra a vállalatokra, amelyek "híranyagokat tesznek elérhetővé", és "jelentős tárgyalási erőfölényben" vannak a hírszolgáltatókkal. Mivel a törvényjavaslat semmis, ha a Google és a Facebook blokkolja a híreket, egy helyi médiakonszern, a Bell Media már most bejelentette, hogy 5000 alkalmazottjukból 1300-at elbocsátanak.


Pablo Rodriguez

A Google problémája a jogszabállyal, hogy az nem kínál utat a mentességhez, mindenképpen tárgyalniuk kellene a tartalomtulajdonosokkal. Az ausztrál jogszabály keretében a Google és a Facebook olyan megállapodásokat kötött a kiadókkal, amelyek megakadályozták, hogy a hírmédia alkukódexe életbe lépjen, ami azt jelenti, hogy egyikük sem minősült a kódex hatálya alá tartozó digitális platformnak. A kanadai jogszabálynál azok a vállalatok, amelyek már rendelkeznek kereskedelmi megállapodásokkal, a hatósághoz fordulhatnak majd, kérve, hogy mentesüljenek a kötelező tárgyalások alól. Ha az ügyletek megfelelnek a kormány által meghatározott kritériumoknak (például méltányos ellentételezést nyújtanak), a hatóság mentesíti őket. A C-18-as törvényjavaslat értelmében azonban a platformok automatikusan a kódex hatálya alá kerülnek, mielőtt a mentesítési eljárás megkezdődne.

Mindezek után a kormány valószínűleg kénytelen lesz más lehetőségek után nézni, ezek közé tartozik például a kormányzati hirdetések levétele a platformokról, új médiatámogatási programok indítása vagy egyes programok finanszírozásának növelése.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #4
    Kanada eseten nem tudom megmondani, hogy tenyleg a kanadai cegek beveteleinek novelese vagy a hirek Kanadan beluli terjesztesenek megakadalyozasa volt-e a cel. A kormanyuk strategijaba mindketto beleillik, tehat lehetett ez egyfajta win-win eset is a szamukra, mindenkeppen jol jonnek ki belole.

    ps: Ugyanezen torvenycsomag egy masik rendelkezese lehetoseget ad a kanadai kormanynak a kis youtube-os kormanyellenes bloggerek letiltasara is.
  • Dodo55 #3
    De így legalább elvágják őket a bevételforrásaiktól.

    Bár egyébként a Google-t sajnálom, a keresőjük hatalmas érték az emberiség fejlődésének útján. Kissé emiatt más megközelítés kéne: amíg ők nyílt felületeken szolgáltatnak, addig a facebook és társai a saját belső platformjukba csalják bele a tartalmakat, kisajátítva azokat és elzárva azoktól, akik nem kívánnak személyes adatokat megosztani az ő rendszereiken belül. Hozzáteszem pont az említett Google kereső kezd ennek is áldozatul esni, mert egyfajta antiSEO megoldásokat kezdtek alkalmazni, hogy a platformjaikon belülre csalt értékesebb tartalmak egyre kevésbé legyenek kívülről is felkutathatók.

    Szóval úgy lenne jó, hogy ha nyilvános felületen böngészhető a tartalomra hivatkozás, akkor az után ne szedjenek adót. Ha viszont regisztrációhoz kötött a tartalmak böngészése, akkor meg szedjenek annyit, hogy teljesen kivérezzenek idővel ezek a WWW-t felzabáló amőbák (jellemzően amúgy mára mind a Meta tulajdonába került, tehát ezzel így kicsit még meg is könnyítik a kiiktatandó célpontok meghatározását).
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2023.06.25. 16:01:30
  • RJoco #2
    Nagyszerű!
    Remélem tényleg minden ilyen szépen és simán fog futni és megtudjuk majd, hogy mi van akkor, ha az ilyen óriások oldalairól eltűnnek ezek.
    Vajon megnő a saját oldalaik nézettsége vagy bezárnak?
    A több pénzre való igényt ez fogja meghatározni, nem az, hogy kinek nagyobb a szája. Ha a kutya nem nézi a híreiket a saját honlapjukon, akkor kirakni is fölösleges azokat máshol, hát még fizetni érte.
  • t_robert #1
    Úgy tűnik a törvénnyel adtak a szarnak egy pofont. Globális multi cégekből pénzt kihúzni kissé nehézkes a súlyuk miatt. Előbb adják el a saját anyjukat, mint hogy osztozzanak a bevételükön másokkal. :) Országok szintjén szabályozást alkalmazni kissé nehézkes velük szemben. Hacsak az ország nem USA vagy Kína vagy ilyen jelentős tényező. Legfeljebb olyan szinteken lehet őket megszorítani, mint mondjuk egy EU vagy valami nemzetközi világméretű szabályozás. Önmagában egy 30-35 milliós piacot simán lexarnak, mint Kanada.