Berta Sándor
Külön hivatalt hoz létre az álhírek ellen Bulgária
A helyi kezdeményezést az Európai Bizottság is támogatja.
Bozsidár Bojanov bolgár elektronikus közigazgatásért felelős miniszter bejelentette, hogy az ország létrehoz egy külön hivatalt az álhírek ellenőrzésére a közösségi platformokon és azoknak az internetes sajtóorgánumoknak az esetében, amelyek hírügynökségnek adják ki magukat.
A politikus hangsúlyozta, hogy az új hatóság nem fogja az állampolgárokat ellenőrizni és a céljuk nem egy elnyomó apparátus megalkotása. Bojanov rámutatott, hogy a mit sem sejtő felhasználók ellen alkalmazott célzott álinformációk szisztematikus kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. Ezért van szükség arányos ellenintézkedésekre és azoknak a lépéseknek - a szabad véleménynyilvánítást veszélyeztető kockázatok alapján - nagyon célzottaknak kell lenniük.
A bolgár minisztérium az ukrán-orosz háború kitörése után a Metához fordult, hogy lépjen fel a dezinformációk ellen. A különböző tanulmányok alapján a bolgár felhasználók az álhírek által legerősebben érintett európai uniós állampolgárok közé tartoznak, köszönhetően Oroszország közelségének. Bojanov közölte, hogy őket az az alapelv vezeti, hogy sem a kormánynak, sem egy nagy cégnek nem szabad eldöntenie, hogy mi igaz és mi nem. Nem szabad blokkolni a különböző tartalmakhoz való hozzáféréseket és nem szabad cenzúramechanizmusokat létrehozni, mert azok könnyen téves irányba alkalmazhatók.
A miniszter leszögezte végül, hogy a helyi hivatalok pontosan tudják, hogy a Kreml közvetlenül és közvetve is finanszírozza a dezinformációk terjesztését, trollgyárakat tart fenn és ezeket a tartalmakat a közösségi portálokon terjeszti. Az érintett bérpropagandisták olyan hamis profilt alkalmazó személyek, akik a különböző "híreket" látogatott csoportokban és oldalakon osztják meg, valamint kommentárokat írnak az egyes hírcikkek alá.
Bozsidár Bojanov bolgár elektronikus közigazgatásért felelős miniszter bejelentette, hogy az ország létrehoz egy külön hivatalt az álhírek ellenőrzésére a közösségi platformokon és azoknak az internetes sajtóorgánumoknak az esetében, amelyek hírügynökségnek adják ki magukat.
A politikus hangsúlyozta, hogy az új hatóság nem fogja az állampolgárokat ellenőrizni és a céljuk nem egy elnyomó apparátus megalkotása. Bojanov rámutatott, hogy a mit sem sejtő felhasználók ellen alkalmazott célzott álinformációk szisztematikus kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. Ezért van szükség arányos ellenintézkedésekre és azoknak a lépéseknek - a szabad véleménynyilvánítást veszélyeztető kockázatok alapján - nagyon célzottaknak kell lenniük.
A bolgár minisztérium az ukrán-orosz háború kitörése után a Metához fordult, hogy lépjen fel a dezinformációk ellen. A különböző tanulmányok alapján a bolgár felhasználók az álhírek által legerősebben érintett európai uniós állampolgárok közé tartoznak, köszönhetően Oroszország közelségének. Bojanov közölte, hogy őket az az alapelv vezeti, hogy sem a kormánynak, sem egy nagy cégnek nem szabad eldöntenie, hogy mi igaz és mi nem. Nem szabad blokkolni a különböző tartalmakhoz való hozzáféréseket és nem szabad cenzúramechanizmusokat létrehozni, mert azok könnyen téves irányba alkalmazhatók.
A miniszter leszögezte végül, hogy a helyi hivatalok pontosan tudják, hogy a Kreml közvetlenül és közvetve is finanszírozza a dezinformációk terjesztését, trollgyárakat tart fenn és ezeket a tartalmakat a közösségi portálokon terjeszti. Az érintett bérpropagandisták olyan hamis profilt alkalmazó személyek, akik a különböző "híreket" látogatott csoportokban és oldalakon osztják meg, valamint kommentárokat írnak az egyes hírcikkek alá.