SG.hu
Alapvető változtatásról döntöttek a németek, hogy falun is legyen gigabit
2030-ra üvegszálat akarnak mindenhol az országban, de ehhez teljesen újra kell gondolni a finanszírozás módját.
A német digitális és közlekedési minisztérium bemutatta a "Gigabit finanszírozás 2.0" tervet, amelynek célja, hogy az üvegszálas összeköttetések eljussanak a legkevésbé ellátott közösségekbe is. A digitális infrastruktúra bővítése érdekében Németország változtatni fog finanszírozási politikáján. Az új irányvonal szerint a hátrányos helyzetű településeket jobban figyelembe kell venni, ugyanakkor nem szabad akadályozni a magánszektor digitális hálózatépítésének haladását. "Az új gigabites finanszírozásunk kifejezetten azokra a régiókra irányítja a forrásokat, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az iparág befektetési hajlandósága magas és csak ott egészítjük ki, ahol nincs magánszektorbeli bővülés" - magyarázta Volker Wissing digitális és közlekedési miniszter.
Az üzleti szféra ennek azonban nem örül, a távközlési cégek attól tartanak, hogy mindez csökkenti majd az ösztönzést arra, hogy részt vegyenek az üvegszálas hálózatok kiépítésében. Ha a kiépítés veszít a lendületéből, az veszélyeztetheti a stratégia azon célkitűzését, hogy 2030-ra minden háztartás - legyen az városi vagy vidéki - üvegszálas optikai hálózattal és a legmodernebb mobilkommunikációs technológiával legyen ellátva. "A tervezett finanszírozási irányelv nem teremti meg a 2030-ig az üvegszálas hálózatok gyors, önerőből történő kiépítéséhez sürgősen szükséges tervezési biztonságot" - mondta Jürgen Grützner, a német távközlési szövetség, a VATM vezérigazgatója.
A német modell egészen sajátságos: ha helyi cégeknek nem érte meg kiépíteni a hálózatot, akkor az önkormányzatok besegítettek, majd az üzemeltetést átvették a vállalatok. Utóbbiak az önkormányzatnak bérleti díjat fizettek, majd néhány év után felvásárolták a hálózatokat, ami így az integrálodott a magánszektorba. A minisztérium új finanszírozási terve szerint azonban a hálózatok továbbra is az önkormányzatok kezében maradnak. Mivel a vállalatoknak többé nem lenne lehetőségük a hálózatok felvásárlására, félő, hogy nem lesznek hajlandóak többé befektetni a kiépítésbe. "Németország nem fog majd tudni olyan befektetőket találni, akik hajlandóak lennének üzemeltetni és tartósan bérleti díjat fizetni ezekért a kis, nagyon regionális hálózatokért." - érvelt Grützner.
Az üvegszálas hálózatok terén Németország erős lemaradásban van, az OECD 2022. júniusi statisztikái szerint 38 ország közül a 35. helyen áll. A 8,11%-os üvegszálas lefedettséggel csak Ausztria, Belgium és Görögország teljesített rosszabbul. Ezzel szemben Dél-Koreában, Japánban és Spanyolországban már tízszer annyi üvegszálas kapcsolat van. A politikai döntéshozók reményei szerint a minisztérium új terve segít Németországnak abban, hogy felzárkózzon a többi uniós országhoz. "Az alternatív és gyorsabb telepítési módok támogatása felgyorsítja a bővítést. Németország fel fog zárkózni" - mondta Johannes Schätzl, a legnagyobb kormánypárt, az SPD digitális politikáért felelős szóvivője.
A német digitális és közlekedési minisztérium bemutatta a "Gigabit finanszírozás 2.0" tervet, amelynek célja, hogy az üvegszálas összeköttetések eljussanak a legkevésbé ellátott közösségekbe is. A digitális infrastruktúra bővítése érdekében Németország változtatni fog finanszírozási politikáján. Az új irányvonal szerint a hátrányos helyzetű településeket jobban figyelembe kell venni, ugyanakkor nem szabad akadályozni a magánszektor digitális hálózatépítésének haladását. "Az új gigabites finanszírozásunk kifejezetten azokra a régiókra irányítja a forrásokat, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az iparág befektetési hajlandósága magas és csak ott egészítjük ki, ahol nincs magánszektorbeli bővülés" - magyarázta Volker Wissing digitális és közlekedési miniszter.
Az üzleti szféra ennek azonban nem örül, a távközlési cégek attól tartanak, hogy mindez csökkenti majd az ösztönzést arra, hogy részt vegyenek az üvegszálas hálózatok kiépítésében. Ha a kiépítés veszít a lendületéből, az veszélyeztetheti a stratégia azon célkitűzését, hogy 2030-ra minden háztartás - legyen az városi vagy vidéki - üvegszálas optikai hálózattal és a legmodernebb mobilkommunikációs technológiával legyen ellátva. "A tervezett finanszírozási irányelv nem teremti meg a 2030-ig az üvegszálas hálózatok gyors, önerőből történő kiépítéséhez sürgősen szükséges tervezési biztonságot" - mondta Jürgen Grützner, a német távközlési szövetség, a VATM vezérigazgatója.
A német modell egészen sajátságos: ha helyi cégeknek nem érte meg kiépíteni a hálózatot, akkor az önkormányzatok besegítettek, majd az üzemeltetést átvették a vállalatok. Utóbbiak az önkormányzatnak bérleti díjat fizettek, majd néhány év után felvásárolták a hálózatokat, ami így az integrálodott a magánszektorba. A minisztérium új finanszírozási terve szerint azonban a hálózatok továbbra is az önkormányzatok kezében maradnak. Mivel a vállalatoknak többé nem lenne lehetőségük a hálózatok felvásárlására, félő, hogy nem lesznek hajlandóak többé befektetni a kiépítésbe. "Németország nem fog majd tudni olyan befektetőket találni, akik hajlandóak lennének üzemeltetni és tartósan bérleti díjat fizetni ezekért a kis, nagyon regionális hálózatokért." - érvelt Grützner.
Az üvegszálas hálózatok terén Németország erős lemaradásban van, az OECD 2022. júniusi statisztikái szerint 38 ország közül a 35. helyen áll. A 8,11%-os üvegszálas lefedettséggel csak Ausztria, Belgium és Görögország teljesített rosszabbul. Ezzel szemben Dél-Koreában, Japánban és Spanyolországban már tízszer annyi üvegszálas kapcsolat van. A politikai döntéshozók reményei szerint a minisztérium új terve segít Németországnak abban, hogy felzárkózzon a többi uniós országhoz. "Az alternatív és gyorsabb telepítési módok támogatása felgyorsítja a bővítést. Németország fel fog zárkózni" - mondta Johannes Schätzl, a legnagyobb kormánypárt, az SPD digitális politikáért felelős szóvivője.