Berta Sándor
Egészségügyi robotot visznek fel a Nemzetközi Űrállomásra
A gép képes lesz sebészeti beavatkozásokat is végrehajtani.
A NASA olyan orvosi robotot szeretne hosszú távú küldetésekre vinni, amely képes autonóm módon műveleteket végezni. Az amerikai űrkutatási hivatal először a Miniaturised In vivo Robotic Assistant (MIRA) nevű, a Virtual Incision által kifejlesztett, orvosi szakemberek által távolról irányítható gépet küldi el 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tesztelés céljából. A MIRA megalkotását a NASA 100 000 dollárral támogatta. A robot később sebészeti feladatokat hajt majd végre.
A körülbelül 900 gramm súlyú gép lényegében egy hosszú karból áll, amelynek végén két kétujjas mini fogó található. Az orvosok a műtét során egy konzolról valós időben irányítják a robotkart. Az ISS fedélzetén azonban a súlytalanságban más körülmények uralkodnak. Ezért a Mira először sebészeti tesztfeladatokat fog elvégezni egy kis kísérleti dobozban, például bemetszéseket fog ejteni a szimulált emberi szöveteken és fémgyűrűket csúsztat majd egy drótra. Ezt a feladatot automatikusan kell elvégeznie, miután az űrhajós bekapcsolta. Az egységet elvileg a Földről is lehetne irányítani, de ezt még nem vették fontolóra.
A gravitáció hiánya problémákat okozhat a robotkar számára, mivel az ízületek játéka ronthatja a mozgások pontosságát. A tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy ez valóban így van-e és milyen fejlesztésekre lehet szükség. Azt is remélik, hogy a tesztek fényt derítenek arra, hogy a jövőben a gépek képesek lesznek-e vészhelyzetben önállóan életmentő műveleteket végezni az űrhajósokon. Ez azonban még csak a jövő víziója; a tudósok szerint a robotok csak 50-100 év múlva lesznek képesek ilyen műveletek önálló elvégzésére. A NASA ambíciói azonban azt mutatják, hogy egy kompakt, hordozható orvosi robotot kellene minden egységnek magával vinnie a hosszú távú űrmissziókra. A MIRA jól használható kísérleti alapnak, mert viszonylag kicsi és könnyű.
A Virtual Incision a Nebraska-Lincoln Egyetem vállalkozásából jött létre, közlése szerint a robotkar jelenleg "a klinikai tesztelés végső szakaszában van". Az eszköz várhatóan kutatási eszközként mentességet kap és így megkapja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) forgalomba hozatali engedélyét.
A NASA olyan orvosi robotot szeretne hosszú távú küldetésekre vinni, amely képes autonóm módon műveleteket végezni. Az amerikai űrkutatási hivatal először a Miniaturised In vivo Robotic Assistant (MIRA) nevű, a Virtual Incision által kifejlesztett, orvosi szakemberek által távolról irányítható gépet küldi el 2024-ben a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tesztelés céljából. A MIRA megalkotását a NASA 100 000 dollárral támogatta. A robot később sebészeti feladatokat hajt majd végre.
A körülbelül 900 gramm súlyú gép lényegében egy hosszú karból áll, amelynek végén két kétujjas mini fogó található. Az orvosok a műtét során egy konzolról valós időben irányítják a robotkart. Az ISS fedélzetén azonban a súlytalanságban más körülmények uralkodnak. Ezért a Mira először sebészeti tesztfeladatokat fog elvégezni egy kis kísérleti dobozban, például bemetszéseket fog ejteni a szimulált emberi szöveteken és fémgyűrűket csúsztat majd egy drótra. Ezt a feladatot automatikusan kell elvégeznie, miután az űrhajós bekapcsolta. Az egységet elvileg a Földről is lehetne irányítani, de ezt még nem vették fontolóra.
A gravitáció hiánya problémákat okozhat a robotkar számára, mivel az ízületek játéka ronthatja a mozgások pontosságát. A tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy ez valóban így van-e és milyen fejlesztésekre lehet szükség. Azt is remélik, hogy a tesztek fényt derítenek arra, hogy a jövőben a gépek képesek lesznek-e vészhelyzetben önállóan életmentő műveleteket végezni az űrhajósokon. Ez azonban még csak a jövő víziója; a tudósok szerint a robotok csak 50-100 év múlva lesznek képesek ilyen műveletek önálló elvégzésére. A NASA ambíciói azonban azt mutatják, hogy egy kompakt, hordozható orvosi robotot kellene minden egységnek magával vinnie a hosszú távú űrmissziókra. A MIRA jól használható kísérleti alapnak, mert viszonylag kicsi és könnyű.
A Virtual Incision a Nebraska-Lincoln Egyetem vállalkozásából jött létre, közlése szerint a robotkar jelenleg "a klinikai tesztelés végső szakaszában van". Az eszköz várhatóan kutatási eszközként mentességet kap és így megkapja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) forgalomba hozatali engedélyét.