Berta Sándor
Továbbra sincs döntés a harci robotokra vonatkozó szabályokról
A kötelező erejű előírásokról szóló tárgyalások elakadtak.
Az autonóm fegyverrendszerek világszintű betiltásáról szóló tárgyalások nem haladnak előre. A múlt héten Genfben a Kormányzati Szakértői Csoport (GGE) újabb tárgyalási fordulója a halálos autonóm fegyverrendszerekről (LAWS) kudarcot vallott. Az ilyen fegyverrendszerek fejlesztésére és használatára vonatkozó korlátozások megvitatása után a kormányok képviselői csak a tárgyalások folytatásába egyeztek bele. A nem kormányzati szervezetek most azt fontolgatják, hogy egy másik nemzetközi fórumon kötelező érvényű tilalmat kezdeményeznek.
A hagyományos fegyverekről szóló egyezményt (CCW) felülvizsgáló ENSZ-konferencia legutóbb decemberben tárgyalt a kérdésről, sikertelenül. A témát körülbelül 2014 óta tárgyalják az ENSZ-ben és 2017 novemberében a kormányok képviselői először találkoztak hivatalosan a CCW szakértői csoportjaként, szintén a Stop Killer Robots kezdeményezés megalapítására válaszul. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország egyaránt meg akarja akadályozni az autonóm fegyverrendszerek betiltását. Az USA önkéntes normákra támaszkodik, míg Oroszország úgy véli, hogy a nemzetközi humanitárius jog elegendő az új fegyverrendszerek megfékezéséhez, mert az ilyen rendszerek kevésbé hajlamosak a hibázásra, mint az emberi kezelők.
Ennek ellenére a múlt héten Genfben az álláspontok közeledésének jelei mutatkoztak olyan kérdésekben, mint az ellenőrizhetőség és az autonóm fegyverrendszerek jogi elvei. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az embereknek képesnek kell lenniük egy ilyen fegyverrendszer által indított támadás megállítására. A felek különösen abban nem értettek egyet, hogy mennyire legyenek kötelező érvényűek az új szabványok. Argentína, Costa Rica, a Fülöp szigetek, Guatemala, Kazahsztán, Nigéria, Palesztina, Panama, Sierra Leone és Uruguay bemutatták egy lehetséges kötelező erejű új jegyzőkönyv első tervezetét, amely az autonóm fegyverrendszerek betiltását célozza. Ausztria, Írország és Svájc támogatja a kötelező érvényű normákat, míg az USA, Japán és Dél-Korea a nemzetközi humanitárius jog meglévő normáinak végrehajtása és a felelősségteljes magatartás mellett kötelezte el magát az újonnan megjelenő új technológiák kezelése során.
A német kormány saját nyilatkozatai szerint továbbra is támogatja a teljesen autonóm fegyverrendszerek betiltását. Norvégiával, valamint az európai uniós tagállamok közül Franciaországgal, Finnországgal, Hollandiával, Spanyolországgal és Svédországgal közösen benyújtott saját javaslatával tavaly nyár óta próbál közvetíteni a táborok között az ENSZ-fegyverkezési egyezményben szereplő "kettős megközelítés" révén. Ez betiltaná a teljesen autonóm, emberi irányításon kívül eső fegyverrendszereket. Ennek megfelelően ezeket nem szabad kifejleszteni, beszerezni vagy bevetni. A GGE konszenzusorientáltan működik, így a német kormánynak a Külügyminisztérium szerint számolnia kell egyes tagállamok jelentős ellenállásával.
"Azzal, hogy Oroszországot és más, erősen militarizált államokat próbálnak az asztalnál tartani, a többi delegáció részben felelős a tárgyalások évek óta tartó patthelyzetéért" - kritizálta Marius Pletsch, a német DFG-VK Béke Társaság képviselője a német álláspontot. Az egyesület tagja a több mint 180 tagszervezetet tömörítő Stop Killer Robots kampánynak. A DFG-VK Béke Társaság szerint Oroszország hasznos ürügy azoknak az államoknak, amelyeknek ugyan nincsenek saját ambícióik, de nem akarnak jogilag kötelező érvényű eredményre jutni. "A német delegáció sem teljesíti saját állítását, miszerint egyértelműen ellenzi az új fegyverrendszereket" - tette hozzá Pletsch. A jelenlegi kormány koalíciós megállapodásában szerepelt a halálos autonóm fegyverrendszerek betiltása. A német delegáció azonban a tárgyalások során soha nem vállalt egyértelmű kötelezettséget a nemzetközi jog szerinti kötelező érvényű tilalomra.
A nem kormányzati szervezetek most arra számítanak, hogy az autonóm fegyverrendszerek betiltásáról a következő évben máshol hatékonyabban tárgyalnak. A Stop Killer Robots kezdeményezés azért kampányol, hogy a progresszív államok egyesítsék erőiket, és egy másik fórumon kezdjenek tárgyalásokat. Erre példa a kazettás bombák betiltására irányuló oslói folyamat és a gyalogsági aknák betiltására irányuló ottawai konferencia. Az aktivisták remélik, hogy az újabb genfi kudarc után ez az alternatív folyamat jövőre elindulhat.
Az autonóm fegyverrendszerek világszintű betiltásáról szóló tárgyalások nem haladnak előre. A múlt héten Genfben a Kormányzati Szakértői Csoport (GGE) újabb tárgyalási fordulója a halálos autonóm fegyverrendszerekről (LAWS) kudarcot vallott. Az ilyen fegyverrendszerek fejlesztésére és használatára vonatkozó korlátozások megvitatása után a kormányok képviselői csak a tárgyalások folytatásába egyeztek bele. A nem kormányzati szervezetek most azt fontolgatják, hogy egy másik nemzetközi fórumon kötelező érvényű tilalmat kezdeményeznek.
A hagyományos fegyverekről szóló egyezményt (CCW) felülvizsgáló ENSZ-konferencia legutóbb decemberben tárgyalt a kérdésről, sikertelenül. A témát körülbelül 2014 óta tárgyalják az ENSZ-ben és 2017 novemberében a kormányok képviselői először találkoztak hivatalosan a CCW szakértői csoportjaként, szintén a Stop Killer Robots kezdeményezés megalapítására válaszul. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország egyaránt meg akarja akadályozni az autonóm fegyverrendszerek betiltását. Az USA önkéntes normákra támaszkodik, míg Oroszország úgy véli, hogy a nemzetközi humanitárius jog elegendő az új fegyverrendszerek megfékezéséhez, mert az ilyen rendszerek kevésbé hajlamosak a hibázásra, mint az emberi kezelők.
Ennek ellenére a múlt héten Genfben az álláspontok közeledésének jelei mutatkoztak olyan kérdésekben, mint az ellenőrizhetőség és az autonóm fegyverrendszerek jogi elvei. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az embereknek képesnek kell lenniük egy ilyen fegyverrendszer által indított támadás megállítására. A felek különösen abban nem értettek egyet, hogy mennyire legyenek kötelező érvényűek az új szabványok. Argentína, Costa Rica, a Fülöp szigetek, Guatemala, Kazahsztán, Nigéria, Palesztina, Panama, Sierra Leone és Uruguay bemutatták egy lehetséges kötelező erejű új jegyzőkönyv első tervezetét, amely az autonóm fegyverrendszerek betiltását célozza. Ausztria, Írország és Svájc támogatja a kötelező érvényű normákat, míg az USA, Japán és Dél-Korea a nemzetközi humanitárius jog meglévő normáinak végrehajtása és a felelősségteljes magatartás mellett kötelezte el magát az újonnan megjelenő új technológiák kezelése során.
A német kormány saját nyilatkozatai szerint továbbra is támogatja a teljesen autonóm fegyverrendszerek betiltását. Norvégiával, valamint az európai uniós tagállamok közül Franciaországgal, Finnországgal, Hollandiával, Spanyolországgal és Svédországgal közösen benyújtott saját javaslatával tavaly nyár óta próbál közvetíteni a táborok között az ENSZ-fegyverkezési egyezményben szereplő "kettős megközelítés" révén. Ez betiltaná a teljesen autonóm, emberi irányításon kívül eső fegyverrendszereket. Ennek megfelelően ezeket nem szabad kifejleszteni, beszerezni vagy bevetni. A GGE konszenzusorientáltan működik, így a német kormánynak a Külügyminisztérium szerint számolnia kell egyes tagállamok jelentős ellenállásával.
"Azzal, hogy Oroszországot és más, erősen militarizált államokat próbálnak az asztalnál tartani, a többi delegáció részben felelős a tárgyalások évek óta tartó patthelyzetéért" - kritizálta Marius Pletsch, a német DFG-VK Béke Társaság képviselője a német álláspontot. Az egyesület tagja a több mint 180 tagszervezetet tömörítő Stop Killer Robots kampánynak. A DFG-VK Béke Társaság szerint Oroszország hasznos ürügy azoknak az államoknak, amelyeknek ugyan nincsenek saját ambícióik, de nem akarnak jogilag kötelező érvényű eredményre jutni. "A német delegáció sem teljesíti saját állítását, miszerint egyértelműen ellenzi az új fegyverrendszereket" - tette hozzá Pletsch. A jelenlegi kormány koalíciós megállapodásában szerepelt a halálos autonóm fegyverrendszerek betiltása. A német delegáció azonban a tárgyalások során soha nem vállalt egyértelmű kötelezettséget a nemzetközi jog szerinti kötelező érvényű tilalomra.
A nem kormányzati szervezetek most arra számítanak, hogy az autonóm fegyverrendszerek betiltásáról a következő évben máshol hatékonyabban tárgyalnak. A Stop Killer Robots kezdeményezés azért kampányol, hogy a progresszív államok egyesítsék erőiket, és egy másik fórumon kezdjenek tárgyalásokat. Erre példa a kazettás bombák betiltására irányuló oslói folyamat és a gyalogsági aknák betiltására irányuló ottawai konferencia. Az aktivisták remélik, hogy az újabb genfi kudarc után ez az alternatív folyamat jövőre elindulhat.