Berta Sándor
Hatalmas növekedési lehetőségek előtt áll a robotipar
A munkaerőhiány és a koronavírus berúgta az automatizálás motorját, a cégek minden eddiginél többet költenek robotokra.
Minden globális bizonytalanság ellenére a piaci környezet jelenleg nagyon kedvező a robotgyártók számára. A globális eladásaik tavaly 27 százalékkal, 487 000 darabra nőttek a a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint. A robotikai ipar egyszerre több trendből is profitál. A koronavírus-járvány idején az automatizálás sok társaságnak segített fenntartani a termelést, ezért jelenleg hatalmas beruházások történnek ebbe az irányba. Az ellátási láncok problémái miatt sok nyugati nagyvállalat szeretné a termelést közelebb hozni magához, a szakképzett munkaerő hiánya és a magas munkaerőköltségek miatt azonban ez gyakran csak robotok segítségével lesz lehetséges.
A piac első helyén a Fanuc, a másodikon az ABB, a harmadikon a Kuka áll, alig megelőzve a negyedik Yaskawát. De nem nekik áll a zászló, a nehézipari robotok gyártóitól egyre nagyobb részt harapnak ki a kooperatív gépek, mint a Cobotokkal hódító Universal Robots, amely a szegmens 50 százalékát birtokolja, míg a csuklós robotok piaci részesedése fokozatosan visszább szorul. A dánok egyre nagyobb modelleket dobnak piacra, míg az ABB és a Kuka a kis, együttműködő robotok üzletébe nyomul be.
Az igényekre jó példa a szárítógépeket készítő Stela Laxhuber. Az élelmiszer- és papíriparban használt szárítórendszerek ventilátorainak kerekeinek hegesztésére nehéz képzett szakembereket találni. A munkát nagyon pontosan kell elvégezni, de monoton, ami a legrosszabb kombináció. A cég több, mint 20 éve vásárolta meg az első hegesztőrobotját, ami nagyon rossz vétel volt. Thomas Laxhuber jelenlegi cégvezető szerint évekig állt, mielőtt végleg leszerelték, mert a programozása bonyolult volt, minden megrendeléshez át kellett konfigurálni, emiatt az alkalmazottak sem szerették. A mostani új modell viszont 50 perc alatt elvégzi azt a munkát, ami egy embernek öt órájába kerül.
Érdekesek a piaci mozgások is: a kínai Midea tavaly ősszel vásárolta fel teljesen a német Kukát, amely ettől reméli a kitörést az innovációs válságából és új piacokra való belépést. A Kuka kudarcot vallott az autóiparon kívüli új ügyfélcsoportok megszólításában és már régóta nem rendelkezett megfelelő termékekkel ahhoz, hogy új vásárlói csoportokat érjen el. Peter Mohnen vezérigazgató ezzel kapcsolatban elismerte, hogy nem fektettek be elég céltudatosan. A prémium szegmensben lévő robotjaik túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy az autóiparon kívüli, közepes méretű ügyfeleket megnyerjék. Ezt korrigálták és a világjárvány alatt összesen 25 új terméket és változatot vezettek be.
2020-ban az eladásaik a koronavírus-járvány és a gyártási nehézségek miatt meredeken visszaestek, a végeredmény 95 millió eurós veszteség volt. Tavaly a vállalatnak sikerült megfordítania a dolgokat, a bevételeik 28 százalékkal, 3,3 milliárd euróra emelkedtek. Bár a működési árrés még mindig alacsony, 1,9 százalékos volt, az augsburgi székhelyű vállalat ismét nyereséges lett. A tendencia idén folytatódik. Az első negyedévben a forgalom 18 százalékkal 853 millió euróra nőtt, az üzemi eredmény pedig 8 millió euróról 19 millió euróra javult. Mohnen szerint elérték a fordulatot, és továbbra is növekedni akarnak.
A korábbi pénzügyi igazgató a kínai Midea általi felvásárlást követően vette át a vezérigazgatói posztot és átszervezte a fejlesztési részleget. A menedzser hangsúlyozta, hogy sokkal hamarabb be kellett vonniuk az ügyfeleket a fejlesztési folyamatba. Mohnent bosszantotta például, hogy ugyan viszonylag korán dobtak piacra egy együttműködő robotot, de azt nem sikerült nagy számban eladni, mert az augsburgi vállalat első terméke túl drága, nehéz és bonyolult volt. Ennek oka egyszerű: elsősorban az automatizálási tapasztalattal és összetett követelményekkel rendelkező nagy ügyfelek számára készült. A következő néhány évben a csoport összes modellje egységes operációs rendszert kap és alapkövetelmény lesz az egyszerű programozás.
Minden globális bizonytalanság ellenére a piaci környezet jelenleg nagyon kedvező a robotgyártók számára. A globális eladásaik tavaly 27 százalékkal, 487 000 darabra nőttek a a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint. A robotikai ipar egyszerre több trendből is profitál. A koronavírus-járvány idején az automatizálás sok társaságnak segített fenntartani a termelést, ezért jelenleg hatalmas beruházások történnek ebbe az irányba. Az ellátási láncok problémái miatt sok nyugati nagyvállalat szeretné a termelést közelebb hozni magához, a szakképzett munkaerő hiánya és a magas munkaerőköltségek miatt azonban ez gyakran csak robotok segítségével lesz lehetséges.
A piac első helyén a Fanuc, a másodikon az ABB, a harmadikon a Kuka áll, alig megelőzve a negyedik Yaskawát. De nem nekik áll a zászló, a nehézipari robotok gyártóitól egyre nagyobb részt harapnak ki a kooperatív gépek, mint a Cobotokkal hódító Universal Robots, amely a szegmens 50 százalékát birtokolja, míg a csuklós robotok piaci részesedése fokozatosan visszább szorul. A dánok egyre nagyobb modelleket dobnak piacra, míg az ABB és a Kuka a kis, együttműködő robotok üzletébe nyomul be.
Az igényekre jó példa a szárítógépeket készítő Stela Laxhuber. Az élelmiszer- és papíriparban használt szárítórendszerek ventilátorainak kerekeinek hegesztésére nehéz képzett szakembereket találni. A munkát nagyon pontosan kell elvégezni, de monoton, ami a legrosszabb kombináció. A cég több, mint 20 éve vásárolta meg az első hegesztőrobotját, ami nagyon rossz vétel volt. Thomas Laxhuber jelenlegi cégvezető szerint évekig állt, mielőtt végleg leszerelték, mert a programozása bonyolult volt, minden megrendeléshez át kellett konfigurálni, emiatt az alkalmazottak sem szerették. A mostani új modell viszont 50 perc alatt elvégzi azt a munkát, ami egy embernek öt órájába kerül.
Érdekesek a piaci mozgások is: a kínai Midea tavaly ősszel vásárolta fel teljesen a német Kukát, amely ettől reméli a kitörést az innovációs válságából és új piacokra való belépést. A Kuka kudarcot vallott az autóiparon kívüli új ügyfélcsoportok megszólításában és már régóta nem rendelkezett megfelelő termékekkel ahhoz, hogy új vásárlói csoportokat érjen el. Peter Mohnen vezérigazgató ezzel kapcsolatban elismerte, hogy nem fektettek be elég céltudatosan. A prémium szegmensben lévő robotjaik túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy az autóiparon kívüli, közepes méretű ügyfeleket megnyerjék. Ezt korrigálták és a világjárvány alatt összesen 25 új terméket és változatot vezettek be.
2020-ban az eladásaik a koronavírus-járvány és a gyártási nehézségek miatt meredeken visszaestek, a végeredmény 95 millió eurós veszteség volt. Tavaly a vállalatnak sikerült megfordítania a dolgokat, a bevételeik 28 százalékkal, 3,3 milliárd euróra emelkedtek. Bár a működési árrés még mindig alacsony, 1,9 százalékos volt, az augsburgi székhelyű vállalat ismét nyereséges lett. A tendencia idén folytatódik. Az első negyedévben a forgalom 18 százalékkal 853 millió euróra nőtt, az üzemi eredmény pedig 8 millió euróról 19 millió euróra javult. Mohnen szerint elérték a fordulatot, és továbbra is növekedni akarnak.
A korábbi pénzügyi igazgató a kínai Midea általi felvásárlást követően vette át a vezérigazgatói posztot és átszervezte a fejlesztési részleget. A menedzser hangsúlyozta, hogy sokkal hamarabb be kellett vonniuk az ügyfeleket a fejlesztési folyamatba. Mohnent bosszantotta például, hogy ugyan viszonylag korán dobtak piacra egy együttműködő robotot, de azt nem sikerült nagy számban eladni, mert az augsburgi vállalat első terméke túl drága, nehéz és bonyolult volt. Ennek oka egyszerű: elsősorban az automatizálási tapasztalattal és összetett követelményekkel rendelkező nagy ügyfelek számára készült. A következő néhány évben a csoport összes modellje egységes operációs rendszert kap és alapkövetelmény lesz az egyszerű programozás.