Berta Sándor
Lézerfegyverrel lőheti le a drónokat Izrael
A rendszert egy polgári repülőgépbe építették be.
Az izraeli védelmi minisztérium sikeresen tesztelte azt az új lézerfegyverét, amellyel pilóta nélküli légi járműveket lehet lelőni. Az izraeli fejlesztés különlegessége, hogy azt egy repülőgépre szerelték fel. A korábbi hasonló megoldásokat általában a földön vagy a hajók fedélzetén helyezték el.
A közel-keleti állam szakemberei az új rendszert egy Cessna 208 Caravan típusú repülőgépbe építették be. A típust általában személy- és teherszállításra alkalmazzák világszerte, s konfigurációtól függően 9 személy vagy 1360 kilogramm súlyú csomag juttatható el vele a célállomásra. A lézerfegyvert az Elbit Systems nevű izraeli gyártó fejlesztette ki és a törzs bal oldalán helyezték el úgy, hogy azt egy plexiüveg védi. A lézert lefelé irányították és a tesztek során a Cessna 208 Caravan a célok felett repült el. A védelmi minisztérium, illetve a gyártó nem közölt pontosabb adatokat a rendszerről, amelynek a hatótávolsága a szaktárca tájékoztatása alapján legfeljebb egy kilométer.
A tesztek során különböző magasságokban több drónt is sikerült lelőni és a védelmi minisztérium azt közölte, hogy a lézerfegyver később akár a rakéták elleni védekezésben is szerepet kaphat.
A repülőgépek, helikopterek vagy pilóta nélküli légi járművek fedélzetéről alkalmazott lézerrendszereknek két nagy előnyük van a szárazföldi járművekre, hajókra vagy a földre telepített megoldásokkal szemben. Az első, hogy a levegőben kevésbé zavarják azokat a felhők, a füst és az időjárási körülmények, ezek ugyanis alapvetően csökkenthetik a teljesítményt. A másik előnyük pedig, hogy egy repülőgép vagy helikopter sokkal gyorsabban tudja megváltoztatni a pozícióját. Miután a mai lézereknek még kicsi a hatótávolságuk, így ez kulcsfontosságú.
Kiemelt szempont az alacsony bevetési költség. A fegyver kifejlesztése és felszerelése drága mulatság, de az egyes lövések kevesebbe kerülnek egy amerikai dollárnál. Összehasonlításul: az Iron Dome védelmi rendszer esetében ez az összeg körülbelül 100 000 amerikai dollár elfogási kísérletenként, ugyanis települések közelében akár két rakétát indítanak el egy célpontra. A másik előny, hogy a lézer kisebb méretű célokat, például repülőbombává átalakított polgári légi járműveket is viszonylag veszélytelenül tud leküzdeni. Az Iron Dome ellentétben nem igazán alkalmas az 5 kilométernél közelebbre és mélyen repülő célpontok, például egy kamikaze drónná átépített kvadrokopter lelövésére.
Megoldást jelenthet a fegyver robotrepülőgépre telepítése, így a hadsereg egy önállóan járőröző rendszert kaphat, amely szükség esetén azonnal beavatkozhat és semlegesítheti a támadást.
Az izraeli védelmi minisztérium sikeresen tesztelte azt az új lézerfegyverét, amellyel pilóta nélküli légi járműveket lehet lelőni. Az izraeli fejlesztés különlegessége, hogy azt egy repülőgépre szerelték fel. A korábbi hasonló megoldásokat általában a földön vagy a hajók fedélzetén helyezték el.
A közel-keleti állam szakemberei az új rendszert egy Cessna 208 Caravan típusú repülőgépbe építették be. A típust általában személy- és teherszállításra alkalmazzák világszerte, s konfigurációtól függően 9 személy vagy 1360 kilogramm súlyú csomag juttatható el vele a célállomásra. A lézerfegyvert az Elbit Systems nevű izraeli gyártó fejlesztette ki és a törzs bal oldalán helyezték el úgy, hogy azt egy plexiüveg védi. A lézert lefelé irányították és a tesztek során a Cessna 208 Caravan a célok felett repült el. A védelmi minisztérium, illetve a gyártó nem közölt pontosabb adatokat a rendszerről, amelynek a hatótávolsága a szaktárca tájékoztatása alapján legfeljebb egy kilométer.
A tesztek során különböző magasságokban több drónt is sikerült lelőni és a védelmi minisztérium azt közölte, hogy a lézerfegyver később akár a rakéták elleni védekezésben is szerepet kaphat.
A repülőgépek, helikopterek vagy pilóta nélküli légi járművek fedélzetéről alkalmazott lézerrendszereknek két nagy előnyük van a szárazföldi járművekre, hajókra vagy a földre telepített megoldásokkal szemben. Az első, hogy a levegőben kevésbé zavarják azokat a felhők, a füst és az időjárási körülmények, ezek ugyanis alapvetően csökkenthetik a teljesítményt. A másik előnyük pedig, hogy egy repülőgép vagy helikopter sokkal gyorsabban tudja megváltoztatni a pozícióját. Miután a mai lézereknek még kicsi a hatótávolságuk, így ez kulcsfontosságú.
Kiemelt szempont az alacsony bevetési költség. A fegyver kifejlesztése és felszerelése drága mulatság, de az egyes lövések kevesebbe kerülnek egy amerikai dollárnál. Összehasonlításul: az Iron Dome védelmi rendszer esetében ez az összeg körülbelül 100 000 amerikai dollár elfogási kísérletenként, ugyanis települések közelében akár két rakétát indítanak el egy célpontra. A másik előny, hogy a lézer kisebb méretű célokat, például repülőbombává átalakított polgári légi járműveket is viszonylag veszélytelenül tud leküzdeni. Az Iron Dome ellentétben nem igazán alkalmas az 5 kilométernél közelebbre és mélyen repülő célpontok, például egy kamikaze drónná átépített kvadrokopter lelövésére.
Megoldást jelenthet a fegyver robotrepülőgépre telepítése, így a hadsereg egy önállóan járőröző rendszert kaphat, amely szükség esetén azonnal beavatkozhat és semlegesítheti a támadást.