Berta Sándor
Az amerikai börtönök biztonságát veszélyeztetik a drónok
Legalább is ezt az álláspontot képviseli az amerikai igazságügyi minisztérium.
A szaktárcához tartozó Szövetségi Börtönügyi Iroda (BOP) a jelentésében azt írta, hogy tavaly 57 olyan esetet regisztráltak, amelyekben robotrepülőgépek is érintettek voltak. A rabok elsősorban illegális árucikkek, például drogok becsempészésére alkalmazzák a pilóta nélküli légi járműveket. A minisztérium úgy vélte, hogy rendkívül sok ügyet nem sikerül felderíteni.
Az egyik börtön például arról számolt be, hogy sikerült kiszűrni egy olyan drónt, amely 20 mobiltelefonnal, 23 ampullányi injekciós szerrel, tucatnyi fecskendővel és több csomagnyi dohánnyal, valamint számos más tiltott anyaggal volt megrakodva.
A BOP közölte, hogy a jövőben a robotrepülőgépek még a mostaninál is több problémát okozhatnak. A fejlettebb pilóta nélküli légi járművek ugyanis képesek lehetnek akár egy felnőtt felemelésére és a fegyintézetekből való szökésben is segíthetnek a raboknak. Felhasználhatják azokat a létesítmények kikémlelésére vagy robbanóanyagok szállítására.
Bár ezek a felvetések komoly fenyegetéseknek tűnnek, de valójában egy embert gyakorlatilag lehetetlen lenne kimenekíteni drónnal. Egyrészt a megemelése, másrészt a kiszöktetése is megoldhatatlan feladatot jelentene, főleg azért, mert ahhoz nagyon nagy teljesítményű robotrepülőgép kellene, ráadásul a jelenlegi modellek rendkívül zajosak is. Továbbá aligha tűnik valószínűnek, hogy az őrök ne vennék észre a nem mindennapi manővert.
A Gizmodo rámutatott, hogy a mostani kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli légi járművek nem alkalmasak ilyen feladatra: az USA-ban a maximálisan engedélyezett hasznos terhük 55 font, amely körülbelül 25 kilogramm. Ráadásul sok eszköz olyan funkcióval van felszerelve, hogy ha érzékeny terület felett repül át, akkor automatikus riadó történik, ezért úgy tűnik, hogy a szövetségi hivatal inkább csak a drónoktól való félelemkeltésben érdekelt. Ez már csak azért is valószínű, mert két évvel ezelőtt a látogatásokat telefonbeszélgetésekkel váltották ki arra hivatkozva, hogy a hozzátartozók és más személyek illegális tárgyakat csempésznek be a raboknak. Később ismertté vált, hogy az intézkedés mögött az húzódott, hogy a börtönök kifizetődő partnerségeket alakítottak ki a távközlési cégekkel.
2014-ben Dél-Karolinában az egyik helyi szigorított börtön közelében egy robotrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást, a pilóta nélküli légi jármű marihuánát, mobiltelefonokat és dohányt szállított. Georgia szövetségi államban 2013 novemberében négy férfi próbált meg dohányt becsempészni egy helyi büntetés-végrehajtási intézetbe, 2014 márciusában pedig egy ausztrál férfi juttatott be drón segítségével dohányt és kisebb mennyiségű drogot egy Melbourne melletti börtönbe. Miután a robotrepülőgépes csempészet 2015 januárjában Európában is megjelent, senki sem csodálkozott azon, hogy 2017-ben pilóta nélküli légi járművek elleni védelmi rendszert rendelt két svájci fegyintézet.
A szaktárcához tartozó Szövetségi Börtönügyi Iroda (BOP) a jelentésében azt írta, hogy tavaly 57 olyan esetet regisztráltak, amelyekben robotrepülőgépek is érintettek voltak. A rabok elsősorban illegális árucikkek, például drogok becsempészésére alkalmazzák a pilóta nélküli légi járműveket. A minisztérium úgy vélte, hogy rendkívül sok ügyet nem sikerül felderíteni.
Az egyik börtön például arról számolt be, hogy sikerült kiszűrni egy olyan drónt, amely 20 mobiltelefonnal, 23 ampullányi injekciós szerrel, tucatnyi fecskendővel és több csomagnyi dohánnyal, valamint számos más tiltott anyaggal volt megrakodva.
A BOP közölte, hogy a jövőben a robotrepülőgépek még a mostaninál is több problémát okozhatnak. A fejlettebb pilóta nélküli légi járművek ugyanis képesek lehetnek akár egy felnőtt felemelésére és a fegyintézetekből való szökésben is segíthetnek a raboknak. Felhasználhatják azokat a létesítmények kikémlelésére vagy robbanóanyagok szállítására.
Bár ezek a felvetések komoly fenyegetéseknek tűnnek, de valójában egy embert gyakorlatilag lehetetlen lenne kimenekíteni drónnal. Egyrészt a megemelése, másrészt a kiszöktetése is megoldhatatlan feladatot jelentene, főleg azért, mert ahhoz nagyon nagy teljesítményű robotrepülőgép kellene, ráadásul a jelenlegi modellek rendkívül zajosak is. Továbbá aligha tűnik valószínűnek, hogy az őrök ne vennék észre a nem mindennapi manővert.
A Gizmodo rámutatott, hogy a mostani kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli légi járművek nem alkalmasak ilyen feladatra: az USA-ban a maximálisan engedélyezett hasznos terhük 55 font, amely körülbelül 25 kilogramm. Ráadásul sok eszköz olyan funkcióval van felszerelve, hogy ha érzékeny terület felett repül át, akkor automatikus riadó történik, ezért úgy tűnik, hogy a szövetségi hivatal inkább csak a drónoktól való félelemkeltésben érdekelt. Ez már csak azért is valószínű, mert két évvel ezelőtt a látogatásokat telefonbeszélgetésekkel váltották ki arra hivatkozva, hogy a hozzátartozók és más személyek illegális tárgyakat csempésznek be a raboknak. Később ismertté vált, hogy az intézkedés mögött az húzódott, hogy a börtönök kifizetődő partnerségeket alakítottak ki a távközlési cégekkel.
2014-ben Dél-Karolinában az egyik helyi szigorított börtön közelében egy robotrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást, a pilóta nélküli légi jármű marihuánát, mobiltelefonokat és dohányt szállított. Georgia szövetségi államban 2013 novemberében négy férfi próbált meg dohányt becsempészni egy helyi büntetés-végrehajtási intézetbe, 2014 márciusában pedig egy ausztrál férfi juttatott be drón segítségével dohányt és kisebb mennyiségű drogot egy Melbourne melletti börtönbe. Miután a robotrepülőgépes csempészet 2015 januárjában Európában is megjelent, senki sem csodálkozott azon, hogy 2017-ben pilóta nélküli légi járművek elleni védelmi rendszert rendelt két svájci fegyintézet.
