Berta Sándor
A Facebooknak le kell állítania az USA-ba zajló adatátvitelt
Az persze erősen kérdéses, hogy a közösségi oldal ezt valóban megteszi-e.
A The Wall Street Journal írta meg, hogy az Ír Adatvédelmi Hatóság (IDPC) egy előzetes rendeletben felszólította a Facebookot, hogy állítsa le az Amerikai Egyesült Államokba irányuló adattovábbítást. Bár az információ most vált ismertté, a rendelet már augusztus óta hatályban van.
Az IDPC az Európai Bíróság júliusban hozott döntésére hivatkozott, amelyben a testület hatályon kívül helyezte azt az EU és az Amerikai Egyesült Államok között 2016-ban megkötött Privacy Shield nevű megállapodását, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az európai uniós állampolgárok adatainak megfelelő amerikai tárolását és kezelését. Az USA és annak jogrendszere azonban csak a saját állampolgárait védte az adatgyűjtésekkel szemben, vagyis az európai uniós állampolgárok információi gyakorlatilag szabad prédát jelentettek a helyi állami szervek és kormányhivatalok számára.
A Facebook a tengerentúlra irányuló adatátvitellel kapcsolatban az úgynevezett szabványos szerződéspontokra hivatkozott. Az ír adatvédelmi hivatal ugyanakkor azt közölte, hogy ez az érv sem állta meg a helyét és nem jogszerű.
Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője a blogbejegyzésében azt taglalta, hogy az októberi, előreláthatóan végleges rendelet megjelenése előtt még van lehetőségük változtatni.
A Max Schrems által létrehozott adatvédelmi szervezet, a noyb úgy reagált a hírre, hogy a közösségi platform minden bizonnyal megpróbálja majd kijátszani a rendeletet.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy miért szivárgott ki pont most az információ. Az egyik felmerült ötlet az, hogy valaki így próbált meg nyomást gyakorolni az Európai Unióra és az Amerikai Egyesült Államokra azért, hogy minél előbb ismét megállapodjanak egymással.
Korábban az IDPC a saját jelentésében azt írta, hogy ugyan 2018 óta 11 vizsgálat folyik a Facebook ellen, de még egy eljárás sem zárult le. Ezután nem véletlenül kérdőjelezte meg Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, hogy Írország képes-e és alkalmas-e arra, hogy eleget tegyen a rá kirótt kötelezettségeknek és fellépjen a közösségi platformmal szemben. Tavaly áprilisban például a hatóság ugyan vizsgálatot indított a Facebook ellen a felhasználói adatok nem megfelelő kezelése miatt, de döntés azóta sem született. Ezután már az is szóba került, hogy Írország esetleg titokban megegyezett a Facebookkal.
A The Wall Street Journal írta meg, hogy az Ír Adatvédelmi Hatóság (IDPC) egy előzetes rendeletben felszólította a Facebookot, hogy állítsa le az Amerikai Egyesült Államokba irányuló adattovábbítást. Bár az információ most vált ismertté, a rendelet már augusztus óta hatályban van.
Az IDPC az Európai Bíróság júliusban hozott döntésére hivatkozott, amelyben a testület hatályon kívül helyezte azt az EU és az Amerikai Egyesült Államok között 2016-ban megkötött Privacy Shield nevű megállapodását, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az európai uniós állampolgárok adatainak megfelelő amerikai tárolását és kezelését. Az USA és annak jogrendszere azonban csak a saját állampolgárait védte az adatgyűjtésekkel szemben, vagyis az európai uniós állampolgárok információi gyakorlatilag szabad prédát jelentettek a helyi állami szervek és kormányhivatalok számára.
A Facebook a tengerentúlra irányuló adatátvitellel kapcsolatban az úgynevezett szabványos szerződéspontokra hivatkozott. Az ír adatvédelmi hivatal ugyanakkor azt közölte, hogy ez az érv sem állta meg a helyét és nem jogszerű.
Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője a blogbejegyzésében azt taglalta, hogy az októberi, előreláthatóan végleges rendelet megjelenése előtt még van lehetőségük változtatni.
A Max Schrems által létrehozott adatvédelmi szervezet, a noyb úgy reagált a hírre, hogy a közösségi platform minden bizonnyal megpróbálja majd kijátszani a rendeletet.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy miért szivárgott ki pont most az információ. Az egyik felmerült ötlet az, hogy valaki így próbált meg nyomást gyakorolni az Európai Unióra és az Amerikai Egyesült Államokra azért, hogy minél előbb ismét megállapodjanak egymással.
Korábban az IDPC a saját jelentésében azt írta, hogy ugyan 2018 óta 11 vizsgálat folyik a Facebook ellen, de még egy eljárás sem zárult le. Ezután nem véletlenül kérdőjelezte meg Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, hogy Írország képes-e és alkalmas-e arra, hogy eleget tegyen a rá kirótt kötelezettségeknek és fellépjen a közösségi platformmal szemben. Tavaly áprilisban például a hatóság ugyan vizsgálatot indított a Facebook ellen a felhasználói adatok nem megfelelő kezelése miatt, de döntés azóta sem született. Ezután már az is szóba került, hogy Írország esetleg titokban megegyezett a Facebookkal.