Berta Sándor
Nem kezelik jól a Facebook ügyeit Írországban?
A helyi adatvédelmi hivatal 2018 óta tizenegy vizsgálatot folytat a közösségi platform ellen, de még egyikben sem született döntés.
Az Európai Unióban 2018. május 25. óta hatályos az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely egy rendkívül erős eszköz az adatvédelmi jogsértések elkövetői ellen, hiszen lehetővé teszi, hogy egy adott vállalat akár az éves bevétele 4 százalékát is köteles legyen befizetni büntetésként. A probléma csak az, hogy ez a rendeletet hiába jelent komoly lehetőséget az illetékes nemzeti adatvédelmi hivataloknak, ha nem élnek vele.
Jó példa erre az Ír Adatvédelmi Hivatal (IDPC), amelynek a jelentéséből kiderült, hogy ugyan 2018 óta 11 vizsgálat folyik csak a Facebook ellen, de még egy eljárást sem zárult le. Nem véletlenül tette szóvá a jelenséget Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke. A politikus megkérdőjelezte, hogy Írország képes-e és alkalmas-e arra, hogy eleget tegyen a rá kirótt kötelezettségeknek és fellépjen a közösségi platformmal szemben.
A korábbi német igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a helyi hivatal szemmel láthatóan nem rendelkezik elegendő átütő erővel és hiányzik a szükséges politikai akarat is. Az pedig rendkívül komoly probléma, hogy a nagy technológiai óriásokat még mindig nem sikerült megbüntetni a jogsértéseikért. A megoldást éppen ezért az jelentheti, ha a nagy ügyeket európai szintre viszik és ott folytatják le, illetve, ha létrehoznak egy európai adatvédelmi csúcshatóságot. Az utóbbit Ulrich Kelber német adatvédelmi biztos javasolta korábban.
Tavaly áprilisban az IDPC vizsgálatot indított a Facebook ellen a felhasználói adatok nem megfelelő kezelése miatt, de döntés azóta sem született. Nemrég pedig ismertté vált, hogy Európában a hivatal döntése miatt egyelőre nem lesz elérhető a Secret Crush nevű funkció. Az IDPC mindenekelőtt azt kritizálta, hogy a szolgáltatás bevezetéséről csak későn értesült és a Facebook elmulasztotta lehetővé tenni a számára a Secret Crush adatvédelmi vizsgálatát.
Az Európai Unióban 2018. május 25. óta hatályos az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely egy rendkívül erős eszköz az adatvédelmi jogsértések elkövetői ellen, hiszen lehetővé teszi, hogy egy adott vállalat akár az éves bevétele 4 százalékát is köteles legyen befizetni büntetésként. A probléma csak az, hogy ez a rendeletet hiába jelent komoly lehetőséget az illetékes nemzeti adatvédelmi hivataloknak, ha nem élnek vele.
Jó példa erre az Ír Adatvédelmi Hivatal (IDPC), amelynek a jelentéséből kiderült, hogy ugyan 2018 óta 11 vizsgálat folyik csak a Facebook ellen, de még egy eljárást sem zárult le. Nem véletlenül tette szóvá a jelenséget Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke. A politikus megkérdőjelezte, hogy Írország képes-e és alkalmas-e arra, hogy eleget tegyen a rá kirótt kötelezettségeknek és fellépjen a közösségi platformmal szemben.
A korábbi német igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a helyi hivatal szemmel láthatóan nem rendelkezik elegendő átütő erővel és hiányzik a szükséges politikai akarat is. Az pedig rendkívül komoly probléma, hogy a nagy technológiai óriásokat még mindig nem sikerült megbüntetni a jogsértéseikért. A megoldást éppen ezért az jelentheti, ha a nagy ügyeket európai szintre viszik és ott folytatják le, illetve, ha létrehoznak egy európai adatvédelmi csúcshatóságot. Az utóbbit Ulrich Kelber német adatvédelmi biztos javasolta korábban.
Tavaly áprilisban az IDPC vizsgálatot indított a Facebook ellen a felhasználói adatok nem megfelelő kezelése miatt, de döntés azóta sem született. Nemrég pedig ismertté vált, hogy Európában a hivatal döntése miatt egyelőre nem lesz elérhető a Secret Crush nevű funkció. Az IDPC mindenekelőtt azt kritizálta, hogy a szolgáltatás bevezetéséről csak későn értesült és a Facebook elmulasztotta lehetővé tenni a számára a Secret Crush adatvédelmi vizsgálatát.