Berta Sándor
Már nem akar globális digitális adót az USA
Az USA kiszállt a tárgyalásokból és egyoldalú intézkedések meghozatalával fenyegetőzik.
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházában rendezett meghallgatáson Robert Emmet Ligthizer amerikai kereskedelmi megbízott kijelentette, hogy miután a témában nem sikerült előrelépést elérni, ezért Steven Mnuchin pénzügyminiszter úgy döntött, hogy az USA a továbbiakban nem vesz részt az egyeztetéseken.
Monica Crowley, az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője később hozzátette, hogy Washington tárgyalási szünetet javasolt a résztvevőknek azért, hogy a kormányok a koronavírus-járvány leküzdésével foglalkozhassanak.
Ligthizer egyébként bírálta a jelenlegi terveket. Kiemelte, hogy számos ország eldöntötte, hogy a legegyszerűbb mód arra, hogy pénzt szerezzen az, ha a külföldi vállalatokat adóztat meg és az érintett cégek amerikai tulajdonban vannak. Ezt az USA nem fogja hagyni. Szerinte a teljes nemzetközi adózást újra kellene szabályozni.
A mostani elgondolásokkal két hibát orvosolnának. Az egyik, hogy egy globális digitális adó bevezetésével és alkalmazásával már nem lenne vonzó a nagy társaságok számára az, hogy adóparadicsomokban tárolják a pénzüket. Emellett az olyan nagy digitális konszernek, mint az Amazon, az Apple és a Google bevételeit világszerte arányosabban és igazságosabban lehetne megadóztatni. A probléma ugyanis az, hogy ezek a vállalatok hatalmas nyereségekre tesznek szert olyan régiókban, ahol hivatalosan nincs is kirendeltségük.
Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ügyben az USA-ból kapott levelet nemes egyszerűséggel provokációnak nevezte. Érdekesség, hogy Párizs és Washington januárban egy keretszerződésben állapodtak meg azért, hogy elkerüljenek egy kereskedelmi konfliktust. Franciaország vállalta, hogy az év végéig hatályon kívül helyezi a helyi nemzeti digitális adót, cserébe az USA lemondott az ország elleni szankciók bevezetéséről. Az európai uniós tagállam nemzetközi megoldást sürgetett a kérdésben.
Márciusban még úgy tűnt, hogy a világ legfontosabb ipari országai (G20-as államok) konszenzuson alapuló megállapodást akarnak kötni a digitális adózásról. Az egyezménynek a tervek alapján 2020 végéig kellene létrejönnie. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor kategorikusan elutasítja egy globális digitális adó bevezetését, főleg azért, mert az szinte kizárólag az amerikai cégekre vonatkozna. Az USA egyébként már január végén megmutatta, hogy nem hagyja majd annyiban a nemzeti digitális adók bevezetését. Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a nemzeti lépésektől óvott mindenkit, mondván: a nemzeti digitális adók bevezetése feszültségeket okoz a kereskedelemben és komoly hatásokkal lehet a világgazdaságra.
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházában rendezett meghallgatáson Robert Emmet Ligthizer amerikai kereskedelmi megbízott kijelentette, hogy miután a témában nem sikerült előrelépést elérni, ezért Steven Mnuchin pénzügyminiszter úgy döntött, hogy az USA a továbbiakban nem vesz részt az egyeztetéseken.
Monica Crowley, az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője később hozzátette, hogy Washington tárgyalási szünetet javasolt a résztvevőknek azért, hogy a kormányok a koronavírus-járvány leküzdésével foglalkozhassanak.
Ligthizer egyébként bírálta a jelenlegi terveket. Kiemelte, hogy számos ország eldöntötte, hogy a legegyszerűbb mód arra, hogy pénzt szerezzen az, ha a külföldi vállalatokat adóztat meg és az érintett cégek amerikai tulajdonban vannak. Ezt az USA nem fogja hagyni. Szerinte a teljes nemzetközi adózást újra kellene szabályozni.
A mostani elgondolásokkal két hibát orvosolnának. Az egyik, hogy egy globális digitális adó bevezetésével és alkalmazásával már nem lenne vonzó a nagy társaságok számára az, hogy adóparadicsomokban tárolják a pénzüket. Emellett az olyan nagy digitális konszernek, mint az Amazon, az Apple és a Google bevételeit világszerte arányosabban és igazságosabban lehetne megadóztatni. A probléma ugyanis az, hogy ezek a vállalatok hatalmas nyereségekre tesznek szert olyan régiókban, ahol hivatalosan nincs is kirendeltségük.
Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ügyben az USA-ból kapott levelet nemes egyszerűséggel provokációnak nevezte. Érdekesség, hogy Párizs és Washington januárban egy keretszerződésben állapodtak meg azért, hogy elkerüljenek egy kereskedelmi konfliktust. Franciaország vállalta, hogy az év végéig hatályon kívül helyezi a helyi nemzeti digitális adót, cserébe az USA lemondott az ország elleni szankciók bevezetéséről. Az európai uniós tagállam nemzetközi megoldást sürgetett a kérdésben.
Márciusban még úgy tűnt, hogy a világ legfontosabb ipari országai (G20-as államok) konszenzuson alapuló megállapodást akarnak kötni a digitális adózásról. Az egyezménynek a tervek alapján 2020 végéig kellene létrejönnie. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor kategorikusan elutasítja egy globális digitális adó bevezetését, főleg azért, mert az szinte kizárólag az amerikai cégekre vonatkozna. Az USA egyébként már január végén megmutatta, hogy nem hagyja majd annyiban a nemzeti digitális adók bevezetését. Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a nemzeti lépésektől óvott mindenkit, mondván: a nemzeti digitális adók bevezetése feszültségeket okoz a kereskedelemben és komoly hatásokkal lehet a világgazdaságra.