Informatika és tudomány

Berta Sándor

2020 végéig lehet egyezség a digitális adóról

A megállapodást leginkább a G20-as államok akarják elérni.

A világ legfontosabb ipari országai minél előbb meg akarnak állapodni a nemzetközi IT-konszernekre vonatkozó digitális adóról. A konszenzuson alapuló megállapodásnak a tervek alapján 2020 végéig kell létrejönnie. Ez derült ki a G20-as államok pénzügyminisztereinek találkozója után készült 7 oldalas zárójelentésből. Az elképzelések szerint július végéig elkészül a politikai egyezség, a csoport tagjai akkor találkoznak majd a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezetésével Berlinben.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az idén döntést kell hozniuk a kérdésben. Francia kollégája, Bruno Le Maire szintén úgy vélte, hogy a kompromisszumos megoldásnak 2020 decemberéig meg kell születnie. A kidolgozandó csomag két fő elemre épülne. Az egyik az, hogy globális minimális digitális adóval tennék kevésbé vonzóvá a nagy cégek számára az adóparadicsomokba való menekülést, míg a másik, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook, a Google és a többi IT-óriást az eddiginél igazságosabban adóztatnának meg.

Scholz, Le Maire, Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszter és Roberto Gualtieri olasz pénzügyminiszter közösen sürgettek gyors előrelépést az ügyben. A politikusok rámutattak, hogy ha nem lesz megfelelő cselekvés, akkor még erősebben széttöredezhet a globális adórendszer. Sok pénzről van szó, több milliárd euró adóbevételről, amelyből iskolák, kórházak és korszerű infrastruktúrák épülhetnek meg, ez a tétje a vitának. De ugyanakkor a fő kérdés az állam és a demokratikus értékek legitimációja. A G20-as országoknak elszántan, gyorsan és közösen kell cselekedniük.

Ugyanakkor a fő problémát az Amerikai Egyesült Államok jelenti, amely kategorikusan elutasítja egy globális digitális adó bevezetését, főleg azért, mert az szinte kizárólag az amerikai vállalatokra vonatkozna. Az USA egyébként már január végén megmutatta, hogy nem hagyja majd annyiban a nemzeti digitális adók bevezetését. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya válaszintézkedést foganatosít, amennyiben a cseh parlament véglegesen megszavazza a digitális adó bevezetését - erősítette meg az USA prágai nagykövetsége.

Ángel Gurría, az OECD főtitkára a nemzeti lépésektől óvott mindenkit, mondván: a nemzeti digitális adók bevezetése feszültségeket okoz a kereskedelemben és komoly hatásokkal lehet a világgazdaságra. A szakember már korábban biztos volt abban, hogy az idén sikerül áttörést elérni egy globális digitális adó kidolgozásában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fejlodes #22
    1. A jövedelmet mindig a teljesítmény és részben méltányosság (=azok kapják, akik nem tudnak dolgozni pl: túl fiatal, túl idős, beteg vagy egyszerűen nem jut neki munka) alapján kellene kapni.
    2. Jelenleg a cégvezetők túl sok bért kapnak az alkalmazottaikhoz képest, ami egyáltalán nincs arányban az alkalmazottak és vezetők teljesítménybeli különbségeikkel. Egyszerűen sokkal erősebb alkupozícióban vannak a vezetők az alkalmazottakhoz képest.
    3. A cégek nyereségeit (amik főleg az alkalmazottak teljesítményéből fakadnak) a cégek tulajdonosai kapják. Léteznek persze bónuszok, melyeket alkalmazottak kapnak, de ezek arányát jelentősen növelni kellene, hogy igazságosabb legyen a pénzek elosztása, a cég nyereségéből nagyobb arányban kellene díjazni az alkalmazottakat is.
    4. Léteznek adóparadicsomok, melyek a nagy, vagyonos, nemzetközi cégeket és személyeket segítik az adócsökkentés és pénzmosás révén. Ezáltal a többieknek több adót kell fizetniük. Ez abszolút igazságtalan és versenyellenes helyzet.
    5. A gazdagok magasabb adóztatása segíthet a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésében. De alapvetően akkor jó megoldás a gazdagok magasabb adóztatása, ha a kormányok hatékonyan és jó célokra költik az adókat (pl: szegények segítése, oktatás, egészségügy, utak stb).
    6. Valamint fontos szempont az is, hogy a gazdagok milyen módon szerzik a pénzüket és azt mire költik. Nem mindegy, hogy valaki adóparadicsomokon keresztül, a kormány támogatásával gazdagszik, VAGY olyan új innovációkkal, amikre más eddig nem volt képes, esetleg szimplán hatékonyabban működik másoknál. Ahogy az sem mindegy, hogy a gazdag ember luxusjachtra, magánrepülőkre költi a pénzét, VAGY eladományozza, társadalmilag hasznos dolgokra költi el a pénzét.
  • fejlodes #21
    A technológia fejlődése 3 módon hathat a foglalkoztatásra hosszabb távon:
    1. Kevesebb új munkahely lesz, mint amennyi megszűnik. (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány)
    2. Kb arányaiban ugyanannyi munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik.
    3. Több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. (kisebb munkanélküliség, nagyobb foglalkoztatottsági arány)
    Szerintem az 1. a legesélyesebb (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány), ezért újfajta elosztásra lesz szükség. Egyre kevesebb (régi és új) munkahely mellett kell az emberek szükségleteinek eleget tenni. Nyilván aki dolgozik vagy hasznos dolgot csinál az többet érdemel a "közösből" de akinek nem jut munka (vagy életkora vagy egészségügyi állapota miatt nem tud dolgozni) azt is el kell látni és erre ki kell alakítani a megfelelő elosztási rendszert.
    Először fel kellene mérni a (releváns földi és űrbéli) természeti javakat, amikből (emberi vagy gépi vagy biológiai stb) munka és technológia révén számunkra hasznos javakat tudunk előállítani (=kínálat) ÉS ezekhez kell az emberi szükségleteket hozzáigazítani (=kereslet).
    Természeti javak + munka*technológia=kínálat. Ezt a kínálatot („erőforrás egységben” vagy továbbra is pénzben) mérni kell, mivel a kínálat korlátos. Emberi (+gépi és természeti) szükséglet=kereslet, mértékegysége ugyanaz mint a kínálatnak. Ezt kellene évről évre fenntartható módon, igazságosan optimalizálni egy ideális világban. :D
    1. Termeljünk annyit amennyit tudunk fenntartható módon, és évről évre egyre hatékonyabban=max kínálat (a kínálat végleges alakulását, összetételét befolyásolja a természet, a gépek (energia)igénye, a technológia és a legnagyobb mértékben az emberi kereslet is)
    2. A megtermelt javakat osszuk el úgy, hogy: (összességében a jelenlegi elosztási rendszert kell igazságosabbá tenni)
    2.1. Bizonyos javakat mindenki kap létszükségleti szinten (pontosan hogyan definiáljuk a létszükségleti szintet? Nagyjából a létminimum: étel, ital, lakhatás, ruházat, közlekedés. A létminimumot az élelmiszerfogyasztás és egy szorzó megadásával számolják, a szorzó az élelmiszerfogyasztás feletti részt becsüli. KSH 2014-ig mérte.) (nagyjából egyenlő mértékben) (a javakat pénzben vagy erőforrás egységben mérjük, aminek az értékét befolyásolja továbbra is az előállítás költsége és a kereslet-kínálat alakulása is) (alapjövedelem)
    2.2 Ezen felül bizonyos javakat (illetve pénzt) az kap, aki dolgozik, hasznos dolgot csinál, fejleszti a rendszert vagyis a teljesítménye(=költséghatékonyság, termelékenység, tehetség és a kockázatvállalás) után jár (de mennyit? egyfajta igazságos munkabért meg kell szabni, ki kell alakítani, fokozatosan változtatni, mivel a munkák is folyamatosan változnak.)
    Az igazságos munkabér függ: 1, a ledolgozott munkaórától és termelékenységtől, azaz a teljesítménytől 2, a szakképzettségtől 3, a betanulási időtől 4, a javak áraitól (infláció, árfolyam) 5, a munka veszélyességétől 6, a munkavégzés idejétől (pl: vasárnap, esti műszak, a pótlékok stb)
    2.3. A megmaradt javakat mindenki kapja (nagyjából egyenlő mértékben). A kereslet határát és összetételét a maximalizált kínálat szabja meg.
    A végső cél: Amikor már minden munkát el tudnak végezni a gépek (ha lesz ilyen) – emberi beavatkozás nélkül – akkor lehetne teljes jövedelmi (=időszaki bér) egyenlőséget elérni (pontosabban a maximalizált kínálat adott időszakra jutó részét egyenlően elosztani). Vagyoni egyenlőség ekkor sem lenne (de ez nem is baj és nem is cél), hiszen az ember arra költi a pénzét, amire akarja pl: mindet elkölti, megtakarít vagy hitelt vesz fel stb. VAGYON= Felhalmozott jövedelem. A gépekre az Asimov által megalkotott 3 szabály érvényes.
  • fejlodes #20
    Egyetértek defiant9-el. Ha hosszabb távon csökken a foglalkoztatottság és nő a munkanélküliség - főleg a technológia: gépek, robotok, AI miatt, vagyis a gépek dolgoznak az emberek helyett - akkor jelentősebb pénzbeli újraelosztásra van szükség.
    Vagyis a pénzbeli újraelosztás mértéke alapvetően a foglalkoztatottsági aránytól függ. Ha nagy a foglalkoztatottság akkor kevesebb állami újraelosztás kell, ha kisebb a foglalkoztatottság akkor nagyobb állami újraelosztás kell, hogy az egyenlőtlenség csökkenjen.
    Jelenleg mondhatni magas a foglalkoztatottság így kisebb újraelosztás és adók is elegendőek. De ha hosszabb távon csökken a foglalkoztatottság akkor nagyobb újraelosztás és adók kellenek, hogy az egyenlőtlenség csökkenjen és a rendszer igazságos legyen.
  • defiant9 #19
    Hosszabb távon a robotizáció és az AI miatt nem lesz fenntartható a profitorientált magánszektor, az emberek jólétéhez a mainál sokkal jelentősebb központi újraelosztásra lesz szükség amihez egyre nagyobb bevételi oldal szükségeltetik. Ez azért még évtizedes táv, de az átmenet is fokozatos lesz. A gond persze megint az hogy a politikusok nem akkor oldják meg a problémát amikor még bimbódzik, hanem amikor már égetővé vélik, és ekkor már fáj a kialakult status quo megbolygatása.
    Ezek a tech cégek gyakorlatilag monopóliumok a saját területükön, olyan megoldásaik vannak amikkel a fejlődésben lemaradt cégek(EU pl.) már nem tudnak versenyezni. Ezen a + adó sem változtatna, a FB/Google/Apple-nek már nincs EU-s versenytársa, így ez valójában csak költségvetési/közteherviselési kérdés.
    Az hogy egyik országban más az adókulcs mint a másikban az egyrészt versenykérdés(miért ne versenyezhetnének az országok is egymással?), másrészt meg valóban ’torzítja’ a piacon lévő cégek versenyét, ennek kiküszöbölésére tényleg csak az extra adók/vámok alkalmasak, ami viszont szembe megy a globalizált szintű szabadkereskedelmi elvekkel.
    Bírálja a magyar társaságiadó-csökkentést a német alkancellár
    Elfogadhatatlannak tartja Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter azt a politikát, amely a társasági adó csökkentésével igyekszik erősíteni az ország versenyképességét, és az uniós támogatásokkal pótolja a kieső bevételt.
  • Sydra #18
    Szerintem magyarul írtam, amit írtam. De még egyszer leírom: Én is az egyenlő verseny híve vagyok. De jelenleg a túladóztatás a fő probléma és azok adóját vigyük le akik sokat fizetnek és ne azokét fel, akik keveset. Megoldani meg úgy kell a problémát, hogy az ne járjon a hatalom még nagyobb központosításával.
    Amúgy meg minden adó közös pool-ból megy, mindegy hogy az alkalmazott vagy a cég nevére van írva a végeredmény ugyanaz lesz. Magyarországon pl minden alkalmazott nettó bérének nagyjából a 150%-a megy adóba. Vagyis minden cég jóval több adót fizet, mint 2%. A nyereségadó az az adóknak csak egy kis része, amit egy vállalat befizet.
    Utoljára szerkesztette: Sydra, 2020.03.07. 12:02:30
  • fejlodes #17
    Szóval akkor szerinted jobb lenne ha a multik 2%-ot adóznának, a hazai kisvállalkozások meg 16%-ot, mintha mindenki 9%-ot adózna?
    Mert szerintem jobb lenne ha mindenki 9%-ot adózna és utána ezt még esetleg lehetne csökkenteni. (A számok csak példák nem valós adatok.)
  • Sydra #16
    Az elsődleges cél az legyen, hogy minél kevesebb legyen az adó ne az hogy mindenkinek egyformán rossz legyen!
  • fejlodes #15
    "Te neked azért kellene háborognod, hogy te is olyan keveset fizess kisvállalkozóként, mint a multik. Ne az legyen a cél, hogy az állam mindenkit kifosszon."
    Elsődleges cél, hogy - legalább az adott iparágban - minden cég ugyanakkora arányban (%-ban) adózzon és az adót a megfelelő országban adózza le. Ezután lehet vitatkozni azon, hogy mekkora %-ú adót fizessünk. Én is amellett vagyok, hogy kis százalékú adók kellenek, de az adórendszer legyen igazságos és versenysemleges. Vagyis az adóelkerülés minden formáját tiltani kellene, a kiskapukat kellene bezárni és tiltani az adóparadicsomokat.
  • Sydra #14
    "A piacgazdaság alapelve, hogy minden versenyző egyforma adóterhelést kap a nyakába."
    Igen, csak te rossz irányba tolod a társadalom szekerét. Te azt akarod hogy mindenki annyit fizessen mint aki a legtöbbet fizet. Te neked azért kellene háborognod, hogy te is olyan keveset fizess kisvállalkozóként, mint a multik. Ne az legyen a cél, hogy az állam mindenkit kifosszon. Az adók 90%-a úgyis haszontalan vagy káros hülyeségekre megy el. Ma több adót szednek az államok, mint valaha.
    Másrészt ehhez nem kell nemzetközi adókartellt létrehozni. Az állam mondja meg, hogy ki hogyan adózzon az ő területén! Aki nem úgy adózik, az nem szolgáltathat. Ez egy kevésbé kollektivista és veszélyes megoldás, mint amit te akarsz. Ráadásul azt sem érted, hogy a kollektivizált megoldások mindig tele vannak kiskapukkal azok számára, akik a hatalomhoz közel állnak. Bármilyen kollektív megoldást is találsz ki, az a gyakorlatba ültetve mindig hátrányba fogja hozni a kisebb gazdasági szereplőket.
  • fejlodes #13
    Ahogy már korábban is írtam, nem csak az IT cégekre vonatkozik a digitális adó, hanem minden cégre főleg a multikra, hiszen ők vannak jelen több országban és használják az adóparadicsomot. Az adónak versenysemlegesnek kellene lennie - legalább adott iparágon belül - tehát a kisebb és nagyobb cégek arányaiban (%-ban) ugyanannyi adót fizetnek, és a megfelelő országban adóznak. Ha a multi kevesebbet adózik mint a helyi kis cég, akkor vele szemben már az adón keresztül is versenyelőnybe kerül, ami tisztességtelen előny. Ezért szükséges igazságos adórendszert kialakítani. Ezután a kormányok (és az állampolgárok) felelőssége és feladata, hogy az adót a megfelelő célokra és hatékonyan költsék el.
További bejegyzések a fórumban...