Berta Sándor
Szabályozás várhat az IT-ágazatra
Az Európai Unió lépni akar, ha nem lesz a területen megfelelő önszabályozás.
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa videochat-beszélgetést folytatott Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával és vezetőjével. A politikus közölte, hogy ha az IT-szektor nem működik megfelelő mértékben együtt a dezinformáció és az adatokkal való visszaélések elleni harcban, akkor szigorú szabályozásra számíthat.
A beszélgetést a brüsszeli székhelyű Centre on Regulation in Europe (Cerre) szervezte, amely a technológiai vállalatok szabályozásának kérdésével foglalkozik. A fő kérdés az volt, hogy a koronavírus-járvány idején és azután miként nézhet ki az IT-óriások és a kormányok közötti együttműködés. A kérdés már csak azért is jogos, mert a szoftvercégek és az online platformok fontos pozitív és negatív szerepet játszanak a krízishelyzetben. Egyrészt gondoskodnak arról, hogy sokan otthonról is tudjanak dolgozni, másrészt kapcsolatban tudjanak maradni a családtagjaikkal, a barátaikkal és az üzleti partnereikkel. Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosak az adatvédelmi problémák, s akkor még ott van az álinformációk és az összeesküvés-elméletek kérdése.
Zuckerberg és Breton alapvetően egyetértettek abban, hogy a krízist csak együtt lehet kezelni, a technológiai társaságoknak és a politikusoknak kooperálniuk kell. Arról egyik fél sem nyilatkozott, hogy az együttműködés konkrétan hogyan nézhet majd ki. Breton fontosnak tartotta, hogy a két fél ne csak reagáljon a problémákra és a helyzetekre, hanem előzze is meg azokat, s ez ugyanúgy vonatkozik a klímavédelemre, mint a digitalizálásra. A távmunka például sokak számára a jövőben is megoldás lehet. Éppen ezért fontos, hogy minél előbb meghatározzák a szükséges szabályokat és a dezinformáció elleni harc is elengedhetetlen a demokráciához.
Zuckerberg hangsúlyozta, hogy az Európai Unió irányelveit sok esetben irányadónak tekinti a világ többi régiója számára, például a GDPR ilyen terület. Breton ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy az Európai Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a nagyobb platformokat a jelenleginél szigorúbban szabályozza, ha azok nem teljesítik az Európai Unió adatvédelmi, adatkiadás elleni és dezinformációval szembeni előírásait. A Facebook első embere erre azt mondta, hogy nem szabad, hogy túl durva beavatkozásokra kerüljön sor.
Februárban Zuckerberg nagyobb állami szabályozást sürgetett számos terület esetében, de az illetékes európai uniós biztosok nem fogadták azokat kitörő örömmel. A menedzser rámutatott, hogy a Facebook nem tekinthető klasszikus sajtóorgánumnak és nem is kezelhető olyan módon. Szerinte egy újság felelőssé tehető az általa megjelentetett cikkekért, de egy közösségi platform nem. A felvetések között szerepelt továbbá, hogy ne a piaci szereplőknek, hanem a különböző felügyeleteknek kelljen meghatározniuk, hogy mik minősülnek illegális tartalmaknak, vagyis mik jelenhetnek meg a világhálón és mik nem. Thierry Breton akkor elutasította a felvetéseket és kijelentette, hogy nem az EU-nak kell a konszernt szabályoznia, hanem annak kell az Európai Unióhoz igazodnia. A politikus egyúttal úgy kommentálta a Facebook vezetőjének javaslatait, hogy azok nem elegendőek és túlzottan kis mértékben térnek ki a felelősség és a valódi szabályozás területére.
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa videochat-beszélgetést folytatott Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával és vezetőjével. A politikus közölte, hogy ha az IT-szektor nem működik megfelelő mértékben együtt a dezinformáció és az adatokkal való visszaélések elleni harcban, akkor szigorú szabályozásra számíthat.
A beszélgetést a brüsszeli székhelyű Centre on Regulation in Europe (Cerre) szervezte, amely a technológiai vállalatok szabályozásának kérdésével foglalkozik. A fő kérdés az volt, hogy a koronavírus-járvány idején és azután miként nézhet ki az IT-óriások és a kormányok közötti együttműködés. A kérdés már csak azért is jogos, mert a szoftvercégek és az online platformok fontos pozitív és negatív szerepet játszanak a krízishelyzetben. Egyrészt gondoskodnak arról, hogy sokan otthonról is tudjanak dolgozni, másrészt kapcsolatban tudjanak maradni a családtagjaikkal, a barátaikkal és az üzleti partnereikkel. Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosak az adatvédelmi problémák, s akkor még ott van az álinformációk és az összeesküvés-elméletek kérdése.
Zuckerberg és Breton alapvetően egyetértettek abban, hogy a krízist csak együtt lehet kezelni, a technológiai társaságoknak és a politikusoknak kooperálniuk kell. Arról egyik fél sem nyilatkozott, hogy az együttműködés konkrétan hogyan nézhet majd ki. Breton fontosnak tartotta, hogy a két fél ne csak reagáljon a problémákra és a helyzetekre, hanem előzze is meg azokat, s ez ugyanúgy vonatkozik a klímavédelemre, mint a digitalizálásra. A távmunka például sokak számára a jövőben is megoldás lehet. Éppen ezért fontos, hogy minél előbb meghatározzák a szükséges szabályokat és a dezinformáció elleni harc is elengedhetetlen a demokráciához.
Zuckerberg hangsúlyozta, hogy az Európai Unió irányelveit sok esetben irányadónak tekinti a világ többi régiója számára, például a GDPR ilyen terület. Breton ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy az Európai Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a nagyobb platformokat a jelenleginél szigorúbban szabályozza, ha azok nem teljesítik az Európai Unió adatvédelmi, adatkiadás elleni és dezinformációval szembeni előírásait. A Facebook első embere erre azt mondta, hogy nem szabad, hogy túl durva beavatkozásokra kerüljön sor.
Februárban Zuckerberg nagyobb állami szabályozást sürgetett számos terület esetében, de az illetékes európai uniós biztosok nem fogadták azokat kitörő örömmel. A menedzser rámutatott, hogy a Facebook nem tekinthető klasszikus sajtóorgánumnak és nem is kezelhető olyan módon. Szerinte egy újság felelőssé tehető az általa megjelentetett cikkekért, de egy közösségi platform nem. A felvetések között szerepelt továbbá, hogy ne a piaci szereplőknek, hanem a különböző felügyeleteknek kelljen meghatározniuk, hogy mik minősülnek illegális tartalmaknak, vagyis mik jelenhetnek meg a világhálón és mik nem. Thierry Breton akkor elutasította a felvetéseket és kijelentette, hogy nem az EU-nak kell a konszernt szabályoznia, hanem annak kell az Európai Unióhoz igazodnia. A politikus egyúttal úgy kommentálta a Facebook vezetőjének javaslatait, hogy azok nem elegendőek és túlzottan kis mértékben térnek ki a felelősség és a valódi szabályozás területére.