A hajlékonylemez több évtized után vonul nyugdíjba.

Az amerikai légierő több mint 40 év után korszerűsíti azt a számítógépes rendszerét, amely az Amerikai Egyesült Államok Számvevőszékének 2016-os jelentése alapján a tengerentúli nukleáris erők operatív funkcióit, így többek között az interkontinentális rakéták, a nukleáris fegyvereket hordozó bombázók és azok légi utántöltő repülőgépeinek működését koordinálja. Ugyanakkor a modernizációs intézkedés csak részben valósul meg, mert a muzeális hardverek még mindig hackerbiztosnak számítanak.

Az amerikai számvevőszék anno megvizsgálta az érintett IT-infrastruktúrát és megállapította, hogy számos helyen elavult programozási nyelveket és hardvereket alkalmaznak, amelyeket a gyártók már rég nem támogatnak. Voltak olyan komponensek, amelyek már legalább 50 évesek voltak. A jelentés példaként említette a Strategic Automated Command and Control System (SACCS) nevű rendszert, amelyet a mai napig több évtizeddel ezelőttről származó kommunikációs rendszer és 8 hüvelykes flopilemezek jellemeztek. A C4ISRnet nevű katonai portál azt írta, hogy ez a korszak - több mint 40 év után - lezárult, mert az amerikai légierő úgy döntött, hogy eltávolítja az összes flopilemezt és egy "rendkívül biztonságos digitális tárolási megoldással" vátlja ki. Ez utóbbival kapcsolatban részletek nem szivárogtak ki, de valószínűsíthető, hogy egy titkosítási funkcióval ellátott SSD vagy egy USB-kulcs lesz, már csak azért is, mert a flopilemezeken túl sok adat nem fér el.

Az amerikai számvevőszék rámutatott arra is, hogy az SACCS egy IBM Series/1 típusú számítógépen fut, amelyet 1976-ban kezdtek alkalmazni és amelyen olyan szinte elfeledett programozási nyelveket használnak, mint a Fortran és a Cobol. A légierő egyik biztonsági tisztje ugyanakkor megjegyezte, hogy a berendezés biztonsági szempontból pont a kora miatt kiváló, hiszen nincs IP-címe, éppen ezért nem is lehet feltörni. Egyedülálló és nagyon jó rendszerről van szó.