Túlzott jelentőséget tulajdonítanak az álhíreknek?

Vajon valóban sok a félrevezető információ a közösségi oldalakon vagy a szakemberek egy része eltúlozza a probléma nagyságát?

Az Oxfordi Egyetem Internet Intézetének (OII) munkatársai (Nahema Marchal, Kollányi Bence, Lisa-Maria Neudert, Philip N. Howard) az európai parlamenti választások miatt vizsgálták meg, hogy valóban nagyon aggasztó-e a helyzet az álhírekkel kapcsolatban és úgy vélték, hogy a problémát eltúlozzák. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján a kutatók április 5. és 20. között összesen 548 062 olyan tweetet tanulmányoztak, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a közelgő európai parlamenti választásokhoz.

Elsősorban azokat az üzeneteket vizsgálták meg, amelyekben szerepelt például az #europaparlament vagy más hasonló hashtag. 137 658 tweet tartalmazott olyan hivatkozásokat, amelyek valamilyen hírportálra mutattak. Emellett összehasonlították a Facebookon az öt legnépszerűbb brit, lengyel, német, olasz, spanyol és svéd álhírhonlapot az öt legnépszerűbb és legelfogadottabb hírplatformmal, s azt is, hogy milyen reakciókat váltottak ki egyetlen hónap alatt a közösségi oldalakon.

Az eredmény alapján Németországban tízszer több normális tweet volt, mint félrevezető. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban még jobb volt a helyzet, a legrosszabb viszont Lengyelországban, ahol 1,6 álhírre vagy álhírportálra mutató üzenet jutott 1 normál hírre vagy honlapra mutató tweetre. Összességében a megvizsgált linkek kevesebb, mint három százaléka mutatott dezinformációs platformra. A hivatkozásoknak pedig kevesebb, mint egy százaléka vezetett olyan ismert orosz oldalakra, mint az RT és a Sputnik. A szakértők szerint a tipikus álhíreket az érzelmi töltet és a dühből készített szövegek jellemzik. A profi álhíreket és dezinformációs kampányokat viszont sokkal nehezebb felismerni, azok esetében egyáltalán nem elegendőek a hashtagek vagy a Facebookon való elterjedtség.

Lisa-Maria Neudert társszerző elmondta, hogy a közösségi portálokon zajló dezinformáció közel sem olyan mértékű, mint azt sokan hiszik. Legalább is úgy tűnik, hogy a közelgő európai parlamenti választások sem célpontként, sem a tartalmukat tekintve nem olyan vonzóak az ilyen kampányok kivitelezői számára. Az egyes történetek viszont, amelyek nagyon sok embert érhetnek el, kiválthatnak egy félrevezető hatást. De a valódi veszélyt inkább a dezinformációk hatalmáról szóló heves vita jelenti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #17
    Most néztem meg egy nem olyan régi filmet, a Háborúra készülve címűt. Nem olyan régi eseményről Irak 2003-as inváziójáról szól. Helyesebben arról, hogy az amerikai kormáényzat hogy gártott hírszerzési anyagokat, hogy csapta be a saját parlamentjét, az ENSZ-t, a Világot. Hogy kezdett egy értelmetlen, megnyerhetetlen és hozadék nélküli jelentős mennyiségű ember életet és anyagi javakat felemésztő háborút.

    Sehol se vagyunk mi hozzájuk képest.
  • csigafi #16
    Hát ha csak Magyarországot nézem hazai hírek szempontjából amibe nem sorolom be a külföldi híreket akkor ez egy kamu ország. :-) Talán az egész világon nincs ennyi hazudozás meg félrevezetés mint ebben a picike országban :-D
  • NEXUS6 #15
    Hát igen. Én pont ezért nem bírtam 15 percnél tovább nézni ezt a filmet.

    Az a gáz, hogy ezt is olyanok készíthették, akiknek talán még VR sisak sem volt a fején.
    Mondjuk az is jó buli az első 15 percben, csak az a fránya hányinger ne lenne! :D

    Általában autóversenynél, repszimnél szerintem még azért elviselhető, FPS-nél viszont halálos. XD
  • Sequoyah #14
    Meg ma is rengetegen hisznek el olyan tobb eves alhireket, amikrol mar tobbszor bebizonyosodott hogy nem csak hogy hamisak, de a hamissaguk egy atlag ember szamara is ellenorizheto...

    Es ezek az emberek szavazati joggal rendelkeznek, es valasztasokat dontenek el...

    Hogy a p*ba ne lenne nagy a jelentossege ennek?
  • ostoros #13
    Hát igen. Ez a virtualitás. Amikor a saját életünk helyett teljesen mással foglalkozunk, legyen az a Rosalinda legújabb epizódja, vagy akár egy celeb műsor, esetleg az indonéz/iraki gyerekek miatt aggódunk, vagy bármi más, amihez semmi közünk. Közben meg a közvetlen környezetünk esik szét.
    Már csak ezért sem tartom jó ötletnek a virtuális valóság fejlesztésére vonatkozó vágyálmokat.

    Megjegyzem, a Ready Player One-ben is az emberek 90%-a azt vette észre, hogy hú, meg, ha milyen fejlett technika, és ott bent mindent meg lehet tenni... Azt már kevesebben, hogy amúgy a filmben szereplő karakterek többsége lepukkant helyeken lakik, kvázi gettóban.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.22. 19:13:34
  • NEXUS6 #12
    Kicsit elfilozofálgatva a dolgokon, vajon nem-e eleve azokkal a kategóriákkal van gond, ahogy az információkat kezeljük?

    Sztenderd, hogy van egyrészt egy dimenziónk, ami az infó validálására vonatkozik (gyak igaz-hamis tengely). Meg egy másik, amely valójában fontosabb, amely a hír érdekességére vonatkozik (uncsi-szenzáció tengely).

    Miközben valami olyannak kéne lennie, hogy életedre való hatás (minimális-maximális), illetve a másik az esemény egyfajta közelsége (idő+térben kifejezve).

    Pl. Putyin nyilvánosan bevallotta, hogy brutálisan megöletett egy újságírót.
    Hú meg ha!!! A fél világ ezen csámcsog, tele van vele a sajtó, balra a második ajtó! Vajon tényleg igaz, vagy csak befeketítik megint?
    Miközben a hír általam javasolt értékelési szempontból megnyilvánuló értéke mindkét tengelyen gyak a béka feneke alatt, ki nem szarja le kategória.

    Ja, hogy Putyinnal vagy elfoglalva, meg hogy igaz, vagy hamis-e miközben a túlórádat lenyelik, és észre sem veszed. Fasza, hát így kell ezt csináni!
    Tedd be az embereket egy globálisnak látsző virtuális info közegbe, és nem fogják észrevenni, hogy rájuk rohad a közvetlen környezetük!!!
    XD
  • ostoros #11
    Ez a fajta gondolkodás viszont nem okozza a valóság tényszerű leképezését, ezt meg neked kellene belátnod.
    Meert ugyanakkora erővel lehet azt is mondani, hogy amit USA mond, álhír, amíg a többiek is meg nem erősítik.

    És van olyan, hogy bár egyik fél megerősíthetné a másik oldal híreit, de nem teszik.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.22. 17:10:45
  • Cat #10
    "Raadasul azota a britek, a franciaknal a Le Figaro es az index.hu is lehozta"
    Amit csak az oroszok állítanak -> álhír.
    Amit a nyugati média is megerősít -> hír.

    Én nem látok problémát, továbbra is helytálló ez a gondolkodás.
  • kvp #9
    ""az oroszok szerint"
    Amelyik hír így kezdődik, az nálam automatikusan álhír."

    Raadasul azota a britek, a franciaknal a Le Figaro es az index.hu is lehozta, tehat egeszen biztosan alhir. Pont az a gond, hogy most mar minden fel minden szamara nem tetszo dologra azt mondja alhir. A valodi alhireket meg egyre nehezebb felismerni, mert a tul sokrol amit kapasbol nem hisz el az ember kiderult, hogy igaz.

    ps: Ilyen a migrans kartyak esete is. Nem logikus, de tenyleg egy delkoreai bank adja ki oket es barhol jok, raadasul utalni is lehet roluk. Persze hivatalosan nem, de a tranzakcios adatok alapjan a gyakorlatban igen es mindehhez a bizonyitekot az ensz sajat weboldalara kirakott sajtos fotokon lathato kartyaszamok alapjan lehet viszonylag egyszeruen kinyomozni. Szoval ertem en, hogy alhir, csak valamiert megis igaz.
  • Merces2 #8
    Szürke farkas Vona , Terri Blackel farkal .Szent igaz.......nincsenek álhirek :)