Berta Sándor
Az álhírek ellen hozott törvényeket Franciaország
A jogszabályokat a választási kampányok idején lehet majd alkalmazni.
Emmanuel Macron francia államfő már az év elején bejelentette, hogy törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd. Ez most megvalósult: a francia Nemzetgyűlés jóváhagyta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a választási kampány során terjesztett hamis információkat rendkívül gyorsan törölni kell. A tervezeteket a kormányzó Köztársaság lendületben és szövetségese, a centrista Modem terjesztette be és szavazta meg. A törvényjavaslatok megosztották a politikai pártokat és a szakértőket, akik szerint az álhírek terjesztését már az eddig érvényben lévő törvények is büntették.
A szavazás annak ellenére eredményes volt, hogy az ellenzék élesen támadta a törvénycsomagot és annak az aggodalmának adott hangot, hogy az országban így megvalósulhat majd a cenzúra és a gondolatrendőrség. A kétkamarás francia parlament alsóházának számító Nemzetgyűlés 347 igen, 204 nem szavazat, valamint 14 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. Korábban a Szenátus leszavazta a csomagot, azonban a Nemzetgyűlés küldötteié volt az utolsó szó. A bal- és a jobboldali küldöttek vagy nemmel szavaztak vagy tartózkodtak a szavazás során.
Az új jogszabályok segítségével lehetőség lesz arra, hogy az országos választások előtt három hónappal egy képviselőjelölt gyorsított eljárás keretében védekezhessen az interneten terjesztett álinformációk ellen. A jövőben egy ilyen esetben egy bíró arra kötelezheti majd egy internetszolgáltatót, hogy blokkolja az ilyen tartalmakhoz való hozzáféréseket. A döntés előfeltétele lenne ugyanakkor, hogy az álinformációkat szándékosan és nagy mértékben terjesszék, valamint alkalmasak legyenek a választások befolyásolására. A Facebookot, a Twittert és a többi közösségi oldalt is köteleznék arra, hogy jobban átláthatóbbak legyenek, ha különböző fizetett tartalmakat jelenítenek meg.
A francia médiahatóság, az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács ezentúl felfüggesztheti egy külföldi állam vagy annak befolyása alatt álló televízió sugárzási jogát, amennyiben az szándékosan olyan álhíreket terjeszt, amelyekkel akadályozza egy választás tisztességes jellegét. Macron az álhírekkel kapcsolatosan egyértelműen az oroszországi székhelyű nemzetközi médiát, a franciául is sugárzó RT hírtelevíziót és a Sputnik híroldalt bírálta, és azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat terjesztettek, valamint azt állította, hogy "ez a propaganda oldalak ezrein jelent meg a közösségi oldalakon".
A legnagyobb vitát az álhírnek, azaz a fake news-nak a definíciója váltotta ki. Az új törvénybe végül az a megfogalmazás került be, hogy az álhírek olyan vádak vagy egy ténynek olyan pontatlan, illetve megtévesztő alkalmazásai, amelyek arra irányulnak, hogy megváltoztassák egy választás tisztességes jellegét. Tavaly februárban összefogtak a francia sajtóorgánumok és internetes portálok, köztük a France Télévision, az AFP, a Libération, a Le Monde és a Les Echos. A CrossCheck nevű projektben résztvevők az elnökválasztási kampányok során terjesztett álinformációk ellen harcolnak. A médiacégek és az újságírók többek között a Facebook és a Google News Lab képviselőivel is együttműködnek az álhírek kiszűrésére.
Emmanuel Macron francia államfő már az év elején bejelentette, hogy törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd. Ez most megvalósult: a francia Nemzetgyűlés jóváhagyta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a választási kampány során terjesztett hamis információkat rendkívül gyorsan törölni kell. A tervezeteket a kormányzó Köztársaság lendületben és szövetségese, a centrista Modem terjesztette be és szavazta meg. A törvényjavaslatok megosztották a politikai pártokat és a szakértőket, akik szerint az álhírek terjesztését már az eddig érvényben lévő törvények is büntették.
A szavazás annak ellenére eredményes volt, hogy az ellenzék élesen támadta a törvénycsomagot és annak az aggodalmának adott hangot, hogy az országban így megvalósulhat majd a cenzúra és a gondolatrendőrség. A kétkamarás francia parlament alsóházának számító Nemzetgyűlés 347 igen, 204 nem szavazat, valamint 14 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. Korábban a Szenátus leszavazta a csomagot, azonban a Nemzetgyűlés küldötteié volt az utolsó szó. A bal- és a jobboldali küldöttek vagy nemmel szavaztak vagy tartózkodtak a szavazás során.
Az új jogszabályok segítségével lehetőség lesz arra, hogy az országos választások előtt három hónappal egy képviselőjelölt gyorsított eljárás keretében védekezhessen az interneten terjesztett álinformációk ellen. A jövőben egy ilyen esetben egy bíró arra kötelezheti majd egy internetszolgáltatót, hogy blokkolja az ilyen tartalmakhoz való hozzáféréseket. A döntés előfeltétele lenne ugyanakkor, hogy az álinformációkat szándékosan és nagy mértékben terjesszék, valamint alkalmasak legyenek a választások befolyásolására. A Facebookot, a Twittert és a többi közösségi oldalt is köteleznék arra, hogy jobban átláthatóbbak legyenek, ha különböző fizetett tartalmakat jelenítenek meg.
A francia médiahatóság, az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács ezentúl felfüggesztheti egy külföldi állam vagy annak befolyása alatt álló televízió sugárzási jogát, amennyiben az szándékosan olyan álhíreket terjeszt, amelyekkel akadályozza egy választás tisztességes jellegét. Macron az álhírekkel kapcsolatosan egyértelműen az oroszországi székhelyű nemzetközi médiát, a franciául is sugárzó RT hírtelevíziót és a Sputnik híroldalt bírálta, és azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat terjesztettek, valamint azt állította, hogy "ez a propaganda oldalak ezrein jelent meg a közösségi oldalakon".
A legnagyobb vitát az álhírnek, azaz a fake news-nak a definíciója váltotta ki. Az új törvénybe végül az a megfogalmazás került be, hogy az álhírek olyan vádak vagy egy ténynek olyan pontatlan, illetve megtévesztő alkalmazásai, amelyek arra irányulnak, hogy megváltoztassák egy választás tisztességes jellegét. Tavaly februárban összefogtak a francia sajtóorgánumok és internetes portálok, köztük a France Télévision, az AFP, a Libération, a Le Monde és a Les Echos. A CrossCheck nevű projektben résztvevők az elnökválasztási kampányok során terjesztett álinformációk ellen harcolnak. A médiacégek és az újságírók többek között a Facebook és a Google News Lab képviselőivel is együttműködnek az álhírek kiszűrésére.