Berta Sándor
Visszalépést is hozhat a digitalizálás
A gépek nem tudják érzékelni az emberi értékeket, amelyek különösen a mai világban egyre fontosabbak.
Sarah Spiekermann professzor 2009-ig vezette a berlini Humboldt Egyetem Internetgazdasági Kutatóközpontját, jelenleg pedig a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője. A szakember évek óta kutatja a digitális fejlődéssel kapcsolatos etikai témákat.
"A digitalizálás miatt az emberiség válaszút előtt áll és könnyen megvalósulhat a visszalépés is. Vannak olyan dolgok, amelyek visszafelé haladnak, ez pedig olyan betegségek elterjedéséhez vezet, mint a depresszió. Az átautomatizált és átdigitalizált vállalatoknál való munka már nem jelent semmilyen örömöt. Amennyiben az emberi szabadságot korlátozzák a munkahelyen, akkor azt a munkatársak kreativitása sínyli meg. Amennyiben nem szeretünk dolgozni, akkor már át is léptük azt a bizonyos határt." - jelentette ki Sarah Spiekermann. "Azért írtam meg a könyvemet a 21. század értékrendszeréről, mert nagyon elszomorított az, hogy a politikai folyamatok már nem képesek arra, hogy megváltoztassák a dolgokat. Szeretnék változásokat kieszközölni, de ehhez először meg kell magyaráznom, hogy látom a digitális világunkat. Mindenkinek tudnia kell, hogy ezen a területen nem minden arany, ami fénylik. De változást elérni csak pozitív gondolkodással, a hibák jelzésével lehet."
A professzor szerint az, hogy gyakran gépi rendszerek döntenek arról, hogy ki jut munkához aláássák a munkát kereső emberek méltóságát, hiszen nem egy másik személy, hanem a mesterséges intelligencia dönt a sorsukról, a jövőjükről. Ráadásul a rendszerek sem tökéletesek, tehát valójában mi ebben a fejlődés? De nem csupán ezen az egyetlen területen állunk visszalépés előtt, hanem a magánszférában is: a felhasználók egyre inkább egy kommunikációs hálózat foglyai. Hallgatói naponta átlagosan 200 szöveges üzenetet kapnak és ezáltal túlterheltek. S emellett vannak olyan játékvilágok is, amelyeket úgy alakították ki, hogy azokból nem lehet többé kikeveredni.
Ezt természetesen másképp is lehet csinálni és a játékokat úgy is ki lehet alakítani, hogy az emberek egymással játszanak, mint a Pokémon Go esetében. Ez ugyanis örömet okoz, s támogatja a közösségek vagy valamilyen aktivitás kialakulását, erősítését. A technika megtervezésekor az alapvető emberi értékek támogatására kellene összpontosítani. De az igazság az, hogy senki sem tudja pontosan, hogy hol vannak ezek az értékek, mert láthatatlan jelenségek, mint például a szimpátia, a barátság vagy a méltóság. Egy szobában két ember meg tudja osztani az értékeket, de azokat a gépek nem tudják mérni és érzékelni, mert csak azt érzékelik, amit látnak.
"Nem tudjuk megtanítani a gépeknek az emberi értékeket. Vegyük például a a szimpátiát. A gépek ugyan az arcfelismerés segítségével látják, hogy nevetünk és a pupilláink kitágulnak. De azt nem tudják, hogy az a mosoly őszinte-e vagy hiteles, miként az sem, hogy valaki csak udvariasságból nevet vagy az elmúlt éjszakára gondol éppen. A világ nem hozzáférhető a gépek számára, ezért nem tehetnek mást, minthogy a nagy adatmennyiségek alapján valószínűségeket számolnak ki és mintákat ismernek fel. Ezek pedig nem többek feltételezéseknél. Gyakran mondják azt, hogy a gépek tudnak valamit. De ez egyáltalán nem igaz. Ennek ellenére megvalósíthatók például olyan technikai feltételek, amelyek boldoggá teszik az embereket, amikor gépekkel foglalkoznak. Az egyik ilyen terület, ahol ezt sikerült megvalósítani, az emodzsik világa, míg a másik a kéretlen elektronikus levélszűrőké."
"A digitális szolgáltatásokban megjelentek a magánélet védelmével kapcsolatos beállítások, ami szintén előrelépés. De sokkal erősebben kellene azon dolgozni, hogy megteremtsék az emberi értékekhez szükséges műszaki feltételeket. Az innovációs csoportoknak a fejlesztések során a kezdetektől figyelemmel kellene lenniük ezekre az értékekre. A termékeknek az embereket kell szolgálniuk és nem fordítva. A fejlesztők ugyanakkor még túl keveset gondolnak arra, hogy miként tudnának tudatosan olyan feltételeket teremteni a gépek számára, hogy azáltal még több emberi érték jelenhessen meg. Ez lenne a bio-dolog az informatikában. Ehelyett azzal foglalkoznak, hogy egyre több funkciót fejlesszenek ki" - hangsúlyozta a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője.
A szakember kiemelte, hogy a nyereség nem érték. Ha valaki a profitot és a hatékonyságot állítja a középpontba, akkor valami teljesen más dolog jön ki, mintha az örömmel vagy a szimpátiával tenné ezt. Úgy véli, el kell távolodni a hatékonyság gondolatától, az ugyanis több visszalépést jelent a világ számára, mint előrelépést. A két lényeges érték a szabadság és a tudás. Ezek a legfontosabb és legalapvetőbb értékek, éppúgy, ahogy a közösség is, mert ezek nélkül az emberek nem tudnak élni. Minél jobban korlátozza a technika a társadalmat, annál nehezebb az embereknek úgy viselkedniük, ahogy azt az adott helyzet megkívánná.
Sarah Spiekermann szerint vannak ágazatok, amelyeknél az automatizálásnak van értelme, mert azáltal jobb lesz a termékek minősége. Ilyen például a félvezetőgyártás. De például az élelmiszereknél és a textíliáknál a tömegtermelés a minőség csökkenését okozza. Ez visszalépés. Az automatizált szupermarket-pénztárak esetében is meg kell kérdezni, hogy milyen szerepet kell játszania egy élelmiszerüzletnek. Mert nem mindegy, hogy egy olyan hely legyen, ahol az emberek találkozhatnak és kommunikálhatnak vagy egy olyan, ahol elegendő a névtelen bejelentkezés - utóbbi esetben elegendő a robotok alkalmazása is. Az etikai dolgokban mindig azt a kérdést kell feltenni, hogy mely értékeket akarják célzottan támogatni. Amennyiben valaki pozitív érzelmeket akar létrehozni, akkor az automatizált pénztár nem megoldás.
"A nyereség első helyre helyezése aláássa az etikai értékekre való fókuszálást. Pozitív víziókat kellene teremteni és népsporttá tenni azt, hogy csak annál a vállalatnál vásárolunk, amely minket jól kezel. A digitális ellenőrzőrendszereknél egyszerű a dolog: azokat nem kell tovább használni. A Google keresője helyett ott a Startpage, a WhatsApp kiváltható a Threema és a Signal alkalmazásával, a Google vagy az Apple térképszolgáltatása helyett használható a HERE WeGo, stb. Azt pedig, hogy sok cégnél elsősorban a hatékonysággal kapcsolatos gondolatok vannak előtérben, úgy lehetne megváltoztatni, hogy kritikus, jó vezetői képességű embereket alkalmaznak, akiknek van merszük a helyes dolgokat tenni ahelyett, hogy a hatékonyságot dicsőítő főáramlatot követnék, illetve készek foglalkozni az etikai kérdésekkel is, s megosztani a tapasztalataikat és a gondolataikat a társadalommal" - szögezte le végül a professzor.
Sarah Spiekermann professzor 2009-ig vezette a berlini Humboldt Egyetem Internetgazdasági Kutatóközpontját, jelenleg pedig a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője. A szakember évek óta kutatja a digitális fejlődéssel kapcsolatos etikai témákat.
"A digitalizálás miatt az emberiség válaszút előtt áll és könnyen megvalósulhat a visszalépés is. Vannak olyan dolgok, amelyek visszafelé haladnak, ez pedig olyan betegségek elterjedéséhez vezet, mint a depresszió. Az átautomatizált és átdigitalizált vállalatoknál való munka már nem jelent semmilyen örömöt. Amennyiben az emberi szabadságot korlátozzák a munkahelyen, akkor azt a munkatársak kreativitása sínyli meg. Amennyiben nem szeretünk dolgozni, akkor már át is léptük azt a bizonyos határt." - jelentette ki Sarah Spiekermann. "Azért írtam meg a könyvemet a 21. század értékrendszeréről, mert nagyon elszomorított az, hogy a politikai folyamatok már nem képesek arra, hogy megváltoztassák a dolgokat. Szeretnék változásokat kieszközölni, de ehhez először meg kell magyaráznom, hogy látom a digitális világunkat. Mindenkinek tudnia kell, hogy ezen a területen nem minden arany, ami fénylik. De változást elérni csak pozitív gondolkodással, a hibák jelzésével lehet."
A professzor szerint az, hogy gyakran gépi rendszerek döntenek arról, hogy ki jut munkához aláássák a munkát kereső emberek méltóságát, hiszen nem egy másik személy, hanem a mesterséges intelligencia dönt a sorsukról, a jövőjükről. Ráadásul a rendszerek sem tökéletesek, tehát valójában mi ebben a fejlődés? De nem csupán ezen az egyetlen területen állunk visszalépés előtt, hanem a magánszférában is: a felhasználók egyre inkább egy kommunikációs hálózat foglyai. Hallgatói naponta átlagosan 200 szöveges üzenetet kapnak és ezáltal túlterheltek. S emellett vannak olyan játékvilágok is, amelyeket úgy alakították ki, hogy azokból nem lehet többé kikeveredni.
Ezt természetesen másképp is lehet csinálni és a játékokat úgy is ki lehet alakítani, hogy az emberek egymással játszanak, mint a Pokémon Go esetében. Ez ugyanis örömet okoz, s támogatja a közösségek vagy valamilyen aktivitás kialakulását, erősítését. A technika megtervezésekor az alapvető emberi értékek támogatására kellene összpontosítani. De az igazság az, hogy senki sem tudja pontosan, hogy hol vannak ezek az értékek, mert láthatatlan jelenségek, mint például a szimpátia, a barátság vagy a méltóság. Egy szobában két ember meg tudja osztani az értékeket, de azokat a gépek nem tudják mérni és érzékelni, mert csak azt érzékelik, amit látnak.
"Nem tudjuk megtanítani a gépeknek az emberi értékeket. Vegyük például a a szimpátiát. A gépek ugyan az arcfelismerés segítségével látják, hogy nevetünk és a pupilláink kitágulnak. De azt nem tudják, hogy az a mosoly őszinte-e vagy hiteles, miként az sem, hogy valaki csak udvariasságból nevet vagy az elmúlt éjszakára gondol éppen. A világ nem hozzáférhető a gépek számára, ezért nem tehetnek mást, minthogy a nagy adatmennyiségek alapján valószínűségeket számolnak ki és mintákat ismernek fel. Ezek pedig nem többek feltételezéseknél. Gyakran mondják azt, hogy a gépek tudnak valamit. De ez egyáltalán nem igaz. Ennek ellenére megvalósíthatók például olyan technikai feltételek, amelyek boldoggá teszik az embereket, amikor gépekkel foglalkoznak. Az egyik ilyen terület, ahol ezt sikerült megvalósítani, az emodzsik világa, míg a másik a kéretlen elektronikus levélszűrőké."
"A digitális szolgáltatásokban megjelentek a magánélet védelmével kapcsolatos beállítások, ami szintén előrelépés. De sokkal erősebben kellene azon dolgozni, hogy megteremtsék az emberi értékekhez szükséges műszaki feltételeket. Az innovációs csoportoknak a fejlesztések során a kezdetektől figyelemmel kellene lenniük ezekre az értékekre. A termékeknek az embereket kell szolgálniuk és nem fordítva. A fejlesztők ugyanakkor még túl keveset gondolnak arra, hogy miként tudnának tudatosan olyan feltételeket teremteni a gépek számára, hogy azáltal még több emberi érték jelenhessen meg. Ez lenne a bio-dolog az informatikában. Ehelyett azzal foglalkoznak, hogy egyre több funkciót fejlesszenek ki" - hangsúlyozta a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője.
A szakember kiemelte, hogy a nyereség nem érték. Ha valaki a profitot és a hatékonyságot állítja a középpontba, akkor valami teljesen más dolog jön ki, mintha az örömmel vagy a szimpátiával tenné ezt. Úgy véli, el kell távolodni a hatékonyság gondolatától, az ugyanis több visszalépést jelent a világ számára, mint előrelépést. A két lényeges érték a szabadság és a tudás. Ezek a legfontosabb és legalapvetőbb értékek, éppúgy, ahogy a közösség is, mert ezek nélkül az emberek nem tudnak élni. Minél jobban korlátozza a technika a társadalmat, annál nehezebb az embereknek úgy viselkedniük, ahogy azt az adott helyzet megkívánná.
Sarah Spiekermann szerint vannak ágazatok, amelyeknél az automatizálásnak van értelme, mert azáltal jobb lesz a termékek minősége. Ilyen például a félvezetőgyártás. De például az élelmiszereknél és a textíliáknál a tömegtermelés a minőség csökkenését okozza. Ez visszalépés. Az automatizált szupermarket-pénztárak esetében is meg kell kérdezni, hogy milyen szerepet kell játszania egy élelmiszerüzletnek. Mert nem mindegy, hogy egy olyan hely legyen, ahol az emberek találkozhatnak és kommunikálhatnak vagy egy olyan, ahol elegendő a névtelen bejelentkezés - utóbbi esetben elegendő a robotok alkalmazása is. Az etikai dolgokban mindig azt a kérdést kell feltenni, hogy mely értékeket akarják célzottan támogatni. Amennyiben valaki pozitív érzelmeket akar létrehozni, akkor az automatizált pénztár nem megoldás.
"A nyereség első helyre helyezése aláássa az etikai értékekre való fókuszálást. Pozitív víziókat kellene teremteni és népsporttá tenni azt, hogy csak annál a vállalatnál vásárolunk, amely minket jól kezel. A digitális ellenőrzőrendszereknél egyszerű a dolog: azokat nem kell tovább használni. A Google keresője helyett ott a Startpage, a WhatsApp kiváltható a Threema és a Signal alkalmazásával, a Google vagy az Apple térképszolgáltatása helyett használható a HERE WeGo, stb. Azt pedig, hogy sok cégnél elsősorban a hatékonysággal kapcsolatos gondolatok vannak előtérben, úgy lehetne megváltoztatni, hogy kritikus, jó vezetői képességű embereket alkalmaznak, akiknek van merszük a helyes dolgokat tenni ahelyett, hogy a hatékonyságot dicsőítő főáramlatot követnék, illetve készek foglalkozni az etikai kérdésekkel is, s megosztani a tapasztalataikat és a gondolataikat a társadalommal" - szögezte le végül a professzor.