Berta Sándor
Amazon-ellenes törvényt terjesztettek be az Egyesült Államokban
Számos amerikai nagyvállalat alkalmazottja olyan rosszul keres, hogy állami élelmiszersegélyekre szorul, ezen változtatna egy törvény.
Bernard Sanders vermonti demokrata szenátor nyújtotta be azt a törvénytervezetet, amelynek célja, hogy jelentős mértékben javítson az Amazonnál és más nagyobb társaságoknál uralkodó kiszipolyozó munkakörülményeken. A hivatalosan Stop Bad Employers by Zeroing Out Subsidies Act (röviden Stop BEZOS - utalva Jeff Bezos Amazon-vezetőre) értelmében a több mint 500 munkavállalót foglalkoztató amerikai vállalkozásokat köteleznék arra, hogy 100 százalékos adót fizessenek azon állami szociális ellátások után, amelyeket a dolgozóik igénybe vesznek. Az egyes vállalatok megkerülhetnék ezt az előírást, ha magasabb fizetést adnak az alkalmazottaiknak és így azok nem lennének rászorulva az olyan támogatásokra, mint a Supplemental Nutrition Assistance Program (SNAP) vagy a Medicaid.
A szabályozás olyan óriáscégeket is érintene, mint a McDonald's és a Walmart. A New Food Economy nevű nem kormányzati szervezet vizsgálata alapján ugyanis e két vállalkozás foglalkoztatja az USA-ban a legtöbb olyan munkavállalót, melyek élelmiszersegélyekre vannak rászorulva. Az Amazon minden harmadik arizonai és minden tizedik pennsylvaniai dolgozójáról elmondható ugyanez. A törvénytervezet éppúgy vonatkozna az alkalmazottakra, mint a részmunkaidős és a szerződéses munkavállalókra.
Sanders már több hete élesen bírálja Jeff Bezost. Legutóbb például kijelentette, hogy az ország adófizetőinek nem kellene egy olyan személyt finanszírozniuk, aki 150 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik és naponta 260 millió dollárral lesz gazdagabb. A Stop BEZOS-t Sanders mellett Ro Khanna demokrata képviselő is támogatja, de egyelőre kérdéses, hogy mennyire lehet sikeres, mievl Khanna idén már benyújtott egy hasonló törvénytervezetet.
Az Amazon raktárai "börtönökre" hasonlítanak, a munkatársak a 10 órás műszakok során csupán 15 perc déli szünetet kapnak. A szigor akkora, hogy a cég karpereceket akar rakni a dolgozóira. Egyes munkavállalók nem mernek vécére menni, hanem "üvegekbe végezték el a kisdolgukat". Donald Trump szintén korlátozni akarja a társaság hatalmát és befolyását, mert az szerinte túl kevés adót fizet és tönkreteszi a kisboltokat. Ezért megpróbált nyomást gyakorolni az amerikai posta vezetőjére és azt akarta elérni, hogy a hivatal az Amazon és partnerei esetében számítson fel kétszeres díjat a csomagok esetében.
Bernard Sanders vermonti demokrata szenátor nyújtotta be azt a törvénytervezetet, amelynek célja, hogy jelentős mértékben javítson az Amazonnál és más nagyobb társaságoknál uralkodó kiszipolyozó munkakörülményeken. A hivatalosan Stop Bad Employers by Zeroing Out Subsidies Act (röviden Stop BEZOS - utalva Jeff Bezos Amazon-vezetőre) értelmében a több mint 500 munkavállalót foglalkoztató amerikai vállalkozásokat köteleznék arra, hogy 100 százalékos adót fizessenek azon állami szociális ellátások után, amelyeket a dolgozóik igénybe vesznek. Az egyes vállalatok megkerülhetnék ezt az előírást, ha magasabb fizetést adnak az alkalmazottaiknak és így azok nem lennének rászorulva az olyan támogatásokra, mint a Supplemental Nutrition Assistance Program (SNAP) vagy a Medicaid.
A szabályozás olyan óriáscégeket is érintene, mint a McDonald's és a Walmart. A New Food Economy nevű nem kormányzati szervezet vizsgálata alapján ugyanis e két vállalkozás foglalkoztatja az USA-ban a legtöbb olyan munkavállalót, melyek élelmiszersegélyekre vannak rászorulva. Az Amazon minden harmadik arizonai és minden tizedik pennsylvaniai dolgozójáról elmondható ugyanez. A törvénytervezet éppúgy vonatkozna az alkalmazottakra, mint a részmunkaidős és a szerződéses munkavállalókra.
Sanders már több hete élesen bírálja Jeff Bezost. Legutóbb például kijelentette, hogy az ország adófizetőinek nem kellene egy olyan személyt finanszírozniuk, aki 150 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik és naponta 260 millió dollárral lesz gazdagabb. A Stop BEZOS-t Sanders mellett Ro Khanna demokrata képviselő is támogatja, de egyelőre kérdéses, hogy mennyire lehet sikeres, mievl Khanna idén már benyújtott egy hasonló törvénytervezetet.
Az Amazon raktárai "börtönökre" hasonlítanak, a munkatársak a 10 órás műszakok során csupán 15 perc déli szünetet kapnak. A szigor akkora, hogy a cég karpereceket akar rakni a dolgozóira. Egyes munkavállalók nem mernek vécére menni, hanem "üvegekbe végezték el a kisdolgukat". Donald Trump szintén korlátozni akarja a társaság hatalmát és befolyását, mert az szerinte túl kevés adót fizet és tönkreteszi a kisboltokat. Ezért megpróbált nyomást gyakorolni az amerikai posta vezetőjére és azt akarta elérni, hogy a hivatal az Amazon és partnerei esetében számítson fel kétszeres díjat a csomagok esetében.