Az értékes és a káros ugyanolyan belső reklámot kap, és a hasonló anyagok ajánlása a videómegosztó nézőinek beszűkülését okozza, mert csak ahhoz hasonlót ajánl nekik a cég, amelyet korábban már megnéztek.

Egy szakember rávilágított a videomegosztó visszásságaira, miszerint ugyanúgy ahogy a Facebook esetében, itt is kialakul egy véleménybuborék, mert minden szereplőnek ez az érdeke. Guillaume Chaslot informatikus három éven keresztül olyan algoritmusokat fejlesztett a YouTube számára, amelyek videókat ajánlottak a felhasználóknak. A rendszer egyértelmű célja, hogy minél hosszabb tartózkodásra bírja a látogatókat. 2013-ban elbocsátották, a Google indoklása alapján "teljesítményokokból" - Chaslot erre úgy reagált, hogy ő csupán próbált jobb eredménylistákat létrehozni. A szakember napjainkban az Algotransparency nevű oldalt üzemelteti, amellyel szeretné az alkalmazott algoritmusokat átláthatóbbá tenni. A honlapján részleteket is közölt a munkájáról, így például látható, hogy a YouTube rendszere mely anyagokat jeleníti meg az embereknek.

"Az algoritmus-csoportban figyeltük, hogy mely felvételeket tekintették meg a felhasználók. Minden olyan tartalmat feljegyeztünk, amelyet bárki legalább egy alkalommal megnézett. Az algoritmus figyelembe vette, hogy az ezeket a videókat megtekintők milyen további anyagokat nézhettek meg. A cél az volt, hogy felvételeket ajánljunk az embereknek azért, hogy minél tovább maradjanak a portálon, mert ez mindenkinek jó. A hirdetők több reklámot jeleníthetnek meg, amiből a platformnak több a bevétele, a felhasználók több nekik tetsző tartalmakat láthatnak, míg a feltöltők örülhetnek, mert a közönség jobban érdeklődik az anyagaik iránt." - elevenítette fel a korábbi történéseket Guillaume Chaslot.


"Az elképzelés sok esetben működik is, például a zenei anyagok esetében, de a videomegosztón vannak más területek is, például ahol összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek. A problémára már akkor felhívtam a menedzsment figyelmét, de egyik javaslatomat sem vették figyelembe, azok ugyanis vagy az üzleti modell ellen vétettek vagy belső harcokhoz vezettek." Az informatikus hozzátette, hogy először is azt kell tisztázni, hogy mi a céljuk az algoritmusoknak és milyen magatartást jutalmaznak. Jelenleg a fő szempont a videónézés hossza, így a káros vagy rossz anyagoknak ugyanolyan esélyeik vannak arra, hogy nagyobb közönséget érjenek el, mint a valóban fontos felvételeknek.

A YouTube tudatában van, hogy számos esetben hazugságot terjeszt, és megtehetné, hogy a vitatott vagy káros tartalmakat továbbra is elérhetővé teszi online, de beszünteti azok reklámozását, mégsem teszik. Emellett megfigyelhető, hogy a vállalat üzletpolitikája különösen a megosztó tartalmú videókat részesíti előnyben, amelyekben például valaki vitatkozik egy másik személlyel. Hasonló dolog történik az életben is, amikor két ember verekedni kezd az utcán: néhányan megpróbálják őket szétválasztani, mások elfutnak, de a többség csak néz (esetleg felveszi a mobiljával) és nézi az eseményeket. A videomegosztón ugyanez történik, az internetezők reagálnak, főleg passzív szemlélőként, az algoritmus pedig díjazza ezt.

Kiváló példa erre az amerikai iskolai mészárlásokkal kapcsolatos anyagok, ahol gyorsan felbukkannak összeesküvés-elméletek, például arról, hogy a nyilatkozó diákok voltaképpen csak szerepet játszó színészek és nem egy ámokfutás áldozatai vagy szemtanúi. A Las Vegasban történt merénylet kapcsán is rengeteg ilyen felvétel került fel a portálra. Az összeesküvés-elméletek évek óta az első helyen vannak a különböző tartalomkategóriák között.