Számos helyi felhasználónak az okostelefon és az internet ugyanolyan fontos, mint az áram, a víz vagy a vécé. A megfelelő lehetőségek hiányában a mérnökök és a fejlesztők kénytelenek innovatívak lenni.

Az Ovum brit piackutató intézet adatai alapján 2016-ban közel 294 millió afrikai használt okostelefont, az elmúlt három esztendőben a kétszeresére nőtt e személyek száma. A digitális fejlődésből egyre több ember profitál. A Szaharától délre a lakosság közel 70 százaléka áram nélkül él. Ez nem csupán feltöltetlen akkumulátorokat jelent, hanem hiányos víz- és élelmiszerellátást is. S, ha a kórházakban sincs áram, akkor az élet és halál kérdése is lehet.

A helyzet meglehetősen paradox, hiszen Afrika rendkívül szegény, miközben kőolajban, földgázban vagy napenergiában rendkívül gazdag. Az okok sokrétűek. Számos helyi ország túlzottan az exportra rendezkedett be és ezáltal ki vannak szolgáltatva a világpiaci árak ingadozásainak. A helyzetet súlyosbítja a korrupció és folyamatosan gazdagodó elit, valamint az is, hogy a demokratikus és jogállami struktúrák nincsenek megfelelően kiépítve.


Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) arra számít, hogy 2050-ig kétmilliárd csecsemő fog megszületni, amelynek köszönhetően a mai népességszám a kétszeresére fog növekedni. Ez nem csupán élelmezési gondokat jelent majd, hanem azt is, hogy folyamatosan nő az energiaszükséglet. Az áram már most is drága helyi szinten, mert az erőművek és egyéb kapcsolódó létesítmények nem hatékonyan dolgoznak. Túl kevés a nagy erőmű és gyakorlatilag nincs megfelelő áramhálózat a vidék ellátására. Amennyiben van kiépített infrastruktúra, az vagy elavult vagy a megfelelő karbantartás hiányában instabil. S, hogy mindez ne legyen elég, az áramlopás mindennapos jelenségnek számít.

Afrikában internetezésre alkalmas eszközöket már kevesebb, mint 35 euróért lehet kapni. Ez európai szemmel olcsó, de a kontinens lakosságának jelentős része számára megfizethetetlen. Sok afrikainak az okostelefon megelőzi az áramot, a vizet, a vécét és még az élelmiszert is, mert a legolcsóbb utat jelenti az internethez, az információkhoz és a képzéshez. Mérnökök és informatikusok dolgoznak olyan hardverek és szoftverek megalkotásán, amelyek kisebb sávszélesség és számítási teljesítmény mellett is lehetővé teszik a szörfölést a világhálón és ezzel párhuzamosan megnövelik az üzemidőt.


Az Onyx Connect nevű dél-afrikai startup olcsóbb készülékekkel törne be a piacra, míg a Solarkioskarra specializálta magát, hogy az internettől távoli vidékeket energiával látja el. A társaság körülbelül 10 éve fektet be a megújuló energiákba a Szaharától délre lévő országokban. A távoli régiókban sok embernek órákon vagy akár napokon át kell futnia addig, amíg eljutnak egy olyan helyre, ahol van áram és feltölthetik a mobiltelefonjukat. A Solarkiosk több éves munkával egy olyan berendezést fejlesztett ki, amely napenergia segítségével tudja feltölteni a különböző készülékeket. Jelenleg körülbelül 250 ilyen eszköz működik világszerte, a többségük Afrika keleti részén.

A termék moduláris, a belsejében lévő kis méretű naperőmű teljesítménye 1-4 kilowatt. A berendezés nem csupán az okostelefonok feltöltésére alkalmas, hanem akár az internetezéshez is elegendő energiát biztosít, de lehetővé teszi a nyomtatási vagy fénymásoló szolgáltatások működtetését, illetve az italok hűtését is. Egy ilyen összekapcsolt berendezés akár több ezer ügyfelet képes kiszolgálni és gyakorlatilag nincs konkurenciája. A probléma azonban az, hogy még több évtized lesz, mire megvalósul a teljes ellátottság. Az African Progress Panel úgy vélte, hogy csak 2080-ra fog minden afrikai lakos áramellátással rendelkezni. Ma még 620 millióan vannak áram nélkül. A megoldást kisebb rendszerek gyors telepítése jelentheti, ilyen módon 2025-ig a vidéken élő afrikaiak 50 százalékát lehetne ellátni árammal.