Berta Sándor

Afrika: internetezés modemsebességgel

Afrika és a világ más kontinensei között meglévő digitális szakadék mélyülésétől tartanak a szakemberek - okkal. Hiába történtek az elmúlt években nagy beruházások, a felzárkózás csak nehezen indult meg.

Afrikában sok minden másképp működik, mint a világ más kontinensein. Nincs ez másként az internetezés tekintetében sem, napjainkban is rendkívül nehéz azok dolga, akik internetezni akarnak valamelyik afrikai országban. Egy helyi internetkávézóban a weboldalak lekérdezése a szörfölési sebesség gyakori változása miatt esetenként negyedórába is beletelik, és ilyen szempontból mindegy, hogy valaki Addisz-Abebában ül a PC előtt vagy éppen Kinshasában. A probléma mindenkit érint, az irodában ülő üzletembereket éppúgy, mint egy internetkávézóban habos kakót szürcsölő magánembereket. A mindennapok részét képezik a gyakran órákon át tartó áramszünetek és a modemek vagy a számítógépek sűrű meghibásodása is.

Jelenleg Afrikában csupán az emberek négy százalékának van internethozzáférése, szélessávú interneteléréssel csupán a lakosok egyetlen százaléka büszkélkedhet. Ők mindannyian szinte kivételezett helyzetben lévőknek érezhetik magukat, s ezen a helyzeten egyelőre nem változtatnak az olcsó laptopok beszerzése vagy más nagyobb beruházások sem.

A néhány nappal ezelőtt a ruandai fővárosban, Kugaliban megtartott Connect Africa csúcstalálkozón résztvevő legtöbb állam- és kormányfő, valamint cégvezető is azt hangsúlyozta, hogy hiába nő rendkívüli mértékben a mobiltelefon-tulajdonosok száma, amely a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) becslései szerint év végére elérheti a több mint 270 millió főt, a legtöbb országnak komolyabb problémákkal kell megbirkóznia: ide sorolhatók az éhezés, a járványok, az élelmiszer- és vízhiány.

A Kigaliban tartott kétnapos csúcstalálkozón a jelenlévő vezetők egyébként összesen 55 milliárd dollár értékű fejlesztést jelentettek be. A cél, hogy 2012-re minden afrikai ország fővárosában és nagyvárosában legyen szélessávú internet elérhetőség. "A beruházások új munkahelyeket fognak teremteni és jelentős mértékben hozzá fognak járulni az általános gazdasági növekedéshez. Ez nem adomány és segítség, hanem kereskedelem és üzlet" - hangsúlyozta Hamadoun Toure, az ITU főtitkára.

A legtöbb vállalatvezető szerint azonban az igazi nagy beruházásokat jelentősen hátráltatja a szinte minden államban jelen lévő óriási korrupció és a sok helyen tapasztalható politikai instabilitás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hunluigi #9
    BBR -re emléxik még valaki? ehhhh mennyit lógtunk egy két "szerver"en pedig nem sok minden volt rajtuk... inkább csak c6
  • roliika #8
    Ismét hülyeséget írtam. 95-96 körül. Na de remélem értitek a mondanivalóm.
  • bakagaijin #7
    Jaja, a Dante is csak 93-ban kezdodott, bar Hungarnet mar volt 91-ben, 95-96-re meg mar talan volt 56kbit-je az egesz akademiai halonak Ausztria fele, yeah :)

    1990? Az ev amikor az ARPAnet hivatalosan lezar, 300'000 host van az Fold nevu bolygon, web meg nem is letezik :) (91-ben szuletett). Archie, gopher meg ilyesmik vannak. Bar, az URL es a HTML mar letezik, tehat a web alapjai megvannak, de text-only :), az elso hasznalhato grafikus "bongeszo" az 93-bol van.
  • Tomasz Man #6
    Akkor Afrikában értelmet nyert az internetKávézó fogalma...

    Addig ott sem lesz nagyobb fejlődés, míg egy stabil áramszolgáltatást nem tudnak összehozni, mert hiába van bevezetve a szélessáv, ha nincs áram ami működtesse azt.
    Van mit még fejlődni e téren az afrikai országoknak.
  • fako #5
    csak 10 evet tevedtel kb. Az evtized vege fele 'terjedt' Mo-n a 64k-s isdn.
    Es egyebkent a weboldalak akkor sem 5-10 perc alatt jottek be mert keves volt rajtuk a kep (azok is kicsik) es nem volt reklam meg flash.
  • kozmate #4
    Úgy értem az első nemzetközi kapcsolat ami Magyarországot kötötte be (SZTAKI és a Linzi Egyetem között).
    Egy kis érdekesség: http://www.fsz.bme.hu/www/other_h.html
  • kozmate #3
    90-ben? Valamit elnéztél.
    1990-ben jött létre ez első 9,6 kbps sebességú nemzetközi kapcsolat.
  • roliika #2
    Mi számít számszerűen szélessávnak? 1990-ben örültem, ha a suli könyvtárából 1-1 oldalt meg tudtam nézni 5-10 perc alatt. A lakosság akkori 10%-a sem rendelkezett Internet hozzáférésssel, és akkoriban a szélessáv és a csúcs sebesség az ISDN 64-128Kbit/s-os sebeségét jelentette, brutális árakon.

    Ha így nézzük, az afrikaiak nincsenek olyan rossz helyzetben Internet terén. Nekünk is voltak bajaink a mi országunknak, meg vannak is, és ki segít? Senki.
  • assdf #1
    és én ezt már annyiszor elmondtam az olcsó laptopok kapcsán de mindig le lettem hurrogva...