Berta Sándor
Egykori technikus bírálta a drónháborút
A most aktivistaként tevékenykedő férfi kockázatosnak ítélte a műveleteket. Szerinte levegőből szórjuk a halált olyan népekre, melyeket nem értünk, és mivel a felelősség megoszlik, szégyenérzet sincs.
Cian Westmoreland, az amerikai fegyveres erők egykori technikusa úgy vélte, hogy a drónokkal és robotokkal kivitelezett háború nagyon sok kockázatot hordoz magában és nem szabad túlzottan vagy vakon megbízni a technikában. A jelenleg különböző anyagok kiszivárogtatásával foglalkozó aktivista a hamburgi 33. Chaos Communication Congress (33C3) keretében tartott előadást.
Westmoreland kiemelte, hogy a levegőben dolgozó technika azt az érzést keltheti az emberekben, hogy megérthetik a földfelszínen zajló helyzetet. Mindez számos esetben ártatlanok halálához vezetett. A férfi többek között Afganisztánban állomásozott, Kandahárban segített felépíteni egy reléállomást a drónadatok feldolgozásához. A The Guardian korábban azt írta, hogy a technikus kitüntetést kapott, mert a reléállomás segítségével 2400 bevetést hajtottak végre és 200 ellenséges személyt öltek meg.
A vadászrepülőgépek végrehajtott akciókkal ellentétben a dróntámadásoknál több ember dönt egy rakéta kilövéséről. A döntéshozók között vannak a képek és más szenzoradatok kiértékelői, a lehallgatott telefonbeszélgetések lefordítói, titkosszolgálati koordinátorok, jogi tanácsadók, valamint maguk a drónpilóták. Ez azt jelenti, hogy a felelősség megoszlik és ezzel párhuzamosan az esetleges szégyenérzet is. A célpontok kiválasztását szoftverek segítik, ez azonban hibákhoz vezethet. Amennyiben például az algoritmus színes kalapos személyeket keres, akkor egy karnevál idején túl sok lehetséges téves találat lehet.
A Westmoreland által csak "globális ölési hálózatnak" nevezett rendszerben Európa sem semleges, mert Németország fontos szerepet játszik. A Ramstein támaszponton működő Distributed Ground System 4 (DGS-4) a "drónok agya", míg a reléállomások jelentik az idegrendszert. Nemrég Michael Roth európai ügyekért felelős német miniszter közölte, hogy az amerikai fél - egy augusztus 26-án Andreas Michaelis külügyminisztériumi politikai igazgatóval folytatott beszélgetés során - már gyakorlatilag beismerte, hogy Ramstein fontos szerepet tölt be az USA drónháborújában. (Tavaly áprilisban derült ki, hogy Ramstein az amerikai drónirányítás központja. Akkor Brandon Bryant korábbi amerikai drónpilóta ecsetelte a tapasztalatait és megerősítette, hogy Ramstein valóban központi információs csomópontként működik.)
Az aktivista szerint az eddig kiépített infrastruktúra képezheti az alapját a jövő hadviselésének. Szerinte a következő öt évben elterjedhetnek az önállóan működő gyilkos robotok és a drónrajok. Azonban ezeket a fegyvereket nem olyan államokban vetnék be, mint Afganisztán, sokkal inkább az olyan országokkal vívott háborúkban, amelyek szintén rendelkeznek ilyen technikával. Westmoreland kitért a drónpilóták mentalitására és munkakörülményeire is. Szerinte ezek a katonák folyamatosan olyan adókat néznek, mint a Fox News és nem igazán éreznek együtt a közel- és közép-keleti népekkel.
Cian Westmoreland, az amerikai fegyveres erők egykori technikusa úgy vélte, hogy a drónokkal és robotokkal kivitelezett háború nagyon sok kockázatot hordoz magában és nem szabad túlzottan vagy vakon megbízni a technikában. A jelenleg különböző anyagok kiszivárogtatásával foglalkozó aktivista a hamburgi 33. Chaos Communication Congress (33C3) keretében tartott előadást.
Westmoreland kiemelte, hogy a levegőben dolgozó technika azt az érzést keltheti az emberekben, hogy megérthetik a földfelszínen zajló helyzetet. Mindez számos esetben ártatlanok halálához vezetett. A férfi többek között Afganisztánban állomásozott, Kandahárban segített felépíteni egy reléállomást a drónadatok feldolgozásához. A The Guardian korábban azt írta, hogy a technikus kitüntetést kapott, mert a reléállomás segítségével 2400 bevetést hajtottak végre és 200 ellenséges személyt öltek meg.
A vadászrepülőgépek végrehajtott akciókkal ellentétben a dróntámadásoknál több ember dönt egy rakéta kilövéséről. A döntéshozók között vannak a képek és más szenzoradatok kiértékelői, a lehallgatott telefonbeszélgetések lefordítói, titkosszolgálati koordinátorok, jogi tanácsadók, valamint maguk a drónpilóták. Ez azt jelenti, hogy a felelősség megoszlik és ezzel párhuzamosan az esetleges szégyenérzet is. A célpontok kiválasztását szoftverek segítik, ez azonban hibákhoz vezethet. Amennyiben például az algoritmus színes kalapos személyeket keres, akkor egy karnevál idején túl sok lehetséges téves találat lehet.
A Westmoreland által csak "globális ölési hálózatnak" nevezett rendszerben Európa sem semleges, mert Németország fontos szerepet játszik. A Ramstein támaszponton működő Distributed Ground System 4 (DGS-4) a "drónok agya", míg a reléállomások jelentik az idegrendszert. Nemrég Michael Roth európai ügyekért felelős német miniszter közölte, hogy az amerikai fél - egy augusztus 26-án Andreas Michaelis külügyminisztériumi politikai igazgatóval folytatott beszélgetés során - már gyakorlatilag beismerte, hogy Ramstein fontos szerepet tölt be az USA drónháborújában. (Tavaly áprilisban derült ki, hogy Ramstein az amerikai drónirányítás központja. Akkor Brandon Bryant korábbi amerikai drónpilóta ecsetelte a tapasztalatait és megerősítette, hogy Ramstein valóban központi információs csomópontként működik.)
Az aktivista szerint az eddig kiépített infrastruktúra képezheti az alapját a jövő hadviselésének. Szerinte a következő öt évben elterjedhetnek az önállóan működő gyilkos robotok és a drónrajok. Azonban ezeket a fegyvereket nem olyan államokban vetnék be, mint Afganisztán, sokkal inkább az olyan országokkal vívott háborúkban, amelyek szintén rendelkeznek ilyen technikával. Westmoreland kitért a drónpilóták mentalitására és munkakörülményeire is. Szerinte ezek a katonák folyamatosan olyan adókat néznek, mint a Fox News és nem igazán éreznek együtt a közel- és közép-keleti népekkel.