Berta Sándor
Drónnal jön a segítség
Afrikában már tesztelik a gyógyszerek és más felszerelések robotrepülőgéppel való kiszállítását.
A pilóta nélküli légi járművek a jövőben hozzájárulhatnak a gyógyszerek, az infúziók és a vérminták gyorsabb és rugalmasabb szállításához. Malawi egyike azoknak az országoknak, amelyekben a drónokat ilyen célokra alkalmazzák. Az államban az egyik legmagasabb a HIV-fertőzöttek aránya, az infrastruktúra hiánya miatt a diagnózisok elkészítése és a kezelés viszont nem csupán nehézkes, de bonyolult is. Ezért merült fel a robotrepülőgépek használata. Jellemző, hogy amikor az első pilóta nélküli légi jármű felbukkant az egyik falu viskói fölött, akkor voltak, akik boszorkányságot emlegettek, mások támadásra gondoltak. Azonban semmi ilyesmi nem történt, hanem segítség érkezett a távoli régióba. Az ENSZ az év eleje óta teszteli a drónos segélyszállítmányok alkalmazását. Az első tapasztalatok nagyon kedvezőek, a helyiek nagy örömmel fogadják a küldeményeket.
Judith Sherman, az Unicef munkatársa kijelentette, hogy nagyon izgalmas volt az első robotrepülőgép megérkezése. A pilóta nélküli légi járművek számára Afrika kihívást jelent, de ugyanakkor ideális terepnek is számít, hiszen kevés a kiépített út, a drónok viszont szinte bárhol leszállhatnak és bárhonnan el is indulhatnak. Nem kell tartani a szállítmányok elakadásától, így a szállítmányok napok és hetek helyett csupán órák alatt a helyszínre érhetnek, ez pedig a kies vidékeken igazán életmentő lehet.
Malawi mellett Madagaszkárban is tesztelik a módszert. Sid Rupani, az Llamasoft amerikai vállalat számára kutatja fel a hatékonyabb ellátási lehetőségeket és úgy vélte, hogy Afrika jó feltételeket kínál a robotrepülőgépek alkalmazásához. A légtér nem telített, és ritka az olyan sűrűn lakott városi terület, amit figyelembe kellene venni. Vannak viszont akadályok és kihívások, például komoly problémát jelent a járművek kis hatótávolsága és az, hogy ha lezuhannak, akkor a terepen nehezen kutathatók fel. Emellett a drónok viszonylag csekély teher szállítására alkalmasak.
A robotrepülőgépeket használó humanitárius hálózat - Uaviators - munkatársainak 22 százaléka ugyanakkor nem örült a pilóta nélküli légi járművek használatának. Az elsődleges ok az volt, hogy a helyiek sokszor a harci drónokkal téveszthetik össze a humanitárius szállítmányokkal közlekedő robotrepülőgépeket. Egy másik problémát a költségek jelentenek. A Malawiban zajló projekt során világosan kiderült, hogy a robot légi járművek drágábban üzemeltethetők, mint a motorkerékpárok. Ennek ellenére Sherman meggyőződése, hogy a technológiában nagy a potenciál és talán olyan lehetőségek is felmerülnek, amikre addig nem is gondoltak.
A hollandiai székhelyű Wings for Aid egy erősebb és nagyobb hatótávolságú prototípust keres. Wesley Kreft, a szervezet fejlesztési vezetője szerint így egy 500 kilométeres útvonal során több helyet is fel lehet keresni és a szállítható hasznos teher 100 kilogramm is lehet.
A pilóta nélküli légi járművek a jövőben hozzájárulhatnak a gyógyszerek, az infúziók és a vérminták gyorsabb és rugalmasabb szállításához. Malawi egyike azoknak az országoknak, amelyekben a drónokat ilyen célokra alkalmazzák. Az államban az egyik legmagasabb a HIV-fertőzöttek aránya, az infrastruktúra hiánya miatt a diagnózisok elkészítése és a kezelés viszont nem csupán nehézkes, de bonyolult is. Ezért merült fel a robotrepülőgépek használata. Jellemző, hogy amikor az első pilóta nélküli légi jármű felbukkant az egyik falu viskói fölött, akkor voltak, akik boszorkányságot emlegettek, mások támadásra gondoltak. Azonban semmi ilyesmi nem történt, hanem segítség érkezett a távoli régióba. Az ENSZ az év eleje óta teszteli a drónos segélyszállítmányok alkalmazását. Az első tapasztalatok nagyon kedvezőek, a helyiek nagy örömmel fogadják a küldeményeket.
Judith Sherman, az Unicef munkatársa kijelentette, hogy nagyon izgalmas volt az első robotrepülőgép megérkezése. A pilóta nélküli légi járművek számára Afrika kihívást jelent, de ugyanakkor ideális terepnek is számít, hiszen kevés a kiépített út, a drónok viszont szinte bárhol leszállhatnak és bárhonnan el is indulhatnak. Nem kell tartani a szállítmányok elakadásától, így a szállítmányok napok és hetek helyett csupán órák alatt a helyszínre érhetnek, ez pedig a kies vidékeken igazán életmentő lehet.
Malawi mellett Madagaszkárban is tesztelik a módszert. Sid Rupani, az Llamasoft amerikai vállalat számára kutatja fel a hatékonyabb ellátási lehetőségeket és úgy vélte, hogy Afrika jó feltételeket kínál a robotrepülőgépek alkalmazásához. A légtér nem telített, és ritka az olyan sűrűn lakott városi terület, amit figyelembe kellene venni. Vannak viszont akadályok és kihívások, például komoly problémát jelent a járművek kis hatótávolsága és az, hogy ha lezuhannak, akkor a terepen nehezen kutathatók fel. Emellett a drónok viszonylag csekély teher szállítására alkalmasak.
A robotrepülőgépeket használó humanitárius hálózat - Uaviators - munkatársainak 22 százaléka ugyanakkor nem örült a pilóta nélküli légi járművek használatának. Az elsődleges ok az volt, hogy a helyiek sokszor a harci drónokkal téveszthetik össze a humanitárius szállítmányokkal közlekedő robotrepülőgépeket. Egy másik problémát a költségek jelentenek. A Malawiban zajló projekt során világosan kiderült, hogy a robot légi járművek drágábban üzemeltethetők, mint a motorkerékpárok. Ennek ellenére Sherman meggyőződése, hogy a technológiában nagy a potenciál és talán olyan lehetőségek is felmerülnek, amikre addig nem is gondoltak.
A hollandiai székhelyű Wings for Aid egy erősebb és nagyobb hatótávolságú prototípust keres. Wesley Kreft, a szervezet fejlesztési vezetője szerint így egy 500 kilométeres útvonal során több helyet is fel lehet keresni és a szállítható hasznos teher 100 kilogramm is lehet.