Az előre feltelepített gyártói és más programok nemcsak bosszúságot okoznak, de a letörlésük is időigényes. A megfelelő szabályozás mellett az segítene a legtöbbet, ha a gyártók változtatnának a kialakult gyakorlaton.

A Lenovo kapcsán néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a társaság bizonyos laptopjaira egy olyan szoftver volt feltelepítve, amely biztonsági problémákat okozhat. Az érintett modellekre a Superfish nevű adware került fel. Peter Hortensius, a Lenovo technikai vezetője nyíl levelében kiemelte, hogy javítani szeretnének a helyzeten és a jövőben biztonságos termékeket akarnak szállítani. A társaság nyilvánosságra hozott egy eltávolítási útmutatót és egy külön eszközt is.

Bár Adi Pinhas, a Superfish első embere közölte, hogy a szoftverük nem jelent biztonsági kockázatot, a helyzet közel sem ennyire egyszerű és rámutat arra, hogy a jelenség egyáltalán nem kizárólag egyetlen gyártó hibája, hanem egy olyan hibás gyakorlatról van szó, amelyben szinte mindegyik piaci szereplő érintett. A mostani eset azt is bebizonyította, hogy egy ilyen botrány komoly károkat okozhat a gyártóknak.


Évek óta problémát jelentenek az okostelefonokra, a táblagépekre, a PC-kre és a laptopokra előre feltelepített szoftverek. Ennek számos oka van: egyrészt a gyártók így próbálnak meg egyedi ajánlatokkal előrukkolni és olyan terméket eladni a vásárlóknak, amely egy egyszerű Windows operációs rendszernél többet kínál, másrészt komoly pénzeket is keresnek az ilyenfajta reklámozással. A gond csak az, hogy ezeknek a programoknak a nagy része egyáltalán nem hasznos, sőt, idegesítő, ráadásul sokszor a felhasználók több órát tölthetnek azzal, hogy ezeket a felesleges, gyakran csak demóverziós szoftvereket letöröljék és a saját megszokott alkalmazásaikat telepítsék fel az újonnan megvásárolt eszközükre.

Azt nem lehet tudni, hogy a gyártók mennyi pénzt tesznek zsebre a feltelepített programokért, amelyek között gyakran vannak saját fejlesztésű megoldások is. Mindenesetre korábban kiszivárgott néhány információ, amelyeknek köszönhetően betekintést nyerhetünk ebbe a világba: a Sony 2008-ban 50 dolláros felárat kért azokért a laptopokért, amelyekre nem telepített kiegészítő szoftvereket. Az ajánlattal nem sokan éltek.

A termékek árának csökkenése szintén arra ösztönzi a gyártókat, hogy más forrásokból szerezzenek bevételeket és ebben kapóra jönnek nekik a plusz alkalmazások. A haszonkulcs azonban még így is érdekes; a The Guardian például azt írta, hogy az Asus egy közel 400 dolláros PC-n csupán 18 dolláros nyereséget könyvelhet el, míg az Acer egyik olcsóbb modellje esetében ez az összeg kevesebb, mint 5 dollár volt.

Az okostelefonoknál és a táblagépeknél még inkább megfigyelhető az a gyakorlat, hogy a gyártók előre feltelepített alkalmazásokkal foglalják el az amúgy is értékes tárhelyet. A Samsung esetében például ismertté vált, hogy a 16 gigabájtos Galaxy S4 esetében a vásárlónak csupán a fele, 8,5 gigabájt jutott a saját tartalmak tárolására. Mindez azért is érdekes, mert egy tanulmány rávilágított arra, hogy például a ChatOn nevű szolgáltatást alig használták a készüléktulajdonosok. (A ChatOn már csak ebben a hónapban elérhető.) A többi Androidos mobil sincs biztonságban, az eltávolíthatatlan Google szolgáltatások burjánzása évek óta tart.


Az Apple más szempontból szintén érintett, ugyanis azzal vádolták meg, hogy azért pakolja tele az iPhone készülékei flashmemóriáit, hogy ezáltal nagyobb felhőtárhelyet értékesíthessen. A jelenség ellen lehet harcolni, ahogy tette ezt egy olasz férfi, Marco Pieraccioli is, aki sikeres küzdelmet vívott a számítógépére előzetesen feltelepített programokkal szemben. Ő azt kifogásolta, hogy az általa megvásárolt számítógép tartalmazta a Windows operációs rendszer OEM-verzióját is, ő azonban egyáltalán nem tartott igényt a szoftverre, ezért 2005-ben bírósághoz fordult. A per éveken át tartott és végül az olasz legfelsőbb bíróságon Pieraccioli győzelmével ért véget.

Szerencsére vannak olyan államok, ahol már felismerték a jelenség káros hatásait. Dél-Koreában például a tudományos, innovációs, kommunikációtechnikai és jövőtervezési minisztérium előírta, hogy lehetővé kell tenni az okostelefonokra előre feltelepített szoftverek eltávolítását. Ennél persze már csak az lenne jobb, ha a gyártók is felismernék, hogy a felhasználóknak nem feltétlenül van szükségük egy olyan új készülékre, amelyet előzetesen telepakolnak általuk hasznosnak vélt szoftverekkel.