SG.hu

Hogyan lehet növelni a magyar szoftver­exportot?

Ezt probálta kitalálni az IVSZ egy konferencián. A legfőbb problémának az informatikai szakemberek hiányát tartják, akiket érdekes munkákkal lehet megtartani.

Másfél évvel ezelőtt rukkolt elő azzal az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), hogy mivel az ágazat termelékenysége gyakorlatilag csak az ágazatban dolgozó emberek számától függ, a képzés felfuttatásával 5 éven belül megduplázható lenne a magyar szoftverexport. Most ismét ezzel a témával jelentkeztek, de ezúttal az álmok ismertetésén túl meghívták az exportfejlesztésben érintett állami intézményrendszer képviselőit is.

Vityi Péter, az iparági szervezet alelnöke elmondta, hogy a válság után, három évvel ezelőtt értékelődött fel a csökkenő hazai piaccal szemben az export, mint kitörési pont. Idén harmadszorra végzett felmérésükben 200 vállalatot kérdeztek meg szoftver- és szolgáltatásexport témában (tehát hardver nélkül). Mennyiségileg 275 milliárd forintról van szó, ami a magyar export mindössze egy százaléka, azonban ennek nagy része hozzáadott érték, importvonzat nélkül. "Biztosan tudjuk állítani, hogy ezt meg tudjuk duplázni, mert évről-évre 20 százalékos növekedést produkál." Szerkezete nagyon egészséges, mert míg más ágazatokban a multinacionális cégek dominálnak, addig az informatikában ők csak a felét képviselik. A szektor növekedése szintén kedvező, mert a multik alig, míg a hazai és a startup cégek 30-40 százalékkal bővültek, így jön ki a 20 százalékos átlag.

Klikk ide!
A "nemzetközi" szelet korábban magyar tulajdonossal bíró, felvásárolt cégeket jelöl

A torta növelésének receptjét a folyamat végigkövetésével próbálták megtalálni. Vityi Péter felsorolta a pályázási lehetőségeket, de leginkább a munkaerőhiány kérdését emelte ki. "Meg kell értetnünk a felsőoktatási és a köznevelési vezetéssel, hogy itt sokkal nagyobb létszámra van szükség. Nálunk évente 2500 informatikus végez, Romániában 8000, Lengyelországban pedig 20 000. Bizonyos dolgokat meg kell változtatni, ez a javaslatunk elkészült, folyamatos tárgyalásban vagyunk." Finanszírozás terén dicsérte a kockázati tőkét, mert az a piacszerzésben is segíteni tud.

"Ez egy folyamatosan bővülő piac, Magyarország penetrációja a világ szoftverexportjában minimális, tehát szinte a végtelenségig bővíthető. Az összes szegmens - startupok, kis- és középvállalatok stb. - növekedésképes, tehát nem látjuk ennek semmilyen határát. Külön javasoljuk innovációs fókusznak a dolgok internetének területét, amivel szerintünk egy kulcsnövekedési pályára lehet állni. Ha ez mind megtörténik, akkor folyamatosan módosítjuk a számokat; 180 milliárdról indultunk, és azt mondtuk, hogy ezt három év alatt meg lehet duplázni. Ma 270 milliárdnál azt látjuk, hogy ezt az értéket is kétszeresére lehet növelni. Ennek a gazdasági hatása 10-15 ezer magasan képzett munkahely, a beáramló friss pénz pedig 500-1000 milliárd forint körül van." - mondta az IVSZ alelnöke.

Klikk ide!

Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az oktatás növelése nem egyszerű, mert például a nálunk népesebb Hollandiában csak 700 ember végez évente, tehát lehetséges, hogy emelt szintű kibocsátással valójában csak Nyugat-Európának képeznénk embereket. "A területen a magyar keresetek nincsenek nagyon elmaradva, a motiváció terén nagyrészt a munka érdekességét említette legfontosabbnak az egyetemről kijövő diplomások nagyon mobil szegmense. Minél érdekesebb munkát tudunk adni, annál inkább itt maradnak a fejlesztők. Mind a startupok, mind a nagyobb cégek (Nokia, Ericsson) itthon tudják tartani a fiatalokat."

Sokadszorra is elhangzott, hogy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, ami Vityi Péter szerint valójában korlátlan mennyiséget jelent. "Az EU szerint 2020-ig a szférában egymillió munkahely lesz betöltetlen, és mivel Európa relatív kicsi, ebből bármennyit ide tudunk hozni. Ha a 10 ezer megvan, nyugodtan mondhatnánk még 10-et, ha az is, még 10-et, tehát nem ezzel lesz probléma, hanem azzal, hogy mi milyen tempóban tudunk embereket kiképezni."

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: az infokommunikációs vállalatok termelik a GDP 12 százalékát, a szektor exportjának döntő része azonban hardver, a szoftver és szolgáltatás részaránya csak 10 százalék, a cél a hozzáadott érték arányának javítása. Kifejtette, hogy a külügyi és külgazdasági tárca és háttérintézményeinek átszervezése azt a célt szolgálja, hogy segítse a versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását. Ennek érdekében minden külföldi képviseleten megerősítik a gazdasági diplomáciát, és még több országban nyílnak magyar kereskedőházak, amelyek ügynöki szolgáltatást nyújtanak a magyar exportőröknek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RAZOR27 #5
    A HR-eseket kéne lecserélni olyanokra akik tudják is mit csinál egy szoftverfejlesztő cég. Rengetegszer azt látom, hogy olyan embereket vesznek fel és alkalmaznak ilyen helyeken, akik nem tudják teljesen ellátni a feladatukat (nem, egyáltalán, csak nem teljesen) miközben tonnaszámra akad olyan aki megfelelőbb, őket meg olyan helyre viszik ahol csak részben használják ki a tudásukat vagy egyáltalán nem.
  • Narxis #4
    Az utolsó távozó kapcsolja le a villanyt.
  • Tetsuo #3
    Majdnem igazad van, azzal egészíteném ki, hogy az 1945 óta alakuló aktuálpolitika tette az országot azzá, ami. Azóta nem volt a magyar érdek képviselve kormányszinten.

    Az angol habitus miatt (átlagban kevésbé alkalmasak precíz munkára) Angliában jóval könnyebb elhelyezkedni egy mérnök informatikusnak még a sok indiai közé is, viszont Németországban elég komoly szakemberekkel kell versenyezni, oda tényleg a programozó matematikusokat várják (akiket végül is mindehova).

    Magyarország halott.
  • lammaer #2
    Sztem ez nem ilyen egyszerű. Amennyire én látom idehaza az informatikusok a magyar átlag felett keresnek - tehát alapvetően igaz rájuk hogy vakok közt félszemű a király :) . Viszont egy tré országban élünk - és itt most nem feltétlenül a politikáról beszélnék, rakás olyan dolog van ami az aktuálpolitikától függetlenül a béka segge alatt van, pl emberi morál, szolgáltatások minősége, általában a közhangulat...

    Namost, az informatikus ha beszél nyelvet (és miért ne beszélne, angol nélkül az ITs halott) akkor könnyen átmehet egy kedvezőbb országba, mert az IT cégek minden országban vegyesfelvágottak az alkalmazottak nemzetiségét tekintve. Kimesz egy céghez mondjuk londonba, és látod hogy nem csupa englishmen ahonan a szegény magyar "alien" kuriózum, hanem csupa vegyesfelvágott, német-francia-amerikkai (no és pesze egy halom indiai meg pakisztáni).

    Ezen plusz 100-200 ezer HUF nem változtat, mert az nem tudja megváltoztatni azt a környezetet ahol élünk. A külföldi cégek ugyanolyanok itt is meg ott is, ez nem tesco hogy csak idehaza szivatják a takarítókat...
  • vision5 #1
    Kevesebb csaló munkáltató, több fizetés és emberi bánásmód - így lehet megtartani.