Az e-mailek ellenőrzése, az üzenetek elolvasása, a közösségi hálózatok felkeresése egyaránt elvonhatja a figyelmet a munkától.

Christiane Stenger író szerint az internet miatt nem szabad leterhelni az agyunkat, pihentessük és ne siessünk például az e-mailek mielőbbi megválaszolásával. "Ugyan az online információáradat a gondolkodás szempontjából hátráltat minket, de ezért semmiképpen sem kell lemondanunk a világhálóról, csak fontos, hogy tudjuk, hogy az internetnek milyen figyelemelterelő hatása van. Amikor a könyvemet írtam, akkor gyakran volt olyan, hogy valamit megnéztem a világhálón és egy óra múlva már a 17. érdekes cikket olvastam. Mindez kétségkívül izgalmas volt, de alapvetően távol tartott a munkától."

"Nyilvánvaló, hogy az internetre szükség van a legtöbb napi tevékenységhez, de át kell gondolnunk, hogy a munkaszünetekben is gép előtt ülve híroldalakat és közösségi portálokat keresünk fel vagy nyugodtan megiszunk egy teát. Az agyunk nem tud folyamatosan csúcsformában teljesíteni, szüksége van szünetekre, hogy a benyomásokat és az információkat fel tudja dolgozni. Az egyik lehetőség a Facebook, Twitter és hasonló portálok munkaidőben való használatának megtiltása, de ennél sokkal jobb, ha maguk a munkatársak döntenek úgy, hogy egy ideig nem mennek fel ezekre a platformokra."

"Megfigyeltem magamon, hogy sokkal összeszedettebb vagyok és jobban koncentrálok, ha nem nézem meg 10 percenként a Facebookot. Teljesen nem érdemes megszüntetni a hozzáférést, hiszen néha megakadunk a gondolatainkban és ilyenkor hasznos lehet, ha valami teljesen eltérő dologgal foglalkozunk. Ez akár még új ötleteket is eredményezhet" - fejtette ki Christiane Stenger.

Az író szerint az irodai dolgozóknak délben, legalább az ebéd idejére mindenképpen érdemes kikapcsolódni, akár rövid időre a friss levegőre is kimenni, de többnyire inkább lusták vagyunk, pont azért, mert úgy hisszük, hogy nincs időnk ilyesmire. Tanácsa szerint semmi sem történik, ha egy e-mailre fél órával később válaszolunk. Az agyunk amúgy is kíváncsi, de egyúttal lusta is.

"A pozitív stresszt gyakran észre sem vesszük. Amennyiben például az utolsó percben sikerül befejeznünk egy bemutató elkészítését és ez sikerül, akkor ezt értékeljük és voltaképpen nem is tudatosul bennünk, hogy ez stressz volt. A stressz szubjektív érzékelés és minden azzal függ össze, hogy miként becsülünk meg egy szituációt. Sokat segíthet a meditáció és a stressz okainak felkutatása. Az utóbbiak között lehet, hogy valaki nem elég korán kezd neki egy munkának vagy későn kapja meg az információkat és emiatt úgy érzi, hogy túlterhelt. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést, hogy miként tudjuk ezt a helyzetet minél jobban lezárni." "Mindenekelőtt persze nem árt felismernünk, hogy stresszesek vagyunk, majd meg kell tanulnunk a stresszhelyzetekben felismerni a reakcióinkat. Létezik az az előítélet, hogy vagy kreatívak vagyunk vagy nem, de ez téves: produktívnak kell lennünk, ahhoz, hogy kreatív ötleteket gyűjthessünk. A világ egyetlen művészénél sem jönnek egyszerűen az ötletek, ez a munkának köszönhetően valósul meg, azáltal, hogy foglalkozunk valamivel. A lényeg az, hogy az agyunk új impulzust kapjon" - szögezte le Christiane Stenger.