Berta Sándor

Még messze vagyunk a papírmentes irodától

Egyelőre kérdéses, hogy a papírmentes iroda megfelelő alternatívát kínál-e nyomtatott dokumentumokkal szemben.

A Viadesk Hollandiában és Németországban végzett felmérést az irodai munkát végző dolgozók körében. A német munkavállalók 38 százaléka tartja a papírmentes iroda ötletét valószerűnek, a hollandoknál ugyanez az arány viszont 85 százalék. Ugyanakkor a hollandok 64 és a németek 67 százaléka biztos abban, hogy a jövőben is szükség lesz a dokumentumok kinyomtatására. Az irodai munkát végző németek átlagosan naponta 25 oldalt nyomtatnak ki, ez azt jelenti, hogy minden személy évente 0,68 fát használ fel. A hollandok átlagosan naponta 9 oldalt nyomtatnak ki, ez személyenként és évente 0,24 fa elhasználását jelenti.

A német dolgozók 46 százaléka nyilatkozta azt, hogy ha az íróasztalukon vannak dokumentumok, akkor így láthatják, hogy még milyen tennivalóik vannak, 31 százalékuk viszont nem osztja ezt az álláspontot. 12 százalékuk ugyanakkor úgy érzi, hogy jobban tud dolgozni, ha papírok vannak a táskájában. Mindezek ellenére a hollandok 87 és a németek 77 százalékának könnyíti meg a dokumentumok megőrzését a papírmentes iroda. A hollandok 93 és a németek 76 százaléka közölte azt, hogy a digitális dokumentumok sokkal egyszerűbben megoszthatók.

Mujibor de Graaf, a Viadesk ügyvezetője kijelentette: a kisebb cégek sokkal rugalmasabbak ebben a kérdésben és azok menedzsmentjében is több a fiatal. Ezért ezek a vállalkozások gyorsabban állnak át az új digitális technológiákra és látják a váltásból adódó pénzügyi előnyöket is. Ugyan a németek érzelmi szempontból jobban kötődnek a kinyomtatott papírok használatához, de ugyanúgy nyitottak az új technológiákra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • grobs #9
    Próbáld meg kinyomtatni az összes byte-ot a file-szerveredről, aztán amikor találsz a papírnak egy méretes repülőgép hangárt (1 TB adat kb. 900 millió A4-es oldal) akkor szigeteld le, és fűtsd ki. Mert a papír tárolásához megfelelő páratartalom és hőmérséklet kell. Ezek után akár áramszünet van akár nincs ballaghatsz el a hangárodhoz, és index-elt kereséssel megkeresheted amire szükséged van. Egy beázás, vagy tűz esetén pedig megpróbálhatod felhívni a KÜRT-öt hátha van papír mentő programjuk.

    Van 30 éves könyved? Szuper. Nekem van 30 éves MFM HDD-m ami ma is üzemel. 1989-ben kaptam IDE-s AT-t, 2 hónapja dobtam ki egy parallel-IDE átalakítót, mert már nem lesz rá szükségem. 87-ben vett CD lemez mai napig olvasható (normálisan tároltam).
    Digitális anyag tárolásához nem kell semmivel sem több energia mint a papírhoz. Még az eléréshez sem feltétlenül. Szalagos egységek pl. akkor pörögnek ha kell.

    Lehet, hogy úgy tűnik minden vackot kinyomtatnak. De több ezerszer annyi anyag keletkezik. pl. Ha én most kinyomtatnám a 2,5 éves levelezésem, akkor kb. 300 ezer oldal lenne (250 ezer oldal inbox). És mint fejlesztő-programozó csak napi ügymenetről levelezek, kapok és írok doksikat. De én pl. nem nyomtatok. Nincs is beállítva a céges nyomtató. Sokszor kapok több száz oldalas doksit amiből nekem 10 oldal érdekes. Elolvasom, marad archívban. Óriási pazarlás lenne ha minden ügyfél megkapná a partnerünktől papíron.
    Nálunk csak az öregek nyomtatnak és a pályázatosok.
  • Macropus Rufus #8
    jogos, ez kimaradt.
  • Sippie #7
    "kiveve ha pl.napelemekkel latja el magat"

    az energia tárolása is környezetszennyező
  • Tetsuo #6
    Az még lényeges lehet ill. anélkül nem is ér sokat a fenti "felmérés", miszerint generáció szerint hogy oszlik meg a válasz.

    Véleményem szerint a nagy probléma az, hogy szinte minden irodában azt látom, hogy a dolgozók ezerrel nyomtatnak ki minden sz@rt. A papírok több mint 50%-a felesleges már a kinyomtatásakor.
  • Tetsuo #5
    Abszolút egyetértek.
  • Macropus Rufus #4
    Velemenyem szerint a papirmentes iroda hihetetlenul kornyezet szennyezo valami. Amikor kinyomatok valamit, az csak a nyomtatas vegeig szennyezi illetve karositja a kornyezetet(papír eloallitasa, az eszkozok legyartasa ugy mint nyomtato stb.) Maga a tarolas mar "energia mentes". Ellentetben egy elektronikus tarolassal, ahhol a szerverek zabaljak az aramot. Egy szerver folyamatosan megy, es ugye minnel komolyabb a szerver farm, annal tobb energia kell a mukodtetesere. Egy nyomtatott papír nem ker plusz energiat. Gondoljatok csak bele, hogy a Google szerverei mennyi energiat esznek. Amennyiben adathordozon tarolom az adataimat, a visszaolvasas soran szinten energiat hasznalok fel, mig a papír alapu tarolasnal ez sincsen. Lejjebb mar emlitettek az inkombatibilitasi gondokat is. Lenyegeben mar most is vannak olyan esetek amikor az eredeti gepek nelkul lehetetlen a visszaallitasa az informacionak. Ebbe futott bele a NASA par eve. Ok a Holdon keszult kepeket nem tudtak visszaolvasni, mert a szalagos tarolojukat+a hozza tartozo gepet mer evtizedekkel ezelot kidobtak.(Es mar a szakik sem mindegyike elt, aki tudna azt kezelni)A digitalis tarolas elonye, a kis helyigeny. Es kb.itt be is fejezodott a pozitivum. Egy digitalis rendszert karban kell tartani, amikhez emberek kellenek, egy nyomtatott anyaghoz meg nem kell karbantarto szemelyzet. A papir-amennyiben megfeleloen van tarolva-sokaig el van serules nelkul, de meg ez sem olyan fontos. Gondolom sokunknak van otthon 20-30 eves konyvunk, ami jo allapotban van, es meg hasznalhato. Sok embernek ennel regebbi konyve is van. Konnyen ki lehet szamolni, hogy ha ezek a anyagok nyomtatva lennenek, akkor mennyi plusz energiat jelentene a tarolasa. Nekem van egy file szerverem, ami kb. 100Wh teljesitmennyel dolgozik a nap 24 orajaban. Ez kb.2.4kW naponta. Egy honapban mar 72kW-rol van szo. Evente meg 876kW energiarol van szo. Es ez egy csira szerver, teljesitmenye eltorpul a komoly szerverek mellett. Szoval velemenyem szerint a papirmentes iroda egy energiapazarlo, es ezzel egyutt hihetetlenul kornyezet szennyezo valam, kiveve ha pl.napelemekkel latja el magat. Es akkor meg az adatbiztonsagrol nem is esett szo. Eleg egy komolyabb villamlas es mar gondok is vannak az elektronikus tarolassal. Egy aramszunet es amennyiben nincs ups nem ferek hozza az adataimhoz. Ha felhorol van szo, akkor eleg ha nem elerheto a halozat. Ebbe futott bele az Index par honapja, amikor a Google felhoszolgaltatasa nem volt elerheto.
    (Elnezest az ekezet hiany miatt, mobil eszkozrol irtam, nem volt kedvem szarozni a spec.karakterekkel, BlackBerry-vel nem olyan 1xu)
  • zola2000 #3
    Nekem megvannak a sok éves google docsban lévő dolgaim meg hotmailjeim, és szerintem meg is lesznek talán 20 év múlva is, de a megauploadban tárolt fájlaim meg elvesztek.
  • Amergin #2
    Mindenben sokkal jobb a digitális, papaírmentes iroda.....egy valamit kivéve: az információ hosszú távú megőrzését.
    Ha valamilyen dokumentumot meg kell őrizni pl. 10 évre, akkor a papír nem mellőzhető. Nekem pl. már nincsenek meg a 10 évvel ezelőtti céges e-mailjeim. Nem nagy gáz, de ha kellenének valamikor, akkor gondban lennék. A CD/DVD elromlik 10 év alatt, a pendrive elvész, a merevlemez megsérül, stb, stb... a papir meg elvan, a könyvtárakban pl. évszázadokig.
    Ha a bibliát nem írták volna le papiruszra, pergamenre, stb, csak pl. CD-re írták volna ki, akkor ma nem is tudnánk róla, hogy létezett egyáltalán, mert már rég elenyészett volna.
    Az informatika pedig oly mértékben fejlődik, hogy nincs olyan stabil hordozó eszköz a papíron kívül, amire ma nyugodt szívvel azt lehetne mondani, hogy archiváld csak nyugodtan erre vagy arra a hordozóra, mert 100%-ig biztos, hogy 50 év múlva fogod tudni olvasni.
  • endrev #1
    Tehát lényegében érzésekről és benyomásokról van szó, amelyek generációs sajátosságok. Ergo az emberi korlátoltság van csupán az útban. Gratulálok nekünk. 0,68 fa/fő... (Én pl. tökéletesen, gyorsan és hatékonyan eldolgozok digitális anyagokkal minden munkafázisban, valamint egy digitális teendőkezelővel és naptárral, esetleg projektmenedzsment-programmal is, ha szükséges, zseniális és gördülékeny megoldások vannak. Oké a digitális aláírás még technológiai kihívás, de ez nem az én hibám.)