Berta Sándor
Minden autó óránként 10 gigabájt adatot termel
Az Intel Labs a jövő technikáinak kifejlesztésén dolgozik. Amíg az elmúlt években a gyorsabb és kisebb chipek megalkotása volt a cél, addig napjainkban a konkrét felhasználási területek kerültek előtérbe.
"Az Intel Labs esetében a csapatokat a hardver- és szoftverfejlesztők mellett pszichológusok, tervezők, mesterséges intelligencia szakértők és antropológusok alkotják. Az utóbbiak arra kíváncsiak, hogy az emberek bizonyos helyzetekben hogyan viselkednek és ebből következtetéseket tudnak levonni azzal kapcsolatban, hogy miként kell megalkotni az adott technológiákat ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjenek" - jelentette ki Tim Plowman, az Intel kutatója, aki maga is antropológus.
Plowman szakterülete a közlekedés. Az Intel munkatársa azokkal a kérdésekkel foglalkozik, hogy miként használják az emberek az autójukat, milyen gyakran és miért vannak baleseteik, mit tesznek vezetés közben: SMS-t írnak vagy telefonálnak, milyen gyakran vásárolnak új autót? Emellett felmerül ez a kérdés is, hogy az utakon közlekedő több millió autót hogyan lehetne hálózatba kötni. A járművek izgalmas területet jelentenek, mivel egyrészt kollektív, másrészt individuális jelenségek. Minden technika és automatika ellenére az autósok még mindig saját maguk vezetik a gépkocsijukat és nagyon személyes kapcsolatban vannak vele. A vezetés 70 százaléka abszolút rutintevékenység, ezáltal bizonyos fokig automatizálható. Már szinte minden területen vannak integrált okos chipek, de az a probléma, hogy ezek nagyrészt nem kompatibilisek egymással.
"El kell fogadni, hogy mindig lesznek kézzel vezetett autók, akkor is, ha a Google ezzel kapcsolatban más véleményen van. Az emberek ugyanis nem akarják majd az irányítást feladni. Ehhez jön még az is, hogy a vezetés kulturális szempontból teljesen eltérő, elég csak Kaliforniát és Indiát összehasonlítani egymással. Az, hogy léteznek közlekedési szabályok még önmagában nem jelenti azt, hogy ezeket be is tartják. Mindezt egy algoritmussal megvalósítani különösen nehéz feladat. Ezek a kulturális különbségek a globalizáció miatt nem fognak eltűnni; ha mégis így történne, az borzalmas lenne. Kínában a vásárlók 80 százaléka először vesz gépkocsit, ők csak nemrég szerezték meg a jogosítványukat. Ezek teljesen más jellegű kihívások, mint amik Németországban vagy Ausztriában vannak. Európában a 20 éveseknek sokkal fontosabb a szélessávú internethozzáférés" - emelte ki a szakember.
Az Intel Labs kutatója szerint a jövőben az interfészek biztosan multifunkciós érintőelemek lesznek. Az autókban számos kijelző van, de ezek mindegyike buta, a jövőben viszont a képernyőknek ahhoz kell igazodniuk, amit a vezető tesz és ami a jármű körül történik. Ehhez hozzátartozik a beszédfelismerés és a szemvezérlés is. A gépkocsinak a jövőben fel kell majd ismernie, hogy a vezető éppen mire figyel, emellett azonban a biztonság és a megbízhatóság is rendkívül fontos. El kell kerülni a baleseteket, de ugyanakkor meg kell védeni a személyes adatokat is. Minden közúti jármű óránként tíz gigabájt adatot termel akkor, ha az összes információt figyelembe vesszük. Éppúgy, mint a böngészésnél is, a legtöbb adat teljesen haszontalan, néhány viszont veszélyes lehet és visszaélhetnek velük.
"Senki sem akarja, hogy feltörjék a PC-jét, az autó esetében pedig ez hatványozottan igaz. Ahhoz, hogy megvédjük a magánéletünket, a jövőben egy intelligens rendszernek kellene átvennie tőlünk az adatvédelemmel kapcsolatos munkát és eldöntenie: mely információt kell elérhetetlenné tennie, miket törölnie és melyeket megőriznie" - szögezte le végül Tim Plowman.
"Az Intel Labs esetében a csapatokat a hardver- és szoftverfejlesztők mellett pszichológusok, tervezők, mesterséges intelligencia szakértők és antropológusok alkotják. Az utóbbiak arra kíváncsiak, hogy az emberek bizonyos helyzetekben hogyan viselkednek és ebből következtetéseket tudnak levonni azzal kapcsolatban, hogy miként kell megalkotni az adott technológiákat ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjenek" - jelentette ki Tim Plowman, az Intel kutatója, aki maga is antropológus.
Plowman szakterülete a közlekedés. Az Intel munkatársa azokkal a kérdésekkel foglalkozik, hogy miként használják az emberek az autójukat, milyen gyakran és miért vannak baleseteik, mit tesznek vezetés közben: SMS-t írnak vagy telefonálnak, milyen gyakran vásárolnak új autót? Emellett felmerül ez a kérdés is, hogy az utakon közlekedő több millió autót hogyan lehetne hálózatba kötni. A járművek izgalmas területet jelentenek, mivel egyrészt kollektív, másrészt individuális jelenségek. Minden technika és automatika ellenére az autósok még mindig saját maguk vezetik a gépkocsijukat és nagyon személyes kapcsolatban vannak vele. A vezetés 70 százaléka abszolút rutintevékenység, ezáltal bizonyos fokig automatizálható. Már szinte minden területen vannak integrált okos chipek, de az a probléma, hogy ezek nagyrészt nem kompatibilisek egymással.
"El kell fogadni, hogy mindig lesznek kézzel vezetett autók, akkor is, ha a Google ezzel kapcsolatban más véleményen van. Az emberek ugyanis nem akarják majd az irányítást feladni. Ehhez jön még az is, hogy a vezetés kulturális szempontból teljesen eltérő, elég csak Kaliforniát és Indiát összehasonlítani egymással. Az, hogy léteznek közlekedési szabályok még önmagában nem jelenti azt, hogy ezeket be is tartják. Mindezt egy algoritmussal megvalósítani különösen nehéz feladat. Ezek a kulturális különbségek a globalizáció miatt nem fognak eltűnni; ha mégis így történne, az borzalmas lenne. Kínában a vásárlók 80 százaléka először vesz gépkocsit, ők csak nemrég szerezték meg a jogosítványukat. Ezek teljesen más jellegű kihívások, mint amik Németországban vagy Ausztriában vannak. Európában a 20 éveseknek sokkal fontosabb a szélessávú internethozzáférés" - emelte ki a szakember.
Az Intel Labs kutatója szerint a jövőben az interfészek biztosan multifunkciós érintőelemek lesznek. Az autókban számos kijelző van, de ezek mindegyike buta, a jövőben viszont a képernyőknek ahhoz kell igazodniuk, amit a vezető tesz és ami a jármű körül történik. Ehhez hozzátartozik a beszédfelismerés és a szemvezérlés is. A gépkocsinak a jövőben fel kell majd ismernie, hogy a vezető éppen mire figyel, emellett azonban a biztonság és a megbízhatóság is rendkívül fontos. El kell kerülni a baleseteket, de ugyanakkor meg kell védeni a személyes adatokat is. Minden közúti jármű óránként tíz gigabájt adatot termel akkor, ha az összes információt figyelembe vesszük. Éppúgy, mint a böngészésnél is, a legtöbb adat teljesen haszontalan, néhány viszont veszélyes lehet és visszaélhetnek velük.
"Senki sem akarja, hogy feltörjék a PC-jét, az autó esetében pedig ez hatványozottan igaz. Ahhoz, hogy megvédjük a magánéletünket, a jövőben egy intelligens rendszernek kellene átvennie tőlünk az adatvédelemmel kapcsolatos munkát és eldöntenie: mely információt kell elérhetetlenné tennie, miket törölnie és melyeket megőriznie" - szögezte le végül Tim Plowman.
