Berta Sándor
Az emberi hibákat nem tudják kijavítani a navigációs rendszerek
Bármennyire is jól programozzák a GPS-vevőket, a felhasználók rossz döntéseit a legtöbb esetben nem képesek kiküszöbölni, így nem az ő hibájuk, ha az autós eltéved.
Barry Brown, a Mobil Life Center munkatársa megjelentette The Normal Natural Troubles of Driving With GPS című anyagát. A kutató azt vizsgálta, hogy a felhasználók miként alkalmazzák a mobil kommunikációs és navigációs eszközöket. Kiderült, hogy a navigációs hibákért nem a készülékek, hanem az emberek a felelősek. A szakember úgy vélte, hogy a vezetők jelentős része túlzottan makacs, képtelen elismerni, ha hibázik és arra megy, amerre akar. Ráadásul mindezt tetézi még az is, hogy sokan közülük nem rendelkeznek alapvető navigációs ismeretekkel sem, és nem hajlandók figyelembe venni a szoftverek útvonal-javaslatait.
Brown videokamerákat szerelt diákok és a szüleik gépkocsijaiba, s az eszközök mindent rögzítettek. A felvételeken láthatók voltak a navigációs készülékeknek adott instrukciók, az autósok reakciói és a többi utassal folytatott beszélgetéseik. A videók kielemzése után a kutató létrehozott egy listát, amely a tapasztalt problémák mellett tartalmazta az adott útvonalat, a járművek helyzetét és a navigációs rendszerek adatait. A legtöbb probléma rossz emberi döntésekre, de nem a szoftverfejlesztők vagy a térképek hibáira vezethető vissza. Ennek ellenére csak kevés autós ismerte el, hogy hibázott.
A TomTom cég adatai alapján jelenleg az Egyesült Államokban és Európában közlekedő autók 25 százalékában van GPS. A korszerű eszközök vizuális információkkal és utasításokkal látják el a vezetőket, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kiegészítő képernyő nélküli vezetés sokkal biztonságosabb. Andrew L. Kun, a New Hampshire Egyetem tudósa és kollégái szimulátor segítségével vizsgálták, hogy az emberek mennyi ideig nézik a járműbe szerelt kijelzőt. Az eredmény: a felhasználók általában több mint 200 milliszekundumon keresztül nem az utat figyelték. Mindez kimutatható hatással van a vezetési szokásokra és a koncentrációra.
Barry Brown, a Mobil Life Center munkatársa megjelentette The Normal Natural Troubles of Driving With GPS című anyagát. A kutató azt vizsgálta, hogy a felhasználók miként alkalmazzák a mobil kommunikációs és navigációs eszközöket. Kiderült, hogy a navigációs hibákért nem a készülékek, hanem az emberek a felelősek. A szakember úgy vélte, hogy a vezetők jelentős része túlzottan makacs, képtelen elismerni, ha hibázik és arra megy, amerre akar. Ráadásul mindezt tetézi még az is, hogy sokan közülük nem rendelkeznek alapvető navigációs ismeretekkel sem, és nem hajlandók figyelembe venni a szoftverek útvonal-javaslatait.
Brown videokamerákat szerelt diákok és a szüleik gépkocsijaiba, s az eszközök mindent rögzítettek. A felvételeken láthatók voltak a navigációs készülékeknek adott instrukciók, az autósok reakciói és a többi utassal folytatott beszélgetéseik. A videók kielemzése után a kutató létrehozott egy listát, amely a tapasztalt problémák mellett tartalmazta az adott útvonalat, a járművek helyzetét és a navigációs rendszerek adatait. A legtöbb probléma rossz emberi döntésekre, de nem a szoftverfejlesztők vagy a térképek hibáira vezethető vissza. Ennek ellenére csak kevés autós ismerte el, hogy hibázott.
A TomTom cég adatai alapján jelenleg az Egyesült Államokban és Európában közlekedő autók 25 százalékában van GPS. A korszerű eszközök vizuális információkkal és utasításokkal látják el a vezetőket, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kiegészítő képernyő nélküli vezetés sokkal biztonságosabb. Andrew L. Kun, a New Hampshire Egyetem tudósa és kollégái szimulátor segítségével vizsgálták, hogy az emberek mennyi ideig nézik a járműbe szerelt kijelzőt. Az eredmény: a felhasználók általában több mint 200 milliszekundumon keresztül nem az utat figyelték. Mindez kimutatható hatással van a vezetési szokásokra és a koncentrációra.