Berta Sándor
Egyre komolyabb probléma a digitális elbutulás
A technika használatával egyre több ember veszíti el veszíti el a tájékozódási képességét vagy képtelen megjegyezni bizonyos dolgokat.
Svéd turisták Capri szigete helyett az észak-olaszországi Carpiban találták magukat. Egy autós a Szent Gotthárd-alagút kellős közepén akart megfordulni. Ez csak néhány példa azok közül, amikor az emberek a szemük és az eszük helyett inkább vakon megbíztak a navigációs készülékeikben. "Sokan jobban hisznek a technikai eszközöknek, mint a józan eszüknek" - jelentette ki Alfred Fuhr közlekedéspszichológus.
Fritz Meyer-Gramcko közlekedéspszichológus közölte, hogy ezek az esetek elsősorban arra vezethetők vissza, hogy sok vezető képtelen térképet olvasni és navigációs készülékek nélkül megfelelően tájékozódni. "Aki pedig birtokában is van ezeknek a képességeknek, az könnyen elveszítheti azokat, ha kizárólag ezekre a megoldásokra támaszkodik" - tette hozzá Meyer-Gramcko.
A két szakember további példákat is említett. Volt egy teherautó-sofőr, aki 7,5 tonnás járművével 5 kilométeren keresztül autózott az arnsbergi erdőben, míg egy sáros úton elakadt. Egy alsó-szászországi férfi pedig - a navigációs rendszert használva - következetesen nem vette figyelembe a közlekedési táblákat és lámpákat, mígnem egy építkezésen kötött ki. "Egyre gyakoribb, hogy az emberek ezekre az eszközökre támaszkodnak. Fontos azonban tudni, hogy ezek használata nem mentesít a felelősség alól" - mondta Meyer-Gramcko.
Fuhr úgy vélte, hogy sok autós egyszerűen stresszes és ezért támaszkodik automatikusan a navigációs készülékre. Amikor tudatosul bennük, hogy eltévedtek, többnyire már akkor sem fordulnak meg. A problémát csak súlyosbítja, hogy sokan rosszul állítják be vagy használják a tájékozódást segítő digitális eszközeiket. Meyer-Gramcko szerint ezeknek a megoldásoknak a kezelését oktatni kellene az autósiskolákban, ehelyett azonban inkább az a trend, hogy az oktatók is a navigációs készülékek használatára biztatják a diákjaikat.
Alfred Fuhr végül leszögezte: a legtöbb vezető kényelmes, teljesen elfeledkezik egy út előzetes megtervezéséről, a térkép tanulmányozásáról, ráadásul jelentősen túlbecsüli a saját képességeit. Ezáltal szinte csak virtuálisan utaznak és a való világot alig érzékelik, vagy ha észlelik is, azt is többnyire szenzorok segítségével.
Svéd turisták Capri szigete helyett az észak-olaszországi Carpiban találták magukat. Egy autós a Szent Gotthárd-alagút kellős közepén akart megfordulni. Ez csak néhány példa azok közül, amikor az emberek a szemük és az eszük helyett inkább vakon megbíztak a navigációs készülékeikben. "Sokan jobban hisznek a technikai eszközöknek, mint a józan eszüknek" - jelentette ki Alfred Fuhr közlekedéspszichológus.Fritz Meyer-Gramcko közlekedéspszichológus közölte, hogy ezek az esetek elsősorban arra vezethetők vissza, hogy sok vezető képtelen térképet olvasni és navigációs készülékek nélkül megfelelően tájékozódni. "Aki pedig birtokában is van ezeknek a képességeknek, az könnyen elveszítheti azokat, ha kizárólag ezekre a megoldásokra támaszkodik" - tette hozzá Meyer-Gramcko.
A két szakember további példákat is említett. Volt egy teherautó-sofőr, aki 7,5 tonnás járművével 5 kilométeren keresztül autózott az arnsbergi erdőben, míg egy sáros úton elakadt. Egy alsó-szászországi férfi pedig - a navigációs rendszert használva - következetesen nem vette figyelembe a közlekedési táblákat és lámpákat, mígnem egy építkezésen kötött ki. "Egyre gyakoribb, hogy az emberek ezekre az eszközökre támaszkodnak. Fontos azonban tudni, hogy ezek használata nem mentesít a felelősség alól" - mondta Meyer-Gramcko.
Fuhr úgy vélte, hogy sok autós egyszerűen stresszes és ezért támaszkodik automatikusan a navigációs készülékre. Amikor tudatosul bennük, hogy eltévedtek, többnyire már akkor sem fordulnak meg. A problémát csak súlyosbítja, hogy sokan rosszul állítják be vagy használják a tájékozódást segítő digitális eszközeiket. Meyer-Gramcko szerint ezeknek a megoldásoknak a kezelését oktatni kellene az autósiskolákban, ehelyett azonban inkább az a trend, hogy az oktatók is a navigációs készülékek használatára biztatják a diákjaikat.
Alfred Fuhr végül leszögezte: a legtöbb vezető kényelmes, teljesen elfeledkezik egy út előzetes megtervezéséről, a térkép tanulmányozásáról, ráadásul jelentősen túlbecsüli a saját képességeit. Ezáltal szinte csak virtuálisan utaznak és a való világot alig érzékelik, vagy ha észlelik is, azt is többnyire szenzorok segítségével.
