Hunter
A hidrogén üzemű autók gyermekbetegségei
Wolfgang Weiss a Daimler-Chrysler mérnöke egy több mint 1 millió dolláros költségen épített autó volánjánál többnyire azon aggódott, hogy mikor robban le alatta a jármű.
A NECAR 5 hidrogén üzemű üzemanyag cellákkal suhan, egy fejlődő technológiával, amit a hagyományos benzinüzemű motorok leváltására szánnak.
A Daimler-Chrysler szerint az autó még soha nem jutott ilyen messzire. Egyszer azonban így is lerobbantak Nevadában még az első napon. Víz került egy csatlakozóba, ami cserére szorult, egy egész napot véve el a csapattól, ezen felül két ékszíj és négy üzemanyagszűrő cserére volt szükség. Weiss és 15 másik mérnökből álló csapata 5220 kilométeres utat tettek meg San Francisco-tól Washingtonig, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a technológia alkalmas a hétköznapok vezetési körülményeire, azonban a legoptimistább jóslatok szerint sem került tömeggyártásba 2010 előtt.
emanyag cellák hidrogénnel vagy más hidrogénné alakítható üzemanyaggal is képesek működni, ilyen az etanol, a metanol és a benzin. A hidrogén a levegő oxigénjével alkotott kémiai kölcsönhatás során elektromosságot termel, ez hajtja meg a járművet.
A tiszta hidrogén üzemű üzemanyag cellák csak vizet állítanak elő melléktermékként - így nem veszélyes a környezetre - a hidrogén maga viszont gyúlékony gáz, ami komoly biztonsági kérdéseket vet fel, különösen a baleseteknél, jelenleg ezen is nagy erővel munkálkodnak a mérnökök. Más üzemanyag esetében is kisebb ugyan a szennyezés, mint a benzinüzemű autóknál, azonban itt már mérhető és kevesebb energiát is termelnek a tiszta hidrogénnél. A NECAR 5 egy A csoportos Mercedesen alapul, ami metanolt alakít hidrogénné. A távot 85 óra alatt tették meg 60 km/h átlagsebességgel, a próbaautó azonban 150 km/h sebesség fölött is képes haladni.
emzet üzemanyag tankolási rendszerét átalakítani hatalmas kihívás. A Bush kormányzat egy hidrogén feltöltő hálózat kiépítésére és a hidrogén üzemű járművek elterjedésének ösztönzésére társult a három nagy amerikai autógyárral. A szakértők szerint a gyúlékony hidrogén biztonságos tárolása, a megbízhatóság, a tartósság és az ár problémája még legalább egy évtizedig távol tartja ezeket az autókat a tömeggyártástól. A NECAR 5 több mint 1 millió dollárt ér, bár a költségek csökkennek, a technológia még mindig túl költséges, hogy a gyártók profitálhassanak is belőle.
A legtöbb nagy autógyártó tervei szerint azonban egy éven belül limitált szériában elkezdik gyártani az üzemanyag cellás járműveket, talán a kormányzati vásárlók számára, akik így figyelemmel kísérhetik a teljesítményeket. A Daimler jövőre 30 ilyen buszt tervez üzembe állítani 10 európai nagyvárosban. A Ford a Focust szerelte fel üzemanyag cellákkal, amit egy akku is segít a jobb gyorsulás érdekében, terveik szerint 2004-ben már megvásárolhatók lesznek. A GM is bemutatta saját kezdeményezését egy Chevrolet S-10 pick-up személyében, ami benzint alakít át hidrogénné.
A Daimler-Chrysler szerint az autó még soha nem jutott ilyen messzire. Egyszer azonban így is lerobbantak Nevadában még az első napon. Víz került egy csatlakozóba, ami cserére szorult, egy egész napot véve el a csapattól, ezen felül két ékszíj és négy üzemanyagszűrő cserére volt szükség. Weiss és 15 másik mérnökből álló csapata 5220 kilométeres utat tettek meg San Francisco-tól Washingtonig, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a technológia alkalmas a hétköznapok vezetési körülményeire, azonban a legoptimistább jóslatok szerint sem került tömeggyártásba 2010 előtt.
emanyag cellák hidrogénnel vagy más hidrogénné alakítható üzemanyaggal is képesek működni, ilyen az etanol, a metanol és a benzin. A hidrogén a levegő oxigénjével alkotott kémiai kölcsönhatás során elektromosságot termel, ez hajtja meg a járművet.A tiszta hidrogén üzemű üzemanyag cellák csak vizet állítanak elő melléktermékként - így nem veszélyes a környezetre - a hidrogén maga viszont gyúlékony gáz, ami komoly biztonsági kérdéseket vet fel, különösen a baleseteknél, jelenleg ezen is nagy erővel munkálkodnak a mérnökök. Más üzemanyag esetében is kisebb ugyan a szennyezés, mint a benzinüzemű autóknál, azonban itt már mérhető és kevesebb energiát is termelnek a tiszta hidrogénnél. A NECAR 5 egy A csoportos Mercedesen alapul, ami metanolt alakít hidrogénné. A távot 85 óra alatt tették meg 60 km/h átlagsebességgel, a próbaautó azonban 150 km/h sebesség fölött is képes haladni.
emzet üzemanyag tankolási rendszerét átalakítani hatalmas kihívás. A Bush kormányzat egy hidrogén feltöltő hálózat kiépítésére és a hidrogén üzemű járművek elterjedésének ösztönzésére társult a három nagy amerikai autógyárral. A szakértők szerint a gyúlékony hidrogén biztonságos tárolása, a megbízhatóság, a tartósság és az ár problémája még legalább egy évtizedig távol tartja ezeket az autókat a tömeggyártástól. A NECAR 5 több mint 1 millió dollárt ér, bár a költségek csökkennek, a technológia még mindig túl költséges, hogy a gyártók profitálhassanak is belőle.A legtöbb nagy autógyártó tervei szerint azonban egy éven belül limitált szériában elkezdik gyártani az üzemanyag cellás járműveket, talán a kormányzati vásárlók számára, akik így figyelemmel kísérhetik a teljesítményeket. A Daimler jövőre 30 ilyen buszt tervez üzembe állítani 10 európai nagyvárosban. A Ford a Focust szerelte fel üzemanyag cellákkal, amit egy akku is segít a jobb gyorsulás érdekében, terveik szerint 2004-ben már megvásárolhatók lesznek. A GM is bemutatta saját kezdeményezését egy Chevrolet S-10 pick-up személyében, ami benzint alakít át hidrogénné.