SG.hu

A nemzetbiztonságra hivatkozva az USA kitiltaná a kínai okosautókat

Az amerikai kereskedelmi minisztérium nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva azt javasolta, hogy tiltsák be a kínai szoftvereket és hardvereket az amerikai utakon közlekedő hálózatba kapcsolt járművekben. Ez gyakorlatilag kizárná a kínai személy- és tehergépkocsikat az amerikai piacról. A logika szerint az összekapcsolt autók - amelyek közé tartoznak az elektromos és autonóm járművek is - érzékeny vezetői és utasadatokat gyűjtenek. Emellett kamerákkal és érzékelőkkel rendelkeznek, amelyek az automatizált vezetési funkciókat működtetik, és részletes információkat rögzíthetnek az amerikai infrastruktúráról.

A tervezett szabályozás arra kényszerítené az amerikai és más nagy autógyártókat is, hogy az elkövetkező években távolítsák el a kínai szoftvereket és hardvereket járműveikből. Joe Biden elnök kormánya aggodalmakat fogalmazott meg az adatgyűjtéssel, valamint az internetre és a navigációs rendszerekre csatlakoztatott járművek esetleges külföldi manipulációjával kapcsolatban. A javasolt tilalmak megakadályoznák, hogy a kínai autógyártók önvezető autókat teszteljenek az amerikai utakon, és kiterjednének az Oroszország által gyártott járműszoftverekre és hardverekre, valamint kiterjeszthetők lennének más országokra is. A javaslat szerint a szoftvertilalmak a 2027-es modellévtől lépnének életbe. A hardvertilalom a 2030-as modellévben vagy 2029 januárjában lépne hatályba.

A Kereskedelmi Minisztérium 30 napot ad a nyilvánosságnak arra, hogy véleményezze a javaslatot, és reményeik szerint január 20-ig véglegesítik azt. A szabályok minden közúti járműre vonatkoznának, a nem közúton használt mezőgazdasági vagy bányászati járművek, valamint a drónok és a vonatok kivételével. A lépés a kínai járművekre, szoftverekre és alkatrészekre vonatkozó amerikai korlátozások jelentős fokozását jelenti. "Az ilyen szoftverekkel a járműveket megfigyelésre lehet használni és távolról irányíthatók, ami veszélyezteti az amerikaiak magánéletét és biztonságát az utakon” - mondta Gina Raimondo kereskedelmi miniszter. „Szélsőséges helyzetben egy külföldi ellenfél leállíthatja vagy átveheti az irányítást az Egyesült Államokban működő összes járműve felett, és ezzel egyidejűleg baleseteket okozhat, elzárva az utakat”.

Viszonylag kevés kínai gyártmányú személygépkocsit vagy könnyű tehergépkocsit importálnak az Egyesült Államokba. Raimondo szerint a minisztérium azért cselekszik most, azért tesznek lépéseket máris, hogy megelőzzék a bajt. "Nem várunk addig, amíg az útjaink megtelnek kínai autókkal, és a kockázat rendkívül jelentős lesz, és a Kínával vagy Oroszországgal kapcsolatban álló beszállítók, autógyártók és autóalkatrészek mindennapossá és széles körben elterjedtté válnak." Érdemes megjegyezni, hogy szinte minden újabb személygépkocsi és teherautó „csatlakoztatottnak” tekinthető, ha van bennük internet-hozzáférést biztosító fedélzeti hálózati hardver, amely lehetővé teszi az adatok megosztását a járművön belüli és kívüli eszközökkel.


A Kereskedelmi Minisztérium szerint a szabály a Kínában gyártott összes járműre vonatkozó tilalmat jelentene, de lehetővé tenné a kínai autógyártók számára, hogy „egyedi engedélyeket” kérjenek a mentességekhez. "Jelenleg arra számítunk, hogy minden Kínában gyártott és az Egyesült Államokban értékesített jármű a tilalom hatálya alá esik” - mondta Liz Cannon, a Kereskedelmi Minisztérium információs és kommunikációs technológiai irodájának vezetője. Hozzátette, hogy a rendelet arra kényszerítené a General Motors és a Ford vállalatokat, hogy ne értékesítsenek Kínából importált járműveket az Egyesült Államokban. "Az Egyesült Államoknak bőséges bizonyítéka van arra, hogy Kína rosszindulatú szoftvereket helyez el a kritikus amerikai infrastruktúrában" - mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a tájékoztatón. "A potenciálisan több millió járművel az utakon, amelyek mindegyike 10-15 éves élettartammal rendelkezik, drámaian megnő a megzavarás és a szabotázs kockázata” - mondta Sullivan.

A rendelet elfogadása esetén az autógyártóknak egy évük lenne arra, hogy biztosítsák, hogy a csatlakoztatott járművek szoftverének nincs kapcsolata Kínával, ami a legtöbb gyártó számára nem jelent majd problémát. Nem így a hardvertilalom. Az autógyártóknak négy évük lenne arra, hogy eltávolítsanak bizonyos kínai kötődésű hardvereket a hálózatba kapcsolt járműveikből - például a fedélzeti érzékelőket, a csatlakoztathatósági vezérlőegységeket, a Bluetooth-t vagy az autók internetkapcsolatát lehetővé tevő antennákat és chipkészleteket. A Kereskedelmi Minisztérium megfontolja, hogy a kis járműgyártók eseti alapon kérhessenek mentességet a tilalom alól, hogy minimalizálják a szükségtelen iparági zavarokat.

Az Egyesült Államokban működő autonóm járművekkel foglalkozó vállalatoknak azonban nem kell majd ugyanilyen hardverkorlátozásokkal szembenézniük, a javasolt tilalom csak a kínai szoftverek használatát korlátozná a 3. és 4. szintű önvezető járművekben. Mindkét esetben az autó bizonyos feltételek mellett képes önmagát vezetni, bár a 3. szintű rendszerek esetében szükség esetén emberi vezetőnek kell átvennie a vezetést. Az autonómiát fejlesztő vállalatok azzal érveltek, hogy a szoftverek feletti teljes ellenőrzéssel a hardverrel kapcsolatos potenciális kockázatokat csökkenteni lehet. Bár az évek során több kínai robotaxi startup is tesztelt az Egyesült Államokban - és néhányan, mint például a Nullmax, a Pony.ai és a WeRide, még mindig aktív tesztelési engedéllyel rendelkeznek Kaliforniában -, a legtöbbjük már érezte az idők szelét, és felhagyott a tevékenységével. A WeRide - amely 5 milliárd dolláros értékeléssel szeretett volna pénzt bevonni az Egyesült Államokban, augusztusban szüneteltette a tőzsdére lépés tervét.

Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy Kína sürgeti Washingtont, hogy „tartsa tiszteletben a piaci elveket, és biztosítson a kínai vállalatok számára nyílt, tisztességes, átlátható és diszkriminációmentes üzleti környezetet. Úgy véli, a Kereskedelmi Minisztérium által javasolt tilalom csak az amerikai hazai elektromos jármű-gyártás fellendítését szolgálja.

A javasolt döntés a Biden-kormányzat egyik utolsó jelentős korlátozása a kínai termékek USA-ba történő behozatalára vonatkozóan. A tilalom a kormányzat azon döntését egészítené ki, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett importvámokat négyszeresére, 100%-ra emeli, mondván, hogy a kínai kormánytámogatások mesterségesen csökkentették az elektromos járművek árát. A vámok gyakorlatilag azelőtt térdre kényszerítik a kínai járműipart az Egyesült Államokban, mielőtt még esélye lett volna elárasztani az amerikai piacot okos, olcsó autókkal. Érdemes kiemelni, hogy az Európai Unió is úgy találta, hogy autógyártói képtelenek versenyezni a kínai elektromos autók áraival, és saját vámok bevezetését fontolgatja.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #8
    A történelem ismétli önmagát. Amíg nem alakult ki egy globális hegemón világhatalom, előbb a Brit-birodalom ugye, amit lenyúlt Amerika, addig az un. merkantilizmus volt a főképp abszolútista jellegű nagyhatalmak fő gazdasági szemlélete. Nyilván a hegemón világbirodalom kialakításakor jött az idea a szabadpiac önmagát szabályozó jellegéről, a maradék gazdasági határok lebontásáról. Mert az angolszász nagyhatlamaknak, mert már megnyerték a világuralomért folytatott versenyt, ez volt a jó. Ehhez aztán Adam Smith a nevét adta, meg egy jó adag morált a szabad piac üdvözítő jellegéről.
    A merkantilizmus, ami protekcionista gazdaságpolitikáról, belső piac védelméről, meg állami monopóliumokról, a pozitív export mérleg fenntartásáról, az arany kiáramlásának megakadályozásáról szól (mindez elsősorban azért, hogy a köv háborúhoz elég pénz gyűljön össze) rebrand-elve lett különböző gazdasági csodák néven a XX./XXi. században, azoknál az országoknál, ahol Amerika szemethúnyt politikai okokból, hogy a globális szabadelvű gazdasági rendszerét összetrollkodják.
  • M2 #7
    Pedig mindenki tudja, hogy állami pénzekkel csak német, holland, belga és francia cégeket szabad támogatni. Ha magyar, vagy pláne kínai a cég, akkor TILOS!
  • inkvisitor #6
    Nézted már milyen szabad és befolyástól mentes a Kínai piac? Az hogy állami péntzzel kitömött nagyvállalatok rabolják le dömpingáron a piacaidat az nem szabad piac. Mert kína most ezt csinálja. Állami pénzen felhízlalja a célgyártókat, majd amikor azok már annyit termelnek hogy otthon nem fér el, támogatott áron elöntik a többi országot a fölösleggel.
  • inkvisitor #5
    A majdan ugyanúgy megy a másik oldalról is, csak ott népi felszabadítási mozgalomnak, Iszlám forradalomnak meg hasonlóknak hívták.
    A név csak attól függ, hogy melyik oldalról akar elszakadni a mozgalom.
  • M2 #4
    Ott a feltételes mód: "kitilta-ná"
    Ha a kínaiak béna bábok lennének, akik nem reagálnak semmire.
    De Kína majd szépen visszafenyeget és USA fülét-farkát behúzva visszatáncol saját gazdasága bedöntésétől.
  • Akva #3
    A szabad piac olyan, hogy amíg az én érdekeimet szolgálja, akár fegyverrel is megvédem a szabadságot, ha viszont sérti az érdekemet, bármikor előhúzok a kalapból egy ürügyet, és betiltom a piac szabadságát. Az USA a piacot korlátozó intézkedésekkel (protekcionizmus) nőtt a világ feje fölé, aztán mikor már megvolt az erőfölény, akkor hirtelen szabad piacot követelt.
  • kvp #2
    A majdan-ok akkor zajlanak, ha azt az USA-bol nehany globalista megfinanszirozza es talal hozza partnert az amerikai kormanyzaton belul, aki kepes utasitani a megfelelo titkosszolgalatokat. Ukran esetben Obama alelnoket, Biden-t kerestek meg es ok szerveztek a CIA-n at az ukran forradalmat. Legalabbis a szenatusi meghallgatasok szerint. Ugyanitt hangzott el az, hogy Obama fel volt haborodva, hogy a hata mogott csinaltak, mert legalabb tajekoztathattak volna, hogy mi lesz. (azt gondolom o is belatta, hogy nem volt dontesi helyzetben, mindenkeppen meglepik)

    Szoval en nem szamitok forradalmakra, csak ha az a globalis nagytokenek erdeke. Ilyen titkosszolgalati huzas volt a tienanmen teri esemenyek kivaltoja is Kinaban. Ott utolag kiderult, hogy a szervezo kinai diakok amerikai ugynokok voltak, vegul ki is mentettek oket napokon belul amikor bevonult a hadsereg rendet rakni.

    A kinai autok kitiltasa pedig egyre sulyosabb gazdasagi haboruzast fog jelenteni, de Kina nem blokkolni fog mindent, hanem az EU-ba telepiti a gyarait, tehat made in EU feliratu kinai autok fognak keszulni. Ehhez egy Kina barat EU tag kell, ami jelen esetben Magyarorszag lenne. Kozben pedig korlatozza az aksit es az alapanyag ertekesitest az europai gyartoknak, ezzel domping elven kiszoritva oket a sajat piacukrol. Teljes merteku Kinat (es Oroszorszagot) korbevevo katonai blokad nelkul a nyugat ez ellen nem tud semmit se tenni. A globalis del (a Fold lakossaganak legalabb 75%-a) ugy latszik nem a nyugati globalistakkal van...
  • Kotomicuki #1
    Egyre több "majdan" fog lejátszódni a világban, ha a politikai hovatartozás ennyire és egyre jobban gazdasági élet-halálharccá válik...
    Kérdés, hogy a kifosztott és ezáltal lerombolt területeket - pl. a zeu-t - hagyják-e újraépülni, hogy újra felvevőpiac válhasson belőlük...