Az Egyesült Államok és az EU is mélyen aggódik az erősen támogatott kínai gyárak miatt. A Biden-kormányzat bejelentette, hogy a kínai elektromos autókra (EV) kivetett vámokat 25%-ról 100%-ra, azaz négyszeresére emeli, miközben a félvezetőkre és napelemekre 25%-ról 50%-ra, a lítium-ion akkumulátorokra 7,5%-ról 25%-ra, a fecskendőkre és tűkre pedig 0%-ról 50%-ra emeli a vámokat. A bejelentés az autógyártók, a szakszervezetek és a kongresszus kétpárti törekvéseinek növekvő nyomását követi, hogy foglalkozzanak azzal a problémával, hogy Kína tisztességtelenül támogatja saját iparágait a külföldi versenytársak aláásása érdekében. Az EU várhatóan a következő hetekben csatlakozik hozzájuk, mert ha nem teszi, a kontinenst árasztja el az amerikaiaktól kiszoruló autóáradat.

A kínai kormány már jó ideje jelentős közvetlen támogatásokat nyújt zöld iparágainak, amelyek jóval meghaladják az amerikai és az európai kormányok által nyújtott támogatásokat. Az elektromos autó-gyártók, például a BYD számára ez évente dollármilliárdokat jelent, az autóvásárlóknak nyújtott, a fogyasztóknak nyújtott adókedvezményen felül, hasonlóan ahhoz, ahogyan az elektromos járművek értékesítését ösztönzik a nyugati országok. A BYD-hez hasonló márkák sokat tettek azért, hogy autóikat olcsóbbá tegyék - például két ablaktörlő helyett csak egyet használnak -, de a vertikális integráció révén is. Az amerikai, európai, japán és koreai autógyártók ehelyett beszállítók többszintű hálózatára támaszkodnak, amelyek többsége egynél több autógyártónak szállít alkatrészeket.

A kínai EV-gyártók olyan technológiát alkalmaznak, amelyet más márkák még nem tudnak elérni: a teljes műszerfalat beborító képernyők és az online csatlakoztatott szolgáltatások, valamint a kapcsolódó kormányzati nyomkövetés, mely sok nyugati számára idegenkedést kelt. (Februárban az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a hálózatba kötött kínai autók nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek-e. A kínai kormány is többször is korlátozta azokat a helyeket, ahová a Tesla-vezetők elvihetik autóikat, mivel úgy véli, hogy azok veszélyt jelentenek saját biztonságára.) Ez lehetővé tette, hogy a kínai autógyártók olyan áron adják el termékeiket a külföldi piacokon, amivel senki más nem tud versenyezni, és ezzel aláássák a helyi iparágakat. Ez Európára jelenti a legnagyobb veszélyt, ahol olyan kínai autógyártók, mint a BYD és az MG már letelepedtek. Tavaly minden ötödik Európában eladott elektromos autó Kínában készült; idén ez a szám várhatóan minden negyedikre emelkedik.

Az USA-ba irányuló kínai autóimportra már most is 25 százalékos importvámot vetnek ki azon 2,5 százalékos vámon felül, amely minden Amerikába behozott autóra vonatkozik. A kínai márkák gyártóként még nem léptek be az amerikai piacra. Az új 102,5 százalékos vám jelenleg csak a Polestarra és a Lotusra vonatkozik, amelyek Kínában gyártják az amerikai piacra szánt elektromos járműveiket. De ez nem jelenti azt, hogy az iparág nem retteg. "Ha nem jönnek létre kereskedelmi korlátok, akkor nagyjából lerombolják a világ legtöbb más autógyárát” - mondta januárban Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója. „Ha nem tudsz versenyezni a kínaiakkal, akkor a bevételed 20-30 százaléka kerül veszélybe” - mondta februárban Jim Farley, a Ford vezérigazgatója.

Magától értetődő, hogy a szakszervezet, a United Auto Workers is úgy gondolja, hogy érdemes megvédeni az amerikai autóipart. „A tisztább technológiákra való áttérést nem lehet arra használni, hogy az offshoring és az alacsony bérek révén fokozzuk a globális lefelé tartó versenyfutást. A születőben lévő EV-iparnak vámvédelemre van szüksége, különben eláraszt minket az import. Az átállás tétje nagy az amerikai munkavállalók számára” - közölte a szakszervezet egy márciusi nyilatkozatában.


Az Európai Unió francia-német ellentétek mentén áll abban a kérdésben, hogy Európának is hasonló intézkedéseket kellene-e hoznia, de ha nem teszi, nagy bajba kerül. Míg a kormányzó német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusai elítélték az amerikai lépést, Aurore Lalucq francia S&D képviselő szeirnt "az USA-nak igaza van”, hogy új vámokat vet ki, még anélkül is, hogy előbb megvizsgálná, hogy a kínai kormány mennyi támogatást adott az autógyártóknak, hozzátéve, hogy Európának „pontosan ugyanezt kellene tennie”. Az EU jelenleg szubvencióellenes vizsgálatot folytat a kínai elektromos autókkal kapcsolatban, hogy megállapítsa a kínai gyártóknak nyújtott támogatások összegét. A vizsgálat eredményeit a júniusi választások előtt ismertethetik, ezt követően bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján a kontinens vámokat vezethet be.

„Nincs szükség vizsgálatra, már tudjuk, hogy Kína túlságosan is támogatja saját iparágait” - mondta Lalucq. "Kereskedelmi háborúban vagyunk” - mondta, és arra figyelmeztetett, hogy „az idő fogytán van, és Európa-szerte stratégiai iparágakat veszítünk el”. Paolo Gentiloni, az olasz balközép PD párt gazdasági biztosa Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy bár a Bizottság vizsgálatai az elektromos járművekkel és a szélturbinákkal kapcsolatban folyamatban vannak, „ez nem jelenti azt, hogy a partnerek ugyanazokat a reakciókat választják”.

Bernd Lange, az Európai Parlament leköszönő kereskedelmi bizottságának vezetője, a német SPD tagja ékes példája ennek. "Az USA meglehetősen korlátozott előnyökre tesz szert, melyek aránytalanok a várható járulékos károkhoz képest, különösen Európa számára” - mondta. „Egy dicstelen fejezettel bővült az America First saga” - tette hozzá Lange, aki Joe Biden amerikai elnököt hibáztatta, amiért republikánus ellenfele, Donald Trump volt elnök megközelítését követi. Elemzők rámutattak, hogy az új vámok tényleges gazdasági hatása sokkal kevésbé kiemelkedő, mint politikai jelentőségük. Biden bejelentését az amerikai választási kampány által motiváltnak látják. "Sajnos az amerikai döntés előre látható volt a választási kampány alatt, de ettől még nagyon frusztráló” - fogalmazott Lange. Az esetleges uniós reakcióval kapcsolatban Lange arra figyelmeztetett, hogy „az elhamarkodott fellépés nem lenne helyénvaló, és csak olaj lenne a tűzre”.


A kínai autógyártók egyelőre csak csekély piaci részesedést képviselnek az európai autóeladásokból, azonban az előrejelzések szerint jelentősen növelni fogják európai forgalmukat. Míg a francia kormány a szigorúbb álláspontot támogatja - mivel már kizárta a kínai gyártókat az elektromos járművekre vonatkozó nemzeti támogatási rendszeréből -, addig német kollégája sokkal óvatosabb. A német autógyártók nagymértékben ki vannak szolgáltatva Kínának mind a helyi gyárak, mind a kínai piacokon történő értékesítés révén. Emiatt óvatosan reagáltak a folyamatban lévő uniós vizsgálatra, mivel attól tartanak, hogy a lehetséges megtorlás elvághatja őket a világ legnagyobb autópiacától.

„Jelenleg a Kínából származó elektromos járművek importjának 50%-a olyan nyugati márkáktól származik, amelyek maguk gyártanak ott és a terméket importálják Európába” - mondta Olaf Scholz német kancellár. Többek között az amerikai Tesla és a német BMW is gyárt elektromos autókat Kínában, és értékesíti azokat az európai piacon. Az EU-nak nem szabad alábecsülnie ezeket a Kínával való „összefonódásokat és kölcsönös cseréket” - jegyezte meg Scholz. Míg az Európában 2023-ban eladott EV-k 20 százalékát Kínában gyártják, addig Németországban a kínai gyártók - mint például a BYD - piaci részesedése jóval alacsonyabb, 0,8 százalék - mondta Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. "Nem lehet 'elárasztásról' beszélni” - mondta Zipse, utalva Ursula von der Leyen bizottsági elnök által használt szóra, amikor 2023 szeptemberében bejelentette az uniós vizsgálatot.

Lalucq azonban azt mondta, hogy az EU egészének „meg kell tanulnia a NordStream tanulságait”, utalva arra, hogy Németország korábban nagymértékben függött az orosz gáztól. Az országban sokan Gerhard Schröder volt kancellárt - aki később a NordStream felügyelőbizottságának vezetője lett - és Frank-Walter Steinmeiert - az ország jelenlegi elnökét, aki hosszú ideig volt külügyminiszter (mindketten SPD) - hibáztatják azért, hogy az Oroszországba vezető gázvezetékre való meggondolatlan támaszkodás mellett döntöttek.