SG.hu

A General Motors biztosítóknak adta el a járműveit vezető emberek adatait

Texas állam beperelte a General Motors-t, mert az állítása szerint éveken át gyűjtötte a gépjárművezetők adatait a tudtuk és beleegyezésük nélkül, majd azokat eladta harmadik feleknek - köztük biztosítótársaságoknak.

A texasi állami bíróságon benyújtott kereset azzal vádolja a GM-et és annak OnStar leányvállalatát, hogy a 2015-ös és későbbi modellévű járművek többségébe beépített telematikai technológia segítségével minden egyes alkalommal részletes vezetési adatokat rögzítettek a jármű használatakor. Az összegyűjtött adatokat ezután eladták több adatelemző cégnek, hogy vezetői pontszámokat állítsanak össze. Texas ügyészei szerint a GM arra kötelezte ezeket a cégeket, hogy engedélyezzék a hozzáférést a biztosítótársaságoknak, hogy az általuk összeállított adatok alapján számítsák ki a díjakat. "Vizsgálatunk feltárta, hogy a General Motors olyan felháborító üzleti gyakorlatot folytatott, amely megsértette a texasiak magánéletét és törvényt sértett. Felelősségre fogjuk vonni őket” - mondta Ken Paxton texasi főügyész a perrel kapcsolatban. "Amerikai sofőrök milliói autót akartak vásárolni, nem pedig egy olyan átfogó megfigyelőrendszert, amely törvénytelenül rögzíti minden egyes útjukra vonatkozó információt, és eladja az adataikat bármely cégnek, amely hajlandó fizetni érte.”

A kereset szerint több mint 16 millió GM-ügyfél adatait adták el harmadik félnek tudtuk és beleegyezésük nélkül, közülük 1,8 millióan Texasban laknak. "A biztosítók felhasználhatták - és fel is használták - ezeket a pontszámokat és adatokat, hogy jelentős döntéseket hozzanak, amelyek hatással voltak az ügyfelekre, beleértve a díjemeléseket, a biztosítási fedezet elhagyását vagy a fedezet elutasítását” - állítja a kereset. A harmadik feleknek eladott adatok a jelentések szerint az utazások dátumát, kezdési és befejezési időpontját, a jármű sebességét, a biztonsági öv állapotát, a megtett távolságot, a GPS-adatokat és egyéb információkat tartalmaztak. Az adatok alapján kiszámított vezetési pontszámok állítólag jelezték a járművezetők rossz viselkedését, beleértve a késő esti vezetést, a biztonsági öv használatának elhanyagolását, a túl éles kanyarodást, a túl gyors fékezést vagy gyorsítást és a 80 mérföld/óra feletti sebességet.

A GM eközben állítólag bőségesen meggazdagodott a rendszerből. Texas állítása szerint az adatok elemző cégeknek történő eladása „milliós egyösszegű kifizetéseket”, jogdíjfizetéseket a biztosítási cégeknek történő licencelt adatértékesítésért, valamint további pénzeket eredményezett, ha a GM évente több új járműadatot adott el telematikai elemző cégeknek, mint egy meg nem határozott mennyiség. Az adatokhoz hozzáférő telematikai cégek közé tartozik a Verisk nevű hitelügynökség, mint az egyik olyan fél, amely a gépjárművezetők adatait az autóbiztosítók számára történő továbbértékesítés céljából összerendezte. Az ügyészek szerint a két cég közötti üzlet 2015-ben kezdődött. A panasz szerint a brit Wejo Limited, a LexisNexis Risk Solutions és a Jacobs Engineering Group szintén megállapodásokat kötött a GM-mel a vezetési adatok átvételéről.


A kereset szerint a GM azt is közölte a sofőradatokat vásárló cégekkel, hogy a tulajdonosok beleegyeztek az adataik gyűjtésébe, értékesítésébe és felhasználásába. Ez technikailag helyes lehet, azonban Texas szerint az engedély megadásának módja sérti a Texas állam megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényét. Ugyanis az történt, hogy a GM járművének megvásárlásakor a vásárlókat állítólag arra kényszerítették, hogy iratkozzanak fel az OnStar márkanév alatt futó járműszolgáltatások és alkalmazások csomagra. E szolgáltatások némelyike végül kötelezővé vált. "Ennek a belépési folyamatnak a részeként a General Motors elektronikus úton több mint ötven oldalnyi tájékoztatót nyújtott át a vásárlóknak az OnStar termékekről, amelyek termékleírásokból, valamint az alkalmazandó felhasználói feltételek és adatvédelmi tájékoztatók zavaros sorozatából álltak” - állítja a kereset. „A GM azt állította, hogy tájékoztatja a fogyasztókat az adatvédelmi gyakorlatáról, de a tájékoztatók zavarosak és erősen félrevezetőek voltak”.

A kereset szerint ahelyett, hogy nyíltan megmondták volna, hogy az OnStar mit tervez kezdeni az összes adattal, a vásárlókkal inkább elhitették, hogy „a General Motors által gyűjtött adatokat elsősorban a járművei és termékei biztonságának, funkcionalitásának és működőképességének javításához kapcsolódó okokból fogják felhasználni. A General Motors egyetlen pillanatban sem tájékoztatta az ügyfeleket arról, hogy gyakorlata az, hogy eladja bármelyik adatukat, még kevésbé a vezetési adataikat” - állítja a kereset, hozzátéve, hogy a GM nem hozta nyilvánosságra az adatok eladására vonatkozó meglévő szerződéseket, és azt sem, hogy az elemző cégek ezeket az adatokat biztosítóknak adják el.

A GM a maga részéről közölte, hogy már változtatásokat hajtott végre annak érdekében, hogy megfeleljen a felhasználók adatvédelmi elvárásainak. "Tárgyalásokat folytattunk a főügyészi hivatallal, és vizsgáljuk a panaszt” - közölte a GM szóvivője. „Osztjuk a fogyasztók magánéletének védelmére irányuló törekvést”. Az autógyártó egy áprilisi sajtóközleményt is kiemelt, amelyben bejelentette az OnStar Smart Driver szolgáltatás megszüntetését, amely a vezetőknek biztonsági jelentésként megjelenítendő adatokat gyűjtött, és amelyet a texasiak szerint arra is használtak, hogy adatokat gyűjtsenek harmadik félnek való eladásra, valamint a Veriskkel és a LexisNexisszel való partnerségek megszüntetését.

A GM közölte, hogy a lépésre a „számos ügyféltől érkező visszajelzések” után került sor, amelyek szerint az alkalmazások és az adatmegosztási megállapodások károsították az ügyfelek bizalmát. A döntés egyébként nagyjából egy időben született azzal, hogy a GM-et beperelték a járműtulajdonosok az adataik eladása miatt. Texasban júniusban kezdték el vizsgálni, hogy a GM visszaélt-e az ügyfelek adataival, egy hónappal az FTC levele előtt, és két hónappal azután, hogy a GM bejelentette a kifogásolt szolgáltatások egy részének megszüntetését. Nem világos, hogy az állam tervez-e további vádakat emelni a Honda, a Hyundai vagy más autógyártók ellen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #8
    Egy kicsit más megközelítés, de igazából ez jól kivédhető már azzal, ha szimplán tudsz az adatgyűjtés tényéről. Ugyanis ez kvantumelméleti úton gyakorlatilag tönkreteszi a rólad gyűjteni kívánt adatok genuinitását/integritását, hiszen azokat onnantól folyamatosan az adatgyűjtés tényének ismeretében generálod [az adatok folyamatos kölcsönhatásoknak lesznek kitéve] és szabad akaratod szerint még bármilyen módon manipulálhatod is. Persze ezzel nem magát közvetlenül az adatgyűjtést védjük ki, viszont a szándékát olthatjuk ki azzal, hogy ilyen módon totálisan elértéktelenítjük azokat (illetve ennek a tényére minél hangosabban felhívjuk az adatokat gyűjtők figyelmét).

    A legegyszerűbb példa erre egy ideálisan tökéletes módon működő inkognitó mód a böngészőben. Ha tisztában vagy az adatgyűjtés tényével, akkor a saját befolyási felületeden kívánatosan megjelenő internetes tevékenységeket normál módban fogod végezni, míg az oda nem illő tevékenységeket (amikkel nem akarsz a nagyvilágban kölcsönhatási hullámokat gerjeszteni) inkognitó módban fogod végezni.
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2024.10.05. 12:22:06
  • Macropus Rufus #7
    azért, ha belegondolok, régen is készítettek jó dolgokat és nem gyűjtöttek hozzá semmit. Ez egy nagy bullshit, hogy azért kell az adat, hogy jobb termeket hozzanak létre. Azért kell az adat, hogy kereskedjenek vele és nem azért, mert fejlesztésekhez kell. Ennyi. És ha jól belegondolsz, akkor a te adataiddal kereskednek úgy, hogy te még fizetsz is érte. Pl. megveszel egy 20 milliós autót. Remek. A Google legalább annyira jópofa, hogy a termékeit ingyen használnod cserébe az adataidért. Win-win. De itt autót veszel, nem kevés pénzért, aztán az általad generált adatokat nem kevés pénzért el is adják... aminek a végén még meg is szívhatod, lásd a cikkben lévő utalást a biztosításokra pl. Én simán 1000dodó büntit raknék a GM nyakába userenként. Aztán majd a 16 milliárd kicsengetése után a többi hasonlóan gondolkodó vállalat majd magába szál, hogy meg ér e ez egyáltalán ennyi.
  • Macropus Rufus #6
    annyit pontosítanék, hogy 16 millió rendbeli törvénysértés történt. Nem egyszer sértett törényt, hanem 16 milliószor.
  • ximix #5
    A "segélyhívó rendszer"-ról Whistlindiesel jut eszembe nála mind a segélyhívó, mind a márka diszpécser szolgálat gyakran aktiválódik valamiért :D

    https://youtu.be/Gio3DSTkQH4?si=jvphy8NVwfUdWLdz&t=782
  • Dodo55 #4
    A termékek / szolgáltatások minőségének fejlesztésére van értelme gyűjteni. Bár az tény, hogy ez talán hullámzik az egyes időszakok között, de most épp egy olyan korszak kellős közepén vagyunk, amikor igen is hozna ez egyébként önmagában többletbevételt, mivel az általános világpiaci színvonal zuhanása miatt érdemi méreteket öltött társadalmi bojkott van a keresleti oldalon jelen, ami számos irányból megfigyelhető és még mindig nem látható, hogy kezdene visszafordulni: lakossági megtakarítások növekedése / piacok likviditásának elapadása, tartós és (a megfelelő módszerekkel kevésbé tartósnak tervezettek is) műszaki cikkek átlagéletkorának meredek növekedése, DIY szemlélet egyre meghatározóbb térhódítása az átlagemberek körében is, stb...

    Magyarán ha a cégek nem térnek vissza a fogyasztók felé konstruktív, az ár-érték arányt mindig növelő, a mindenkori társadalmi vagyont folyamatosan gyarapító piaci beállítottság felé (és ezzel összhangban a politika is nem mozdul meg a gördülékenyebb piaci működést ismét lehetővé tevő intézkedések irányába - az egészséges versenyt megfullasztó szabályozások kritikus és radikális revíziója, hidegháborús piaci korlátozások letörése), akkor köszönhetően annak, hogy a már legyártott és eladott, működőképességében megőrizhető termékek állománya többnyire elegendő a civilizáció rövidtávon zökkenőmentes fenntartásához, egyszerűen elzárjuk a cégeket (és ha annyira hűek hozzájuk, akkor természetesen a politikusokat is) a bevételeiktől, amíg jobb belátásra nem hajlandóak térni. És itt még egyébként abba érdemes belegondolni, hogy míg ők gazdasági társaságok révén igen nehezen képesek a tőlük így megvont pénz helyett alternatív elszámolási rendszerekkel fenntartani a működésüket, addig a fogyasztói réteg valójában csak az alapvető biológiai életfeltételeket biztosító javakra van rászorulva (nyilván emiatt a teljes gazdaság alól nem lehet, illetve nem szabad egyetlen mozdulattal kivonni a működő tőkét, de az egyensúlyi folyamatok dinamikáját tiszteletben tartva a kritikus szektorok védelme adott), minden más már csak opcionális / kényelmi dolog és mint mondtam, ezek jelenleg mindennél nagyobb mértékben kényelmesen rendelkezésre is állnak már a többség saját tulajdonaként, amiket ráadásul ugye egyre szélesebb körben megtanulunk önerőből karbantartani, javítani, működésük egyéb feltételeit biztosítani.

    Érdekesség továbbá, hogy terjed egy elmélet az úgynevezett "Great Reset" folyamatáról, amit a nagytőkés szektor valami egyletének a gyűlésén emlegettek és ebbe sokan belelátnak valami olyasmit, hogy ők akarnak itt valamiféle újraelosztást véghezvinni, a társadalomtól visszavéve a tőkét. Szerintem viszont itt a kontextust sokan félreértették és itt valójában nem ők akarják ezt véghezvinni, hanem szembesültek azzal, hogy ezt a társadalom készül pont hogy velük szemben véghezvinni, amiért mostanában felháborítóan hanyagul teljesítik a fogyasztói társadalmi alku rájuk eső részét. Kapásból így ugye rögtön érthetőbb, hogy miért mernek a nyilvánosság előtt ilyen kijelentéseket tenni, hiszen ebben az értelmezésben sokkal inkább áldozati, vagyis inkább műmártíri szerepben tehették ezt. Nekem már csak azért is ez az értelmezés tűnik logikusabbnak, mert ugye míg ők jól körülhatárolható entitások, addig a társadalom egy relatív egyenletes eloszlású, nagy denzitású közeg és ebből adódóan a tőke visszavétele sokkal inkább az ő esetükben tűnik fizikailag lehetséges történésnek (lásd a fenti rebellis likviditás elapasztás), mint sem a társadalom esetében, ami gyakorlatilag sűrűn körbeöleli a bolygót és zárt egyensúlyi rendszereket tart fent (tehát nem hajtható végre rajta olyan érvényes művelet, hogy kivonás). Igen, a mostanában kibontakozott hidegháborús kereskedelmi törésvonalak létrehozása viszont már elképzelhető, hogy a részükről lenne egy kétségbeesett (és egyelőre megnyugatatóan elkésettnek tűnő) kísérlet ennek az áthatolhatatlan egységnek a bomlasztására.
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2024.09.07. 13:52:25
  • kvp #3
    "az adatok diszkriminatív célú felhasználását kellene totálisan tiltani, egyenesen bűncselekménnyé nyilvánítani, függetlenül az adatszerzés módjától is."

    Ha nem hasznalhatjak fel diszkriminaciora, akkor nincs ertelme gyujteni. Csak azert eri meg begyujteni az adatokat, hogy kategorizalhassanak azok alapjan. Ez az adatelemzes celja es a kategorizalt adatok barmilyen celu eladasa jelenti azt a beveteli forrast ami miatt megeri az egesz.

    A jotekony felhasznalas nem hoz hasznot az adatot gyujto cegek szamara, csak a vevoknek jelentene elonyt. Viszont a vevok a legtobb esetben ezert nem hajlandoak fizetni, igy bevetelt sem generalna, de meg ha generalna is, akkor sem elegendot a jelenlegi haszonszint eleresehez. Gazdasagilag csak a diszkriminacios celu adatgyujtes hoz kello merteku hasznot. A kerdes csak az, hogy a cegek hogyan tudjak ezt legalis modon rakenyszeriteni a vevokre es mit lehet tenni torvenyhozasi szinten a teljes diszkriminacios celu adatgyujtesi ipar ellehetetlenitese nelkul. (a politikusok szamara fontos, hogy az oket fizeto cegek tovabbra is tudjanak hasznot termelni, mivel abbol fizetik oket is)
  • Dodo55 #2
    A mai komplex rendszerek üzemeltetése nagyon nehézkes a rengeteg adat gyűjtése nélkül és a visszásságok fő oka szerintem az, hogy a törvényalkotók teljesen rossz végén fogják meg a kérdést. Nem magát az adatgyűjtést, adatkezelést kellene szabályozni, hanem az adatok diszkriminatív célú felhasználását kellene totálisan tiltani, egyenesen bűncselekménnyé nyilvánítani, függetlenül az adatszerzés módjától is. A sok bonyolult jogi szabályozás így eltörölhető lenne, nem hátráltatná sem az innovációt, nem járna súlyos versenyhátránnyal a kisebb szereplők számára, sem a felhasználói élményt nem tenné tönkre sok területen, ellenben a tényleges visszaélések esetén elrettentő példákat lehetne szolgáltatni. A cél tehát a jótékony felhasználás gördülékenységének helyreállítása és ezzel együtt a kártékony felhasználási célokkal szembeni zéró tolerancia bevezetése. A határt pedig könnyű objektív mód meghúzni, hiszen jótékony felhasználás, aminek eredményeképp a termék / szolgáltatás reálértéke nő, kártékony pedig minek eredményeképp csökken. Az árváltoztatás egyértelműen lekövethető, a reálérték pedig bizonyos skálák mentén lehetne meghatározható, pl. elérhető funkciók száma, meghibásodások gyakorisága, stb...
    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2024.09.06. 20:50:52
  • kvp #1
    Egy szabalysertes es valoszinuleg egy torvenysertes tortenhetett. A szabalysertes az volt, hogy tul bonyolult es hosszu licensz szerzodest irattak ala az autolicensz vasarlokkal, amit igy nem tudtak vegigolvasni. (az auto teljes mertekben nem kerulhet a vevo tulajdonaba, az auto araert csak licenszeli annak hasznalati jogat, amit a gyarto barmikor visszavonhat)

    A masik ami lehet torvenysertes is, hogy ha valaki nem jarult hozza az adatgyujteshez, akkor (az elerheto dokumentumok alapjan) a beepitett navigacio es tavoli szoftverfrissites mellett kikapcsoltak a torvenyileg kotelezo baleseti segelyhivo rendszert is. Ennek deaktivalasara elvileg nem volt joga a gyartonak semmilyen korulmenyek kozott, mivel e nelkul ma mar nem ertekesithet jarmuvet.

    A szabalysertes csoportos maganjogi perben vizsgalhato, a torvenysertes pedig kozlekedesbiztonsagi eljarasban. Elobbi karteritest, az utobbi tomeges visszahivasokat jelenthet.