SG.hu
Hiába a sok magyar akkumulátorgyár, nem lesz hozzá nyersanyag
Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti a globális akkumulátor-ipari központtá válásért folytatott versenyt, mivel a nyersanyagokhoz való hozzáférés továbbra is komoly akadály - áll az Európai Számvevőszék (ECA) most közzétett jelentésében. Jelenleg Kína felel a globális akkumulátorgyártási kapacitás 76%-ért.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió nem tudja teljesíteni az éghajlatvédelmi célokat, mivel ezek az erőfeszítések nagymértékben függenek a kobaltól a nikkelen át a lítiumig terjedő fémek koktéljából álló akkumulátorokkal működő elektromos járművek elterjedésétől. Az Európai Számvevőszék - az EU független külső könyvvizsgálója - szerint 2021-ben a régióban nyilvántartásba vett új autók közül majdnem minden ötödik elektromos meghajtású volt. A kereslet meredeken nő, 2030-ig várhatóan mintegy 30 millió nulla károsanyag-kibocsátású jármű kerül az európai utakra, és 2035-re betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Az EU stratégiája azonban nem vette figyelembe, hogy a kontinens képes-e kielégíteni ezt a meredeken növekvő akkumulátor-keresletet.
"Az EU arra törekszik, hogy gazdasági szuverenitásának biztosítása érdekében vezető akkumulátor-gyártóvá váljon, de erre nem jók az esélyei" - mondta Annemie Turtelboom, a Számvevőszék vezetője. "Fennáll annak a kockázata, hogy az EU vagy nem teljesíti a 2035-re kitűzött kibocsátási célokat, vagy pedig importált akkumulátorok révén éri el azt el." Ez viszont Turtelbloom szerint drágíthatja az Európában gyártott elektromos járműveket, mivel az autógyártók a harmadik országok által felszámított költségeknek vannak kitéve. "A jelentésben arra figyelmeztetünk, hogy az elektromos autók megfizethetetlenné válhatnak az európai polgárok számára, mivel nem az EU kezében van az árak meghatározása" - mondta.
Az EU nyersanyagellátása erősen koncentrálódik néhány országban, és ez a geopolitikai kockázat hiányt okozhat. Öt kulcsfontosságú alapanyag esetében az EU importfüggősége átlagosan 78%-os - közölte az Európai Számvevőszék. "Az EU nem kerülhet ugyanabba a függő helyzetbe az akkumulátoroknál, mint az Oroszországból származó földgáz esetében" - mondta Turtelboom. A jelentés szerint a nyers lítium 87%-a Ausztráliából, a mangán 80%-a Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a nyers természetes grafit 40%-a pedig Kínából származik. Az európai kitermelés beindítása nagyon sokáig tart. Portugáliában van a kontinens legnagyobb lítiumkészlete, de a bányászat csak valamikor 2026-ban kezdődik majd meg. Finomított lítium tekintetében az EU teljes mértékben behozatalra szorul, az elmúlt két évben a lítium ára 870%-kal, a nikkelé pedig több mint 70%-kal emelkedett.
Az EU részben a kritikus nyersanyagok hiányának kezelésére szigorú újrafeldolgozási célokat határozott meg az akkumulátorokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az importált nyersanyagokat az európai ellátási láncban tartsa. A jogszabály értelmében az új akkumulátoroknak meghatározott százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk: 16% kobaltot, 85% ólmot, 6% lítiumot és 6% nikkelt. Az elektromos járművek akkumulátorai esetében a gyűjtési arányt 100%-ban határozták meg. A döntéshozók azt remélik, hogy az új szabályok csökkentik az importált új nyersanyagok iránti igényt.
De ez az újrahasznosítási stratégia csak évtizedek múlva lesz képes csökkenteni a harmadik országoktól való függőséget, vagyis jóval a nulla kibocsátású járművekre való átállás 2035-ös határideje után lesz hatékony. "Ez nem egy csodafegyver. Az újrahasznosítás megkezdéséhez elegendő újrahasznosítható anyagra van szükség" - mondta Turtelbloom. Az Európai Számvevőszék szerint az EU költséghatékonyság terén sem áll jól, ami részben a magas energiaáraknak köszönhető, és az állami támogatásokon is érdemes lenne dolgozni, mert azok koordinálatlanok, ami átfedésekhez vezet.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió nem tudja teljesíteni az éghajlatvédelmi célokat, mivel ezek az erőfeszítések nagymértékben függenek a kobaltól a nikkelen át a lítiumig terjedő fémek koktéljából álló akkumulátorokkal működő elektromos járművek elterjedésétől. Az Európai Számvevőszék - az EU független külső könyvvizsgálója - szerint 2021-ben a régióban nyilvántartásba vett új autók közül majdnem minden ötödik elektromos meghajtású volt. A kereslet meredeken nő, 2030-ig várhatóan mintegy 30 millió nulla károsanyag-kibocsátású jármű kerül az európai utakra, és 2035-re betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Az EU stratégiája azonban nem vette figyelembe, hogy a kontinens képes-e kielégíteni ezt a meredeken növekvő akkumulátor-keresletet.
"Az EU arra törekszik, hogy gazdasági szuverenitásának biztosítása érdekében vezető akkumulátor-gyártóvá váljon, de erre nem jók az esélyei" - mondta Annemie Turtelboom, a Számvevőszék vezetője. "Fennáll annak a kockázata, hogy az EU vagy nem teljesíti a 2035-re kitűzött kibocsátási célokat, vagy pedig importált akkumulátorok révén éri el azt el." Ez viszont Turtelbloom szerint drágíthatja az Európában gyártott elektromos járműveket, mivel az autógyártók a harmadik országok által felszámított költségeknek vannak kitéve. "A jelentésben arra figyelmeztetünk, hogy az elektromos autók megfizethetetlenné válhatnak az európai polgárok számára, mivel nem az EU kezében van az árak meghatározása" - mondta.
Az EU nyersanyagellátása erősen koncentrálódik néhány országban, és ez a geopolitikai kockázat hiányt okozhat. Öt kulcsfontosságú alapanyag esetében az EU importfüggősége átlagosan 78%-os - közölte az Európai Számvevőszék. "Az EU nem kerülhet ugyanabba a függő helyzetbe az akkumulátoroknál, mint az Oroszországból származó földgáz esetében" - mondta Turtelboom. A jelentés szerint a nyers lítium 87%-a Ausztráliából, a mangán 80%-a Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a nyers természetes grafit 40%-a pedig Kínából származik. Az európai kitermelés beindítása nagyon sokáig tart. Portugáliában van a kontinens legnagyobb lítiumkészlete, de a bányászat csak valamikor 2026-ban kezdődik majd meg. Finomított lítium tekintetében az EU teljes mértékben behozatalra szorul, az elmúlt két évben a lítium ára 870%-kal, a nikkelé pedig több mint 70%-kal emelkedett.
?? The EU is betting heavily on electric cars for its future mobility. But to power these, we need batteries. So, will the EU’s bet pay off? Our new report found the odds are not looking good. Find all facts & figures on this highly relevant topic here ?? https://t.co/yPAXpgOPTP pic.twitter.com/RgTQ07TYry
— Annemie Turtelboom (@ATurtelboom) June 19, 2023
Az EU részben a kritikus nyersanyagok hiányának kezelésére szigorú újrafeldolgozási célokat határozott meg az akkumulátorokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az importált nyersanyagokat az európai ellátási láncban tartsa. A jogszabály értelmében az új akkumulátoroknak meghatározott százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk: 16% kobaltot, 85% ólmot, 6% lítiumot és 6% nikkelt. Az elektromos járművek akkumulátorai esetében a gyűjtési arányt 100%-ban határozták meg. A döntéshozók azt remélik, hogy az új szabályok csökkentik az importált új nyersanyagok iránti igényt.
De ez az újrahasznosítási stratégia csak évtizedek múlva lesz képes csökkenteni a harmadik országoktól való függőséget, vagyis jóval a nulla kibocsátású járművekre való átállás 2035-ös határideje után lesz hatékony. "Ez nem egy csodafegyver. Az újrahasznosítás megkezdéséhez elegendő újrahasznosítható anyagra van szükség" - mondta Turtelbloom. Az Európai Számvevőszék szerint az EU költséghatékonyság terén sem áll jól, ami részben a magas energiaáraknak köszönhető, és az állami támogatásokon is érdemes lenne dolgozni, mert azok koordinálatlanok, ami átfedésekhez vezet.