Berta Sándor
Nem csak műszaki és jogi akadályok vannak a robotjárművek előtt
Sürgősen tisztább és hatékonyabb közlekedési megoldásokra van szükség.
Az elektromos meghajtás és az autonóm közlekedés önmagában nem oldja meg a városok összes problémáját. Cosimo de Carlo, az EDAG vezetője kifejtette, hogy a hálózatba kötött, teljesen autonóm közlekedési modell megvalósításához mind politikai-szabályozási, mind műszaki megoldásokra szükség van. Szükség van hálózatba kötött, 0-tól 24 óráig közlekedő robotautókra olyan gépkocsik helyett, amelyek az idő nagy részében állnak. S mindezt ötvözni kell egy rajintelligenciával, hogy az egyes városokban lévő számos szállítási feladat és logisztikai folyamat intelligens módon összehangolható legyen.
Az EDAG korábban kifejlesztette a CityBot nevű hálózatba kötött, autonóm robotjárművet, amelyhez különböző felhasználási modulok csatlakoztathatók azért, hogy városi környezetben gyakorlatilag bármilyen szállítási és munkafeladatra alkalmas legyen. A cél egy az igényeknek teljes mértékben megfelelő, egységes közlekedési rendszer kialakítása volt, hogy a belvárosi közlekedés a jelenleginél sokkal hatékonyabb lehessen. A menedzser szerint a CityBot elkészített prototípusa bebizonyította, hogy a koncepció műszaki szempontból megvalósítható.
A jármű objektumfelismerési képességgel és mesterséges intelligenciával egyaránt rendelkezik, önállóan közlekedik, a robotkarját intelligens módon használja és egy újszerű útvonaltervezési modult is integráltak bele. Az első alkalmazási forgatókönyv alapján a CityBot felismeri és osztályozza a hulladékokat, majd a robotkarjával képes felemelni és szortírozni azokat.
A következő lépés a CityBotok ipari alkalmazása, például a repülőtereken vagy a logisztikai cégeknél. Miután ezeken a helyeken nem igazán van vegyes, azaz emberi forgalom, így a gyakorlati alkalmazás a következő évben megvalósítható. A városi használat esetében viszont a stratégiai cél a 10 éven belül megvalósítás, ehhez azonban szükség van politikai döntésekre.
A kiválasztott területeket exkluzív módon CityBot-használatra kell felszabadítani, emellett szükség van a kommunális feladatok, például a személy- és az áruszállítás vagy a hulladékgazdálkodás összehangolására. Ezeket központilag kell vezérelni és koordinálni, hogy a kellő közlekedéshatékonyság elérhető legyen.
A CityBotok ökorendszerében a személy- és az áruszállítás, valamint a köztisztaság közlekedési igényei össze vannak hangolva és egy központi forgalomirányító rendszerbe integrálták azokat. Minden nagyobb esemény idején megadható, hogy milyen típusú (személyszállító, áruszállító, hulladékgyűjtő) CityBotok közlekedjenek. Ezzel párhuzamosan új üzleti modellek alakulnak ki, s módosíthatók a kereszteződések, a közlekedési lámpák és a parkolóhelyek elhelyezése, hiszen azokon az útvonalakon, ahol kizárólag CityBotok haladnak, nincs szükség azokra. Ezáltal pedig akár komoly költségek is megtakaríthatók.
Az elektromos meghajtás és az autonóm közlekedés önmagában nem oldja meg a városok összes problémáját. Cosimo de Carlo, az EDAG vezetője kifejtette, hogy a hálózatba kötött, teljesen autonóm közlekedési modell megvalósításához mind politikai-szabályozási, mind műszaki megoldásokra szükség van. Szükség van hálózatba kötött, 0-tól 24 óráig közlekedő robotautókra olyan gépkocsik helyett, amelyek az idő nagy részében állnak. S mindezt ötvözni kell egy rajintelligenciával, hogy az egyes városokban lévő számos szállítási feladat és logisztikai folyamat intelligens módon összehangolható legyen.
Az EDAG korábban kifejlesztette a CityBot nevű hálózatba kötött, autonóm robotjárművet, amelyhez különböző felhasználási modulok csatlakoztathatók azért, hogy városi környezetben gyakorlatilag bármilyen szállítási és munkafeladatra alkalmas legyen. A cél egy az igényeknek teljes mértékben megfelelő, egységes közlekedési rendszer kialakítása volt, hogy a belvárosi közlekedés a jelenleginél sokkal hatékonyabb lehessen. A menedzser szerint a CityBot elkészített prototípusa bebizonyította, hogy a koncepció műszaki szempontból megvalósítható.
A jármű objektumfelismerési képességgel és mesterséges intelligenciával egyaránt rendelkezik, önállóan közlekedik, a robotkarját intelligens módon használja és egy újszerű útvonaltervezési modult is integráltak bele. Az első alkalmazási forgatókönyv alapján a CityBot felismeri és osztályozza a hulladékokat, majd a robotkarjával képes felemelni és szortírozni azokat.
A következő lépés a CityBotok ipari alkalmazása, például a repülőtereken vagy a logisztikai cégeknél. Miután ezeken a helyeken nem igazán van vegyes, azaz emberi forgalom, így a gyakorlati alkalmazás a következő évben megvalósítható. A városi használat esetében viszont a stratégiai cél a 10 éven belül megvalósítás, ehhez azonban szükség van politikai döntésekre.
A kiválasztott területeket exkluzív módon CityBot-használatra kell felszabadítani, emellett szükség van a kommunális feladatok, például a személy- és az áruszállítás vagy a hulladékgazdálkodás összehangolására. Ezeket központilag kell vezérelni és koordinálni, hogy a kellő közlekedéshatékonyság elérhető legyen.
A CityBotok ökorendszerében a személy- és az áruszállítás, valamint a köztisztaság közlekedési igényei össze vannak hangolva és egy központi forgalomirányító rendszerbe integrálták azokat. Minden nagyobb esemény idején megadható, hogy milyen típusú (személyszállító, áruszállító, hulladékgyűjtő) CityBotok közlekedjenek. Ezzel párhuzamosan új üzleti modellek alakulnak ki, s módosíthatók a kereszteződések, a közlekedési lámpák és a parkolóhelyek elhelyezése, hiszen azokon az útvonalakon, ahol kizárólag CityBotok haladnak, nincs szükség azokra. Ezáltal pedig akár komoly költségek is megtakaríthatók.