Hunter
A Marsról érkeztek az élet előfutárai?
Előkerült egy új, kémiai ok, ami arra utal, hogy a földi élet valahol máshol kezdődött. Jelenleg a Mars tűnik az egyetlen helynek, ami a megfelelő időben rendelkezett a megfelelő elemekkel - különös tekintettel a bórra, molibdénre és az oxigénre, hogy előállítsa a DNS előfutárát, az RNS molekulákat, ezáltal az általunk ismert életet.
"Úgy tűnik egyre több a bizonyíték, hogy mindannyian marslakók vagyunk, vagyis az élet a Marson kezdődött és egy űrsziklán érkezett a Földre" - mondta Steve Benner, a Florida állambeli Westheimer Műszaki és Tudományos Intézet kémikusa, aki csütörtökön ismertette az elméletet a Firenzében megrendezett Goldschmidt geokémiai konferencián. Ami talán ennél is meglepőbb, az elmélet megoldást nyújt az élet száraz közegben történő kialakulására, ami növeli egy jelenleg is létező marsi élet esélyét.
A pánspermia elv egyáltalán nem új, eddig azonban a Földnél meggyőzőbb bölcsőt nem sikerült találni az életnek. Benner felvetése a korai élet vegytanából indul ki. Az élet eredetéről alkotott vezető "RNS világ" elmélet szerint az RNS volt az első genetikai molekula, sablonként szolgálva önmaga szaporodásához, valamint további molekulák kialakulásához. Az általános nézet szerint az RNS egy egyszerűbb szerves molekulák "leveséből" származik, azonban ha ezt a levest a korai Föld vízben gazdag közegében kotyvasztjuk, az eredmény meglehetősen élvezhetetlen lesz. "Az RNS túl nagy, túl bonyolult" - mondta Benner. "Ha vízben próbáljuk összeállítani, akkor széthullik"
Ahhoz, hogy ne egy kátrányos szerves kotyvalékot kapjunk, szárazabb közegre van szükség, magyarázta Benner. "Egy sivatagra van szükség, a megfelelő hozzávalókkal" - mondta. Vegyünk egy kis molibdént és bórt. Puszta formájukban ezek mérgezők az életre nézve, azonban Benner bebizonyította, hogy oxidálódva fontos katalizátorokká válnak, melyek vezérelhetik az RNS kialakulását. A bór-alapú katalizátorok segítik az öt szénatomos cukor molekulák kialakulását és stabilizálását, míg a molibdén-alapú katalizátorok újra rendezik ezeket a cukrokat, hogy ribózt, azaz az RNS R-jét alkossák.
A gond az, hogy a korai Föld nem csupán az RNS-re kialakulásakor káros vízzel volt telített, de hiányzott az oxigén is, ami stabilizálta volna a bór és molibdén katalizátorokat. Az oxigén csak körülbelül 2,5 milliárd évvel ezelőtt jelent meg bolygónk légkörében az első fotoszintetizáló cianobaktériumoknak köszönhetően. Ezzel szemben, azok alapján, amiket a Mars 3 milliárd évvel ezelőtti kémiájáról tudunk, a mai vörös bolygó mindennel rendelkezett a "száraz" élet létrehozásához. Volt kellő mennyiségű oxigén, míg a felszíni víz csak igen kis mértékben lehetett jelen. Amennyiben Bennernek igaza van, az első élet a Mars jóval barátságosabb közegében indulhatott el, megtalálva az utat végcéljához a meteoritokon.
Vajon tényleg így történt? "Nem szabad az általam elmondottakat úgy értelmezni, hogy ezáltal megoldódott az élet eredetének problémája" - hangsúlyozta Benner, hozzátéve, hogy ha egy RNS világot szeretnénk, akkor el kell fogadni az általa leírt kémiát, ami egyszerűen nem történhetett meg a Földön. "El kell dönteni, hogy lemondunk az RNS-ről, vagy elfogadjuk, hogy az nem a Földön alakult ki" - összegzett.
"Úgy tűnik egyre több a bizonyíték, hogy mindannyian marslakók vagyunk, vagyis az élet a Marson kezdődött és egy űrsziklán érkezett a Földre" - mondta Steve Benner, a Florida állambeli Westheimer Műszaki és Tudományos Intézet kémikusa, aki csütörtökön ismertette az elméletet a Firenzében megrendezett Goldschmidt geokémiai konferencián. Ami talán ennél is meglepőbb, az elmélet megoldást nyújt az élet száraz közegben történő kialakulására, ami növeli egy jelenleg is létező marsi élet esélyét.
A pánspermia elv egyáltalán nem új, eddig azonban a Földnél meggyőzőbb bölcsőt nem sikerült találni az életnek. Benner felvetése a korai élet vegytanából indul ki. Az élet eredetéről alkotott vezető "RNS világ" elmélet szerint az RNS volt az első genetikai molekula, sablonként szolgálva önmaga szaporodásához, valamint további molekulák kialakulásához. Az általános nézet szerint az RNS egy egyszerűbb szerves molekulák "leveséből" származik, azonban ha ezt a levest a korai Föld vízben gazdag közegében kotyvasztjuk, az eredmény meglehetősen élvezhetetlen lesz. "Az RNS túl nagy, túl bonyolult" - mondta Benner. "Ha vízben próbáljuk összeállítani, akkor széthullik"Ahhoz, hogy ne egy kátrányos szerves kotyvalékot kapjunk, szárazabb közegre van szükség, magyarázta Benner. "Egy sivatagra van szükség, a megfelelő hozzávalókkal" - mondta. Vegyünk egy kis molibdént és bórt. Puszta formájukban ezek mérgezők az életre nézve, azonban Benner bebizonyította, hogy oxidálódva fontos katalizátorokká válnak, melyek vezérelhetik az RNS kialakulását. A bór-alapú katalizátorok segítik az öt szénatomos cukor molekulák kialakulását és stabilizálását, míg a molibdén-alapú katalizátorok újra rendezik ezeket a cukrokat, hogy ribózt, azaz az RNS R-jét alkossák.
A gond az, hogy a korai Föld nem csupán az RNS-re kialakulásakor káros vízzel volt telített, de hiányzott az oxigén is, ami stabilizálta volna a bór és molibdén katalizátorokat. Az oxigén csak körülbelül 2,5 milliárd évvel ezelőtt jelent meg bolygónk légkörében az első fotoszintetizáló cianobaktériumoknak köszönhetően. Ezzel szemben, azok alapján, amiket a Mars 3 milliárd évvel ezelőtti kémiájáról tudunk, a mai vörös bolygó mindennel rendelkezett a "száraz" élet létrehozásához. Volt kellő mennyiségű oxigén, míg a felszíni víz csak igen kis mértékben lehetett jelen. Amennyiben Bennernek igaza van, az első élet a Mars jóval barátságosabb közegében indulhatott el, megtalálva az utat végcéljához a meteoritokon.
Vajon tényleg így történt? "Nem szabad az általam elmondottakat úgy értelmezni, hogy ezáltal megoldódott az élet eredetének problémája" - hangsúlyozta Benner, hozzátéve, hogy ha egy RNS világot szeretnénk, akkor el kell fogadni az általa leírt kémiát, ami egyszerűen nem történhetett meg a Földön. "El kell dönteni, hogy lemondunk az RNS-ről, vagy elfogadjuk, hogy az nem a Földön alakult ki" - összegzett.
