A Marsról érkeztek az élet előfutárai?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Értem én, hogy mit magyarázol, de még mindig nem sikerült egy linket prezentálnod az 5%-os adatodra.<#awink>
""Miért, szerinted mit jelent az, hogy "amikor sorban vannak?"
Nem tudom mint jelent, mert bolygóknak és a kis égitesteknek pályáik vannak, és nem sorban vannak. "
<#wilting>
"AMIKOR" sorban vannak, az azt jelenti, hogy többnyire nincsenek sorban.
De látom, ennek értelmezése számodra leküzdhetetlen akadályt jelentett. <#hehe>
Nem tudom mint jelent, mert bolygóknak és a kis égitesteknek pályáik vannak, és nem sorban vannak. "
<#wilting>
"AMIKOR" sorban vannak, az azt jelenti, hogy többnyire nincsenek sorban.
De látom, ennek értelmezése számodra leküzdhetetlen akadályt jelentett. <#hehe>
#64
Részben jogos, részben nem, de mindegy igazából. Pl egy fagyott metán pusztaságot is sivatagnak neveznél? Az is vízmentes...
Abban viszont egyetértünk, hogy ebbõl:
'"Az RNS túl nagy, túl bonyolult" - mondta Benner. "Ha vízben próbáljuk összeállítani, akkor széthullik"'
még egyáltalán nem következik, hogy az egyetlen lehetõség a Mars.
Abban viszont egyetértünk, hogy ebbõl:
'"Az RNS túl nagy, túl bonyolult" - mondta Benner. "Ha vízben próbáljuk összeállítani, akkor széthullik"'
még egyáltalán nem következik, hogy az egyetlen lehetõség a Mars.
#63
Feleslegesen magyarázol neki, az a hobbija, hogy kibaszottul okosnak hiszi magát, és hülyeségeket beszél, hogy az idõdet rabolja. Tipikus okoskodó idióta.
#62
Hogy tudtam amikor megláttam a cikket, hogy önjelölt tudós gyûlés lesz itt 😄
AMD 975 X4/4015 GHz, 90 GB Kingstone SSD Radeon PowerColor HD6950 2 GB, 8 GB DDR3/1600 MHz BF3: [H]WhiteR
#61
Nézd csak, itt egy szemléltetõ videó, hogy mûködik a gravitáció. Nem a lyuk felé irányította a golyót még is "eltalálta". A gravitáció egy vonzóerõ. Eddig egyetértünk?
Gravitáció
Van itt még egy kissé buta, de annál jobb személtetõ ábra, arról, hogy mennyire nem lehet akármilyen pályára állni a Naprendszerben! Eddig egyetértünk?
Ha egyetértünk akkor az már fél siker, és folytatjuk.
Gravitáció
Van itt még egy kissé buta, de annál jobb személtetõ ábra, arról, hogy mennyire nem lehet akármilyen pályára állni a Naprendszerben! Eddig egyetértünk?
Ha egyetértünk akkor az már fél siker, és folytatjuk.
#60
"Miért, szerinted mit jelent az, hogy "amikor sorban vannak?"
Nem tudom mint jelent, mert bolygóknak és a kis égitesteknek pályáik vannak, és nem sorban vannak. 😞 Igen buta elképzelésed van a naprendszerrõl, és a gravitációt mint erõt egyáltalán nem érted. Még mindig nem eltalálja hanem vonzza (érted, gravitáció?), és igen van amikor a Mars és Föld a Nap ellentétes oldalán helyezkedik el (de nem is a Marsot kell vonzania (ugye?), hanem különbözõ sebbõségû, és más-más pályájú törmeléket), de törmelék tisztelt tudós barátom nem egyenes irányba halad ameddig csak bír hanem Nap-körüli pályára áll (kivéve, persze ha második kozmikus sebességre gyorsul), innentõl kezdve viszont érvényes az amit az elõbb leírtam vagyis az égi-mechanikai törvények érvényesek rá... 😉 De ha gondolod részletezem neked. Kérdés: szeretnéd megérteni, mert abban az esetben segíthetek... ok?
Nem tudom mint jelent, mert bolygóknak és a kis égitesteknek pályáik vannak, és nem sorban vannak. 😞 Igen buta elképzelésed van a naprendszerrõl, és a gravitációt mint erõt egyáltalán nem érted. Még mindig nem eltalálja hanem vonzza (érted, gravitáció?), és igen van amikor a Mars és Föld a Nap ellentétes oldalán helyezkedik el (de nem is a Marsot kell vonzania (ugye?), hanem különbözõ sebbõségû, és más-más pályájú törmeléket), de törmelék tisztelt tudós barátom nem egyenes irányba halad ameddig csak bír hanem Nap-körüli pályára áll (kivéve, persze ha második kozmikus sebességre gyorsul), innentõl kezdve viszont érvényes az amit az elõbb leírtam vagyis az égi-mechanikai törvények érvényesek rá... 😉 De ha gondolod részletezem neked. Kérdés: szeretnéd megérteni, mert abban az esetben segíthetek... ok?
"Jelen esetben a két bolygó a Mars és Föld, és nem közte van a nap... 😉"
Miért, szerinted mit jelent az, hogy "amikor sorban vannak"? <#nevetes1>
Egyértelmû, hogy nem kell eltalálnia, de a Napot ugyanúgy nem kell eltalálnia. Ráadásul van amikor a Föld a Nap másik oldalán tanyázik.<#wink>
Miért, szerinted mit jelent az, hogy "amikor sorban vannak"? <#nevetes1>
Egyértelmû, hogy nem kell eltalálnia, de a Napot ugyanúgy nem kell eltalálnia. Ráadásul van amikor a Föld a Nap másik oldalán tanyázik.<#wink>
#58
Jelen esetben a két bolygó a Mars és Föld, és nem közte van a nap... 😉 A Holdra is kerül Marsi meteorit, meg a Vénuszra, sõt a kisbolygó övbe is, és Napba is zuhan. Elõbb leírtam egyik kérdezõnek - de akkor neked is leírom, nem kell eltalálni a Földet! Van olyan, hogy gravitáció, és Mars illetve kisbolygóövbõl a 3/1 és 5/2 középmozgás-rezonanciák, valamint a ν5 , ν6 szekuláris rezonanciák hatására jutnak el a meteorik a Földre. De ezt ne úgy képzeld el, hogy ide vonzza, hanem a fázistérben különbözõ rezonanciákat hoz létre (a Marssal, Jupiterrel, Nappal egyetemben) és ezek a perturbánló hatások idõvel megteszik a hatásukat.
"a Nap 5200-szor akkora területet fed le"
Bocs, elszámoltam. Csak 1400-szoros a látszólagos terület.
Bocs, elszámoltam. Csak 1400-szoros a látszólagos terület.
A Marsról nézve a Nap 5200-szor akkora területet fed le, mint a Föld, amikor sorban vannak. És ez számodra a legkedvezõbb állás. Ha a két bolygó között van a Nap, akkor ez a terület még sokkal kisebb.
Aztán itt kering még a Hold is, ami tovább rontja a marsi eredetû kõzetek földet érését.
Még mindig véded az 5%-os adatodat? <#ravasz1>
Aztán itt kering még a Hold is, ami tovább rontja a marsi eredetû kõzetek földet érését.
Még mindig véded az 5%-os adatodat? <#ravasz1>
#55
Nem a meteoritok 5% érkezik a Marsról. A Marsból kicsapódó törmelék 5% éri el a Földet. Nem figyelsz!
Egyrészt az 5% nem mond semmit az eredeti mennyiségrõl, másrészt a Mars kisebb és számítások szerint már egy vulkánkitörés is képes anyagot juttatni a világûrbe (úgyhogy ezt buktad), harmadrészt meteorbecsapódás energiája még a Földrõl is ki tud szakítani kisebb darabokat, amik végleg elhagyják a Földet. És elég megnézni a Marsot, hogy hány becsapódási kráter van...
Egyrészt az 5% nem mond semmit az eredeti mennyiségrõl, másrészt a Mars kisebb és számítások szerint már egy vulkánkitörés is képes anyagot juttatni a világûrbe (úgyhogy ezt buktad), harmadrészt meteorbecsapódás energiája még a Földrõl is ki tud szakítani kisebb darabokat, amik végleg elhagyják a Földet. És elég megnézni a Marsot, hogy hány becsapódási kráter van...
#54
Nem én akarlak megcáfolni, mert tudod eleve értelmetlen amit mondasz.
"És szerinted minden Marsról meteort megtalálunk ami az évmilliárdok alatt ideérkezett? "
Tökmindegy, hogy mennyi marsi meteoritot találtunk meg. A több milló ismert meteoritból van egy-kettõ, amit marsi eredetõnek mondanak. Ez azért nem egészesn 5%, pedig te annyit mondtál. Tõled eggyi tellik, bombasztikus kijelentés, amit semmi sem támaszt alá.
És mitõl szakad ki a Marsból az a rengeteg meteorit? Bár csak a földi gravitáció 0,376-öde van a felszínen, de valami piszok nagy robbanás kell hogy ezt legyõzze. Ehhez a kõzetnek el kell érni legalább az 5,1 km/s sebességet, azt meg még a sokkal aktívabb földi vulkánok se nagyon tudják.
Pláne, hogy a Marson már rég nincs ilyesmi.
"És szerinted minden Marsról meteort megtalálunk ami az évmilliárdok alatt ideérkezett? "
Tökmindegy, hogy mennyi marsi meteoritot találtunk meg. A több milló ismert meteoritból van egy-kettõ, amit marsi eredetõnek mondanak. Ez azért nem egészesn 5%, pedig te annyit mondtál. Tõled eggyi tellik, bombasztikus kijelentés, amit semmi sem támaszt alá.
És mitõl szakad ki a Marsból az a rengeteg meteorit? Bár csak a földi gravitáció 0,376-öde van a felszínen, de valami piszok nagy robbanás kell hogy ezt legyõzze. Ehhez a kõzetnek el kell érni legalább az 5,1 km/s sebességet, azt meg még a sokkal aktívabb földi vulkánok se nagyon tudják.
Pláne, hogy a Marson már rég nincs ilyesmi.
#53
És szerinted minden Marsról meteort megtalálunk ami az évmilliárdok alatt ideérkezett? Jó vicc. Ráadásul a Föld 2/3 víz borítja, a legtöbb meteor vízbe esik, találd meg... Nagy számot akarsz? Jó, képzeld el naponta több ezer meteor hullik az égbõl (a mikrometeorotokkal együtt milliós nagyságrend)... De ha megtudsz cáfolni, hajrá, de ha csak ennyi telik tõled, bocs.
#52
Egy-két meteoritról mondják azt, hogy a Marsról származik. Viszont mennyi meteoritról van tudomásunk? Szvsz millós nagyságrendrõl van itt szó.
Rohatd nagyot akartál mondani, de sehogy sem jön össze.
Rohatd nagyot akartál mondani, de sehogy sem jön össze.
#51
Gyakorol, oda is szép számmal kerülnek kis égitestek. Pontos százalékot, a Marsi meteoritok esetében nem tudok mondani...
#50
És a Föld helyett miért nem a Nap gyakorol jelentõsebb hatást.
#49
Elve rossz az elgondolás, miszerint el kell találnia a Földet. Nem kell. Olyan kicsi helyen vagyunk, hogy itt minden hat mindenre, a Föld gravitációja is hat a Marsról kikerülõ kõzetanyagra. De ezt ne úgy képzeld el, hogy ide vonzza, hanem a fázistérben különbözõ rezonanciákat hoz létre (a Marssal, Jupiterrel, Nappal egyetemben) és ezek a perturbánló hatások megteszik a hatásukat... Ha így sem érted, akkor sorry ennél egyszerûbben nem tudom leírni.
#48
Hogy jön ide a kisbolygóöv ? (a Föld háta mögött csoportosul ?) és mennyivel nõ az a felület, hogy a mellémenõ meteoritot a gravitáció becsapódásra készteti ?
Tudod is, hogy hol írták ezt le?
#46
Ok, de van olyan, hogy gravitáció, és Mars illetve kisbolygóövbõl a 3/1 és 5/2 középmozgás-rezonanciák, valamint a ν5 , ν6 szekuláris rezonanciák hatására jutnak el a meteorik a Földre. Valamint a Földnek is van perturbánló hatása. A Naprendszer fázistereinek feltérképezése eljuttathat a megoldáshoz... 😊
#45
Mert ha vonunk egy Mars Föld sugarú gömböt a Mars köré a gömb felületén a Föld jóval kevesbbet takar mint 5%..
#44
Asztrofizikusok illetve asztrobiológusok körében.
#43
Már miért lenne kitüntet irány?
#42
Ez csak akkor lehetne igaz, ha a Marsról kikerülõ anyag számára a Földi irány egy kitüntetett irány lenne (az ?) és akkor vegyük még hozzá, hogy még nem érték el a felszínt a légkör miatt.
Milyen körökben elfogadott számítás ez?
Persze, ha nem tudod, akkor megértem, hogy nem akarsz róla beszélni.<#ravasz1>
Persze, ha nem tudod, akkor megértem, hogy nem akarsz róla beszélni.<#ravasz1>
#40
Persze ez csak becslés, de viszonylag elfogadott számítás. De ezekkel az érvekkel, amit felhoztál nem tudok (és nem is akarok) vitatkozni.
"a kikerülõ kõzetanyag 5% éri el a Földet..."
Ezt kötve hiszem...
Sõt, biztos, hogy hülyeség.<#wink>
Ezt kötve hiszem...
Sõt, biztos, hogy hülyeség.<#wink>
#38
A mikrobák képesek az életmûködéseiket beszüntetni - akár évmilliókra is - így akár a legszélsõségesebb körülményeket is kibírják. Volt nem egy ilyen kísérlet a világûrben ami ezt igazolja. Amúgy rengeteg meteor érkezik a Földre ami nem ég el (talán láttál már ilyet), ez függ a becsapódás szögétõl, a meteor nagyságától, sebességétõl és összetételétõl, állagától, stb.
Egyébként nem egy aszteroida, hanem rengeteg csapódott be az évmilliárdok alatt, és a kikerülõ kõzetanyag 5% éri el a Földet...
Egyébként nem egy aszteroida, hanem rengeteg csapódott be az évmilliárdok alatt, és a kikerülõ kõzetanyag 5% éri el a Földet...
#37
Mint laikus kérdezem, hogy mégis hogyan került át a Marsról az élet? Belecsapódott egy aszteroida a Marsba, abból emiatt kiszakadt némi közet rajta AZ ÉLETtel? És mennyi az esélye, hogy egy ilye nkõzetdarab AZ ÉLETet épségbe na Földre tudja juttatni? A Föld légköre nem égette el? Az ûr hidege nem fagyasztotta meg? stb...
ryzen 5 3600, 16 GB RAM, Radeon 5700XT
#36
Például az RNS? Ha jól értelek, te magad csak feltétezed, hogy kell lennie egyszerûbbnek (piritívnek), de hogy mi alapján feltételezed ezt már tudod? Lehet, hogy az RNS a legegyszerûbb, és az is lehet, hogy az egyetlen ami éltet tud létrehozni, erre nem gondoltál?
#35
A DNS nagyon kifinomult rendszer és nem primitív hanem nagyon is összetett.
Kb kalapács kontra szögbelövõ. Kellene lennie lényegesen egyszerûbb megoldásoknak is.
Kb kalapács kontra szögbelövõ. Kellene lennie lényegesen egyszerûbb megoldásoknak is.
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#34
Sajnos nincsen sok ötletem. De, hogy mégis írjak valami hasonlót növeszthet mondjuk egy összetett molekulát vagy kristályt ahol a különbözõ töltéssel rendelkezõ részek tárolják és örökítik az információt...
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#33
Jó, jó értem. De konkrétan mire?
#32
Nem bonyolult fehérje láncra hanem valami egyszerûbb felépítésû struktúrára gondoltam.
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#31
Az arzén és szilícium alapú élet mitõl is primitívebb? Amúgy sem tudjuk milyenek lehetnek ezek az életformák valójában, ezek csak ötletelések inkább... Egyáltalán mi az amit te piritívnek hívsz?
#30
Földinél sokkal primitívebb életforma is fejlõdhet intelligenssé idõvel.
Vannak érdekes elképzelések arzén vagy szilícium alapra helyezik az életet... fene tudja.
Vannak érdekes elképzelések arzén vagy szilícium alapra helyezik az életet... fene tudja.
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#29
Vagy bemenni a barlangba hova csak befelé vezetnek lábnyomok <#alien2>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#28
én mindig is mondtam, hogy a Marson lejjebb kéne ásni, ki tudja mit találnának ott 😊
#27
Vagyis a tudomány csak létezõ dolgokkal tud foglalkozni. Így pontosabb.
#26
De ha a földi élet nem jöhet létre magától, mert túl bonyolult ahhoz, akkor egy olyan életforma, ami meg tudja tervezni és létre tudja hozni a földi életet, létrejöhet csak úgy magától?
Vagy azt is tervezte valaki?
Vagy mindig is volt? És az mit jelent? 😊
Mindenre lehet többféle magyarázatot gyártani, de általában a legegyszerûbbet érdemes ezek közül választani.
Hogy felvetõdhessen a tervezettség lehetõsége, ahhoz elõször be kellene bizonyítani, hogy nem jöhet létre magától a földi élet. Más szálon nem lehet tudományos kutatást folytatni, mert a tudomány csak létezõ dolgokkal foglalkozik. A földi élet pedig létezik. És az is létezik, amibõl van. És az is létezik, ahol van. 😄
Vagy azt is tervezte valaki?
Vagy mindig is volt? És az mit jelent? 😊
Mindenre lehet többféle magyarázatot gyártani, de általában a legegyszerûbbet érdemes ezek közül választani.
Hogy felvetõdhessen a tervezettség lehetõsége, ahhoz elõször be kellene bizonyítani, hogy nem jöhet létre magától a földi élet. Más szálon nem lehet tudományos kutatást folytatni, mert a tudomány csak létezõ dolgokkal foglalkozik. A földi élet pedig létezik. És az is létezik, amibõl van. És az is létezik, ahol van. 😄
#25
jaj már megint ez az ûrsperma marhaság remélem nem gondolják komolyan.
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#24
Elõször is, a sivatagon vízmentes tájegységet értünk. A kialakulásához meg nincs szükség életre, hisz a Mars majd egésze is sivatag.
Ráadásul gyakorlatilag nem sokat tudunk az élet elõtti Föld viszonyairól.
Ráadásul gyakorlatilag nem sokat tudunk az élet elõtti Föld viszonyairól.
#23
Vajon az amiben most élünk ez a V1.0 vagy volt már élet itt csak...?
Persze lehet a "földi típusú" életnek az eredetét boncolgatni...
De aki ezt a témát kutatja az számításba veszi egy esetleges más alapokon nyugvó életforma szándékos tervezésének lehetõségét is? Túl összetettnek (ráadásul a benne kódolt infó kis részét használja fel) tartom ahhoz, hogy az élet kialakulásának ez lenne a leggyakoribb formája az univerzumban...
Persze lehet a "földi típusú" életnek az eredetét boncolgatni...
De aki ezt a témát kutatja az számításba veszi egy esetleges más alapokon nyugvó életforma szándékos tervezésének lehetõségét is? Túl összetettnek (ráadásul a benne kódolt infó kis részét használja fel) tartom ahhoz, hogy az élet kialakulásának ez lenne a leggyakoribb formája az univerzumban...
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#22
Elég nehéz elképzelni, hogy tök ugyanaz kialakul többször több helyen a galaxisban. Mert hogy ezek az élõlények nem igazán különböznek egymástól molekuláris szinten. (Nem hinném, hogy valaki azt gondolná, csak így, és ilyen élet alakulhat ki, mint amit mi ismerünk.) És le lehet vezetni õket egymásból. Egyedfejlõdés, van egy csomó "áthidaló" faj stb. Végsõ esetben pedig ott vannak - igaz, igencsak korlátozott számban, de úgy tûnik, a célra mégis több mint elég - valaha létezett élõlények fosszíliái.
Ha az élet nem is a Földön alakult ki, de minden eddig ismert földi élõlény ugyanonnan származik.
Arra viszont szerintem elég nagy az esély, hogy még itt a Földön sem egyszer jött létre az élet (akár egymással párhuzamosan is...), csak ez maradt fenn.
Ha az élet nem is a Földön alakult ki, de minden eddig ismert földi élõlény ugyanonnan származik.
Arra viszont szerintem elég nagy az esély, hogy még itt a Földön sem egyszer jött létre az élet (akár egymással párhuzamosan is...), csak ez maradt fenn.
#21
Az élet elsõ csírájáról szól a cikk.
De én el tudom képzelni, hogy az elmúlt évszázmilliók alatt nem egyszer jött élet-csíra. Például a kék vérû (vas helyett réz van a vérükben) puhatestûek jöhettek mondjuk a Europáról, vagy az Enceladusról. De számtalan más is lehet ilyen, pl. a tõrfarkú "rák" is. Na, meg egy halom baci, vírus.
Brrrr, lehet, hogy a föld tele van "idegenekkel"?
De én el tudom képzelni, hogy az elmúlt évszázmilliók alatt nem egyszer jött élet-csíra. Például a kék vérû (vas helyett réz van a vérükben) puhatestûek jöhettek mondjuk a Europáról, vagy az Enceladusról. De számtalan más is lehet ilyen, pl. a tõrfarkú "rák" is. Na, meg egy halom baci, vírus.
Brrrr, lehet, hogy a föld tele van "idegenekkel"?
http://www.tradeximp.com/
Szerinted élet nélkül elképzelhetetlen száraz hely a földön?
#19
Te most komolyan amellett érvelsz, hogy az élet kialakulhatott akár abban a sivatagban, amit az élet hatására kialakuló klíma és idõjárás teremtett?
#18
Ez mind szép és jó.
De az ufókákokat ki teremtette?
De az ufókákokat ki teremtette?
#17
úgy tûnik sikeres volt a földmeghódítcsa
Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz
Oldal 1 / 2Következő →