A világháló gyors terjedése, a különböző szolgáltatásokat használó társadalmi csoportok és korosztályok folyamatos bővülése jól megragadható egy friss felmérésben, amely szerint immár a többség folytat valamilyen unaloműző tevékenységet az interneten. A szórakozás folytonos igénye, a különösebb indok nélküli online jelenlét - amelyet akár időpocsékolásként is értelmezhetünk - mára abszolút általánossá vált, ez pedig szintén a televízióhoz mérhető jelentőséget tulajdonít az internetnek, immár kortól és származástól függetlenül, ami egy évtizeddel ezelőtt még nem volt ennyire biztosan kijelenthető. Itt nem tükröződik a PC-piac fájdalmasan lassú növekedése (gyakorlatilag stagnálása), minden valószínűség szerint igaza lesz tehát azon előrejelzéseknek, amelyek az alternatív megoldások további előretörését jósolják.

Lássuk is rögtön a pontos számokat, hogy ne csak általánosságokkal vagdalkozzunk. A Pew kutatóintézet által folyamatosan bővített Internet & American Life Project idei változatában már arról olvashatunk, hogy a tengerentúlon a 18 és 29 év közötti korosztály tagjainak 53 százaléka volt online a megkérdezést megelőző napon mindenféle különösebb ok nélkül, pusztán időtöltés céljából, ezen a csoporton belül pedig 81 százalék teszi ezt rendszeresen, ismétlődő jelleggel. A 30 és 49 év közöttieknél ez az arány 37 százalékon áll, az 50 és 64 éveseknél pedig 27 százalékon, míg a 65 éven felüliek alig 12 százalékára jellemző a fenti megállapítás. Az összes felnőtt esetében 34 százaléknál húzható meg az átlag, vagyis a lakosság egyharmada dönt rendszerint az internet mellett, ha unaloműzésről van szó.


Az igennel válaszolók aránya korosztályok szerint arra a kérdésre, hogy "Tegnap internetezett-e bármilyen ok nélkül, csak a szórakozás vagy az idő eltöltése kedvéért?"
Az elmúlt évtizedben mindvégig, ráadásul egyre erőteljesebben, megfigyelhettük a világháló terjedését, sőt lassan univerzálissá válását, így maga a jelenség nem túlzottan meglepő. Valószínűsíthető volt, hogy a szélesebb tömegek bekapcsolódásával a szórakozási formák egyik legjelentősebb képviselőjévé növi ki magát az online jelenlét, még így is érdekes lehet azonban, ha a korábbi adatokkal vetjük össze a mostani megfigyelést. 2009-ben és az évtized közepén még jóval alacsonyabb számokat rögzítettek a kutatók, mi sem mutatja azonban jobban a növekedést, minthogy 2000-ben, amikor első alkalommal vonták be az internetet a tanulmányozandó területek közé, még alig 29 százalék keresett rendszeresen valamilyen időtöltést a világhálón.

A Pew három fontos tényezővel indokolja a folyamat erősödését (azon kívül, hogy gyakorlatilag a szélessávú elérések robbanása ment végbe az elmúlt egy évtizedben): az online videózás elterjedése, népszerűségének növekedése, a közösségi hálózatok és funkciók kiteljesedése, valamint az ezen két terület által ide vonzott tömegek bekapcsolódása, akik elsősorban már a szórakozás lehetőségeit keresik az interneten. Utóbbiak már nem a munka, nem is feltétlenül a legújabb online játék, vagy akár a kapcsolattartás miatt vannak jelen napi rendszerességgel, hanem egyszerűen unaloműzés, az idő múlásának felgyorsítása céljából.

Mindezt nagyban elősegíti, hogy a kikapcsolódás hagyományos formái (rádió, televízió, napilapok és magazinok, képregények, stb.) immár online módon is elérhetők, vagyis minden egyes korosztály egyre nagyobb kedvet érez a (sokszor céltalan) barangolásra, böngészésre. Míg 10 évvel ezelőtt elsősorban a tehetősebbek és jobban képzettek voltak jellemzően jelen az online világban, addig mostanra ez származástól, faji hovatartozástól, és anyagiaktól mentesen minden társadalmi rétegre igaz. A nagyfokú demokratizálódás persze egyben azt is eredményezte, hogy a legalapvetőbb ösztönökre építő tartalmak hasították ki a legnagyobb szeletet (lásd pornó), ám ez a viszonylagos hátrány nem feledteti az óriási előnyöket.

Az elkövetkező években nem várható nagyobb törés ebben a folyamatban, hiszen ezt a gazdasági világválság sem tudta igazán megállítani, talán csak némi lassulásról beszélhetünk, bár a szélessávú elérések terjedésének ütemén ez nem látszik - elég ha csak arra gondolunk, hogy az utóbbi 3-4 évben is milyen változásokat láthattunk ezen a területen. Ennél sokkal érdekesebb az asztali PC-k háttérbe szorulása, ahogy egyre nagyobb igény mutatkozik az állandó, folyamatos online jelenlétre, ezt pedig leginkább a különböző hordozható készülékek lesznek képesek kielégíteni, már amennyiben szolgáltatásaikhoz megfelelő ár is társul.

Nem véletlen, hogy 2011 a PC-piac számára gyakorlatilag a stagnálás éve volt, egyik gyártó sem tudott nagy eredményt felmutatni ebben a szegmensben. Az Intel persze rányomja a bélyegét a területre, ám az AMD immár arról beszél, hogy a jövőt illetően nem feltétlenül a megszokott párosban kell gondolkodni, az ARM pedig egyre konkrétabb terveket szövöget a szerverek terén, nem beszélve a táblákról, ahol az újabb és újabb fejlesztések, valamint a Windows 8 várható érkezése újabb komoly esélyeket kínál a versenyzőknek. Igaz, ez utóbbi operációs rendszer megjelenése jövőre újabb lökést adhat a PC-knek, itt 10 százalékos bővülést várnak, szemben az idei 3,8 százalékkal, ehhez azonban az kell majd, hogy sikerüljön megismételni a Windows 7 sikereit. Mivel a nyolcas számmal ellátott verzió immár a táblákra is legalább akkora figyelmet fordít, mint a hagyományos számítógépekre, könnyen lehet, hogy ez a siker ezúttal megoszlik majd e két terület között.

Az okostelefonok további terjedése nyilván még ennél is fontosabb lesz, biztosra vehetjük, hogy még tovább nő majd azok aránya, akik naphosszat az interneten lógnak, tulajdonképpen céltalanul, pusztán a szórakozás és az időtöltés új lehetőségeit hajszolva. Számíthatunk arra is, hogy erősödni fognak a kritikus hangok, amelyek elsősorban azt emelik ki, hogy a fiataloknak az ujjmozgatásnál többre van szükségük a formában maradásra (a súlyos elhízás, a cukorbetegség és egyéb, az általunk folytatott életmód "kellemes" mellékhatásainak elkerüléséhez), amiben sok igazság van, a többség azonban nyilván továbbra is a kényelmesebb utat választja majd, amikor az időtöltés kerül szóba. Készültek már olyan tanulmányok is, amelyek szerint az okostelefonnal rendelkezők többet és jobban tanulnak, míg mások erre azzal kontráznak, hogy az ilyen készülékek tulajdonképpen a tulajdonos hiányzó értelmét hivatottak pótolni - legalább a fogyasztói termék legyen okos, ha már a vásárló nem az.

Azt nem merjük megjósolni, hogy mindez hova vezet majd 15-20 éven belül, minden bizonnyal érdekes lesz 2011-re visszatekinteni, mint a régi szép időkre.