Gyurkity Péter

Új korszakot nyitnak az e-tankönyvek

Miközben a digitális könyvek és magazinok gyors terjedéséről, a piac folyamatos bővüléséről szinte minden héten hallunk újabb részleteket, az e-tankönyvek a legtöbbször kimaradnak ezen híradásokból, pedig itt is akadnak új kezdeményezések, amelyek egyenesen a jelenlegi, hagyományos üzleti modell végleges lecserélését, magunk mögött hagyását célozzák. A tengerentúlon immár az egyetemek részéről is szaporodnak a jelentkezők, akik a kiadókkal összefogva szeretnék csökkenteni az árakat, racionalizálni a felhasználást, hogy mindkét terület képviselői (és természetesen a diákok maguk) is jól járjanak. Mindez alapvető változásokat hozhat magával, amelyeknek nyilván meglesznek az ellenzői.

Az Egyesült Államokban viszonylag nagy visszhangot váltott ki a Nature Publishing és a California State University (CSU) között májusban létrejött megállapodás, amelynek eredményeként előbbi szeptembertől megkezdheti az első e-tankönyv széleskörű forgalmazását. A kiadványban a biológia alapjaival ismerkedhetnek meg az ezen a területen magukat képezni kívánó diákok, ezúttal interaktív módon, digitális formátumban, amely egyben az egyénire szabás megkönnyítését és a költségek leszorítását is lehetővé teszi számukra. A cég elsősorban ezen tulajdonságokra hívja fel a figyelmet, partnerei között pedig immár újabb két intézmény, a texasi és a floridai állami egyetem is megtalálható, ezzel pedig precedenst teremthetnek a többiek számára.

A Nature Publishing részéről nyilatkozó illetékes cégvezető kiemelte, hogy még odaát is több súlyos problémát eredményez a tankönyvek piacának jelenlegi helyzete, a kialakult status quo, amely elsősorban a kiadók azon próbálkozását jelenti, amely a bevételek legalább szinten tartását, netán azok növelését célozza. Az iparág szereplőinek ugyanis meglehetősen nagy gondot jelent a kiadványok többszöri újrafelhasználása, csereberélése, a használt példányok újbóli értékesítése. Indoklásuk szerint ez vezetett az átlagárak jelentős mértékű növekedéséhez, a nagyobb nevek ugyanis mind egyetértenek abban, hogy egy átlag tankönyv minimum három különböző gazdán megy keresztül.

Ez egyben nyilván azt is jelenti, hogy egy-egy tankönyvet három éven keresztül használnak a diákok, az eredeti tulajdonos ugyanis az első év után továbbadja azt, ezt pedig még egy év múlva újabb tranzakció követi. Nem véletlen, hogy a legtöbb felmérés szerint az átlag tankönyv árát úgy szabják meg, hogy az három korábbi vásárlótól befolyó bevételnek feleljen meg, vagyis a kiadók (érthető módon) igyekeznek eliminálni az ő oldalukon kieső profitot. Erre keres könnyebben emészthető megoldást a Nature, amely nemrég indította útnak saját oktatási részlegét, a digitális e-tankönyvek pedig véleményük szerint választ kínálnak mindezen problémákra.

A kezdeményezés lényege, hogy az oktatási intézmények és a kiadók nem egymással szemben állva, hanem közösen dolgozva, egymás érdekeit szem előtt tartva alakítanák ki az új alapállást, amelyet az olcsóbb, többnyire szabadon változtatható és egyénire szabható digitális kiadványok fémjeleznének. Az előnyök között sorolják fel, hogy a nyomtatási költségek kiiktatásával leszorítható az ár, itt az újrafelhasználás is kisebb problémát jelent a kiadói oldalon, a tartalmat magát pedig sokkal egyszerűbben lehetne módosítani - itt nem jelentene jogi gondokat és esetleges megtorlást a tankönyvek anyagának megváltoztatása, lecsökkentése (amennyiben az érintett intézmény nem tervezi ezen részletek felhasználását az órákon), miközben az oktatóknak és diákoknak interaktív lehetőségeket is kínál a digitális formátum.


Interaktív biológiakönyv

Még a tankönyvek megírása is félig-meddig új formát öntene, hiszen a megszokott, 4-5 fős csapatra épülő modell helyett a Nature Publishing első ilyen e-tankönyvénél több mint 50 különböző oktatót, kutatót, illetve a terület egyéb szakértőit bízta meg az egyes témák kialakításával, a szöveget pedig egy jóval szűkebb szerkesztői gárda fésüli át, hogy egységes keretet adjanak a kiadványnak - ez utóbbi nem változik, itt nyilván nem is lenne értelme felrúgni a hagyományos módszert. A szeptemberben megjelenő alkotás 49 dollárt kóstál, amely kedvezőnek tűnik a hagyományos tankönyvekhez képest, hiszen ezek esetében a 200 dolláros ár sem ritka.

Az egyelőre még kérdés, hogy a rivális kiadók mennyire lesznek hajlandók új korszakot kezdeni az e-tankönyvekkel, a piac még meglehetősen korai állapotban van, egyértelműen gyerekcipőben jár. A kompatibilis készülékek elérhetősége mindenesetre nem jelent majd problémát, hiszen a meglévő gyártók mellett újabb és újabb cégek szállnak be, hogy ezen a területen is nagyot alkossanak - elég csak a Google-ra gondolni, amely a saját online platformjával kompatibilis első készülék leszállításáról kötött megállapodást egy dél-koreai céggel, ennek eredményeként pedig nem lesz szükség az USB-kábellel, valamint az Adobe szoftverével történő macerára, az eBooks oldalán beszerezhető digitális példányok könnyű és egyszerű módon jelenhetnek meg az olvasón.

Ami az e-könyvek tágabb értelemben vett szegmensét illeti, itt a növekedés kétségtelen, az Amazon májusban például arról számolt be, hogy náluk már vezetnek a digitális kiadványok, április óta minden 100 hagyományos műre 105 ilyen alkotás jutott, ami már csak azért is jelentős eredmény, mert e-könyvekkel alig négy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni. A Kindle nyilván nagy előnyöket kínál számukra, de számos egyéb próbálkozó is megtalálható a piacon, akik igyekeznek minél nagyobb szeletet kiharapni maguknak, színes kijelzővel érkező változatokkal, amelyek egyéb kényelmi funkciókat is kínálnak a vásárlóknak.


Dél-Korea szokás szerint elöl jár ezen a téren, ők már minden egyes tanuló kezében e-olvasót szeretnének látni, természetesen nem azonnal, hanem az évtized közepétől, valamikor 2015-ben. Kézenfekvő, logikus lépés lenne ez részükről, hiszen az ország vezet a szélessávú internet penetrációjában, az olvasókkal pedig együtt járna az e-tankönyvek gyors elterjedése, amelytől ők is alapvető változásokat remélnek.

Itthon sajnos ettől még picit messze vagyunk, legfeljebb a "lesz-e tankönyv" kezdetű beszámolókkal találkozunk, és az a fránya kötőjel nem éppen ott szerepel, ahol azt szívesen látnánk - pedig az árak és a beszerzési nehézségek (az önkormányzatok által felhalmozott tartozások, stb.) miatt hazánkban is komoly előnyöket kínálna egy ilyen megoldás, persze ehhez nem ártana a szükséges infrastruktúra kialakítása, megléte. Próbálkozók akadnak, de azt senki nem tudja, hogy ebből mikor lesz szélesebb körben elterjedő, a kényelmes e-olvasóktól kísért új korszak az oktatás bármelyik szintjén.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • akoharek #15
    kicsit távolabb tekintve azt gondolom át kellene ugrani egy lépést és nem "e"sítani kellene a tankönyvet, hanem helyette valódi e-oktatást bevezetni, interaktív, multimédiás tartalommal, tesztekkel, stb. Ezzel elérnénk, hogy ne csak a táska legyen könnyebb, de a diákokat le is kösse a tananyag.
  • JMáté #14
    Aki lopott árut vesz azt szó nélkül le kell lőni, és akkor ezt is megoldottuk.
  • Balumann #13
    Nem tudom ti milyen villogásról beszéltek, a régi CRT -k villogtak, az LCD/TFT kijelzők egyáltalán nem villognak. Az LCD -nek az a hátránya, hogy csak ilyen kicsit sötétebb szobai világosság (lámpafény) mellett olvasható kényelmesen, napsütés mellett (még árnyékban sem) már lószart sem látni - szemben az einkel, ami bárhol (kivéve sötétben, de sötétben semmin se jó olvasni hosszabb szövegeket). Nameg persze a fogyasztás.

    A szemet pedig az rontja, hogy sokáig egy távolságba és irányba fókuszálunk (mivel a szemben is izmok vannak, amik ugyanúgy mint más izmaink, szeretnek használva lenni ^^). Teljesen mind1, hogy CRT, LCD vagy Eink kijelzőt használsz, ugyanúgy romlik a szemed.
    A CRT vibrálása, illetve az LCD nem megfelelő fényereje esetleg fejfájást, idegességet okozhat, de ez más kérdés.
  • Egerwin #12
    Igen ez igaz, a rendes tankönyveket messziről kerülik, de az ilyen kütyüket biztos szívesen eltulajdonítanák.
  • smv #11
    Szerintem meg ha minden kissrác ebook olvasóval járna suliba akkor a norvégok az első kajaszünetben begyűjtenék tőlük, hogy eladják kilóra...
  • Egerwin #10
    Pedig ennek igazán nincs szüksége nagy fenntartásra, kéne egy webshop, ahol az általános iskola első évétől egészen az egyetemig lennének tankönyvek, figyelembe véve azt a tényt is, hogy nem minden iskolában tanítanak ugyanazokból a könyvekből. A tanév elején mindenki befizetné az iskolának a tankönyvekre szánt pénzt és az iskola pedig megvenné azokat a webshopról. A könyveket a diákoknak az iskola fölmásolná az e-olvasóra és akkor nem lenne az, hogy Kiss Béla nem tudta letölteni ezt meg azt a tankönyvet.
  • Thrawn #9
    Látom, nem igazán tudod, mik mennek ma egy iskolában. Minimum military minősítésű cuccokra lenne szükség, ha hosszabb távon gondolkodunk. Azt meg én sem vitatom, hogy milyen jó lenne, ha nem kellene erdőket kiirtani papírgyártáshoz. Csupán csak annak a véleményemnek adtam hangot, hogy az e-tankönyvnek nem látom létjogosultságát addig, amíg - hogy úgy mondjam - a "felhasználói szokások" meg nem változnak. Arra meg még várhatunk egy ideig.
    A másik probléma már a jó magyar közéletben rejlik. Lehet, bevezetik nagy csinnadrattával, uniós pályázatokból szerzett pénzből, lesz majd nagy füstje meg lángja, tűzközeli cégek jól megszedik magukat, de van ám egy bökkenő. A fenntartásra, üzemeltetésre megint csak jó magyar szokás szerint már nem fog jutni pénz.
  • JMáté #8
    "Ha randalíroznak az osztályban és "véletlenül" elszakad egy tankönyv, hát Istenem, ott a cellux. E-olvasónál meg ott a kuka, lehet másikat beszerezni."

    Spórolni nem úgy kell hogy megvesszük a legolcsóbb szart. Főleg ha az nem is olcsó. Ha minden évben új e-book olvasót kell venni minden gyereknek az is kevesebbe kerül mint a tankönyvek. És ennél már csak olcsóbb lesz. Egyébként szerintem nem olyan könnyű ezeket tönkretenni. Ha egy 500 oldalas matekkönyvet leöntesz teával azt lehet is kidobni. Ellenben az elektronikus dolgok néha ennél jóval extrémebb löttyel való leöntést is túlélnek. Arról nem is beszélve hogy nem kell egész erdőket kiirtani olyan könyvekért amik legkésőbb tanévzáráskor a kukában végzik. Egy e-book olvasó meg jó eséllyel soha.
  • Thrawn #7
    "Többnyire csak a vonzó külalakra mennek a kiadók"
    Ez minden kiadványra érvényes, én pl. alig láttam az elmúlt 20 évben igényes ismeretterjesztő kiadványt. Persze külalakra azok, de a tartalom... Persze akad kivétel, pl. Dancsó Béla: Holdséta c. könyve.

    Ami az e-tankönyvet illeti: elméletben gyönyörű, gyakorlatilag tovább silányítja az amúgy is csapnivaló oktatást. Olvastam pár tanulmányt a jövő oktatási rendszereiről, egyvalamiről feledkeznek meg: az emberről, aki használja. Sokszor nem rendeltetésszerűen. Ha randalíroznak az osztályban és "véletlenül" elszakad egy tankönyv, hát Istenem, ott a cellux. E-olvasónál meg ott a kuka, lehet másikat beszerezni. Akik ezeket kitalálják, el sem tudják képzelni, micsoda állapotok uralkodnak ma egy iskolában. Először itt kellene rendet teremteni, ami nagyon nehéz és összetett probléma, ha a gyökereknél akarjuk megfogni.
    Két iskolás fiam van, egy átlagosnak mondható iskolába járnak, illetve a nagyobbik idén ballagott, nem a levegőbe beszélek. Nem gyp-s, elkolompárosított suli, nem elit magániskola, átlagos. Elképesztő dolgokat mesélt, szerencsére túlnyomó többségükből kimaradt. Először itt kellene változtatni, de hát ez nem csak az oktatás gondja.
  • lammaer #6
    "mindenhol már egy villogó képernyőt kell nézegetni ?"

    Az E-book-nál pont az a poén, hogy az E-ink technológia nem villog (igaz, ez csak 16 féle szürkeárnyalatod tud, a szines az villog. Egyébként a 16 szürke manapság már nagyon kevésnek hangzik, de meglepően jó lásd pl ezt).

    Az összes könyvbuzi pont emiatt van rákattanva az Einkes olvasókra, mert egy az egyben ugyanazt a vizuális élményt adja mint egy könyv, plusz extra featurek (pl: értelmező v magyar-angol szótár).

    Ha belegondolok, hogy nekünk max a biológiai album meg az atlaszok voltak színesek, én el tudnék képzelni E-inkes ebookokat a legtöbb tankönyv kiváltására.

    A képmegjelenítése sztem elég jó, és ha ezzel évente meg lehetne spórolni mondjuk egy általános iskolásnál 10k HUF-t, én már szaladnék is venni.

    Az viszont tény, másolásvédelem nélkül a tankönyvkiadók NAGYON rosszul járnának, ami nyilván hatással lenne a tankönyvek minőségére.