Miközben egyre több médiakonszern és szerzői jogvédő szervezet szorgalmazza az illegálisan másolt tartalmakat letöltők interneteléréseinek korlátozását és blokkolását, az internetszolgáltatók a felhasználók pártjára álltak és nincs kedvük segédrendőrökké válni.

Oliver Süme, az eco német internetgazdasági szövetség helyettes vezetője úgy véli, hogy - bármekkorát vétkezik is valaki - egyszerűen nem lehet lekapcsolni az internetkapcsolatát. Franciaország példáját egyre több állam akarja követni, legutóbb például az Egyesült Államokban merült fel az öt, illetve hat csapást alkalmazó modell bevezetése.

"Egyértelműen elutasítjuk az ilyen drasztikus intézkedéseket. A német internetszolgáltatók olyan infrastruktúrát üzemeltetnek, amely korlátlan hozzáférést biztosít a különböző kereskedelmi ajánlatokhoz, az információkhoz és a médiákhoz. Emellett számos az e-kormányzati szolgáltatás van, amelyeknek a jelentősége szintén egyre nagyobb. A világhálóhoz való csatlakozás éppen ezért elengedhetetlenül fontos az emberek számára. Ezt még az ENSZ vélemény- és sajtószabadságért felelős különmegbízottja is megerősítette a jelentésében, aki az internetet emberi jognak minősítette. Éppen ezért az állampolgárok internetről való lekapcsolása a szerzői jogsértéses ügyekben teljesen elfogadhatatlan, ráadásul nem hiszem, hogy ezek a megoldások különösen sikeresek lennének."

"Sokkal fontosabbak az innovatív és működő üzleti modellek, amelyekkel a magas minőségű digitális tartalmakat megfelelő kondíciók mellett legálisan lehet megszerezni és kényelmesen használni. Pont ezek az innovációk, a letöltésekért való fizetési modell hiányzik a zene- és a filmterjesztés területéről. A brit internetszolgáltatók felméréséből kiderült, hogy a három csapás modell bevezetése miatt csak a fájlcserélők 5 százaléka hagyna fel a tevékenységével, vagy használná kevesebb alkalommal a P2P-platformokat" - hangsúlyozta a szakember.


Oliver Süme
Oliver Süme hozzátette: a három csapás modell alkalmazása különösen problémás abból a szempontból, hogy magáncégek szállnak síkra egy másik magánvállalkozás jogaiért. Ez gyakorlat a jogi érdekérvényesítés privatizálását jelenti, ami ellentmond az állam erőszakmonopóliumának. Arról nem is beszélve, hogy a döntéshozók által követelt eljárások magukban foglalnak egy tartalom alapú ellenőrzést is, ami az ügyfelek megfigyeléséhez és szankcionálásához vezet. A Three Strikes modell és más hasonló megoldások teljesen lemondanak a jogállami eljárások jelentette védelemről és az egyes esetek megvizsgálásának lehetőségéről.

"Álláspontom szerint a jelenlegi törvényi keretek megfelelőek a szerzői jogsértőkkel szembeni fellépésre. Ezt támasztja alá, hogy a német internetszolgáltatókhoz így is havonta 300 000(!) IP-cím kikérési kereset érkezik be. De nem az a fontos, hogy ez a szám alacsony vagy magas, hanem az, hogy működik a jogalkotók, a bíróságok és a szolgáltatók közötti együttműködés. Európai összehasonlításban Németországban a legkisebb az illegális letöltések aránya. Csak azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években rendkívül megnőtt a szélessávú internethozzáférések száma. Ezzel párhuzamosan azonban az illegális letöltések aránya nem nőtt exponenciálisan, hanem viszonylag stabil maradt, sőt, egyre több a legális szolgáltatás. Ennek köszönhető, hogy 2003 és 2009 között a legális zeneeladásokkal által generált forgalom a nyolcszorosára nőtt."

Az eco helyettes vezetője végül leszögezte: "A tartalom- és az internetszolgáltatóknak közösek az érdekeik abban a tekintetben, hogy a vonzó digitális tartalmak elérhetők legyenek. Éppen ezért előtérbe kell kerülniük a meglévő és a jövőbeli üzleti modelleknek, az új terjesztési struktúrák kifejlesztésének és az együttműködési megoldásoknak. Nagyon problémásnak tartom, hogy a digitális anyagok licencelése és elérhetővé tétele attól függ, hogy az internetszolgáltató hajlandó-e megvalósítani a három csapás modellt vagy sem. A szerzői jogsértésekért az felel, aki elkövette őket, tehát az, aki az illegálisan másolt zenét vagy filmet feltöltötte az internetre vagy ilyen tartalmakhoz hozzáférést kínál. Azt a tendenciát, hogy ezt a felelősséget megpróbálják egyre inkább egy harmadik fél nyakába varrni, meglehetősen aggályosnak tartom. Ezzel ugyanis az internetszolgáltatókból gyakorlatilag segédrendőröket csinálnának. A világháló általános megfigyelésére és online tartalmak ellenőrzésére azonban nem kerülhet sor."

A három csapás modellt kidolgozó és először bevezető Franciaország elégedett a kalózkodás elleni törvényével. A jogszabályt végrehajtó szervezet által készített tanulmány azt mutatja, legális szolgáltatások igénybevételére ösztönöz az intézkedés. A francia hatóságok eddig egyébként - a tavaly ősszel elindult szerzői jogi kalózkodás elleni program keretében - 18 millió szerzői jogi jogsértőt azonosítottak. Kapacitáshiányra hivatkozva azonban ezek közül kevesebb, mint félmilliónak küldtek figyelmeztetést.