Berta Sándor
Pánikgomb kerülhet a mobilokra
Az amerikai külügyminisztérium támogatni akarja az olyan új technológiák kifejlesztését, amelyek lehetővé tehetik az aktivisták és a kiberdisszidensek számára a cenzúrák és az internetblokádok kijátszását.
Az elmúlt hetekben látható volt, hogy az észak-afrikai és az arab országok egy részében lezajlott demokratikus folyamatokban nagy szerep jutott a közösségi portáloknak, a Twitternek és más online technológiáknak. Ezeket a szolgáltatásokat és megoldásokat nem csak az egymással való kapcsolattartásra, hanem tüntetések szervezésére és a tevékenységek koordinálására is felhasználták az emberek. Éppen ezért egyre több elnyomó rezsim igyekszik elérhetetlenné tenni, vagy legalábbis blokád alá helyezni, illetve cenzúrázni a közösségi oldalakon, mikroblogokon és más portálokon megjelenő tartalmakat.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma most egy olyan programot hirdetett meg, amelynek lényege, hogy a fejlesztők olyan alkalmazásokat, technológiákat és megoldásokat fejlesszenek ki, amik hatékony segítséget jelenthetnek eme cenzúra kijátszásához. Az egyik projekt az úgynevezett pánikgomb megalkotását tűzte ki célul. A speciális alkalmazás okostelefonokon lenne elérhető.
A funkció rendkívül egyszerűen működik. Egy kockázatos helyzet, például a mobiltelefon lehallgatásának gyanúja vagy lefoglalásának esélye esetén a készülék tulajdonosának lehetősége nyílik arra, hogy egyetlen szoftver elindításával értesítse a veszélyről az összes ismerősét, majd törölje a telefonban lévő címjegyzék összes adatát és a rövid szöveges üzeneteket is. Az elnyomó kormányok rendőrségeit és titkosszolgálatait ugyanis elsősorban pont ezek az információk érdeklik.
Michael Posner, az amerikai külügyminisztérium munkatársa szerint jelentős mértékben fel kell gyorsítani az ilyen védelmi eszközök fejlesztését és ezeket minél előbb elérhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Korábban a hivatalt számos kritika érte amiatt, hogy a fejlesztési folyamatok túl hosszú időt vesznek igénybe.
A szaktárca nem most segít először az aktivistáknak és a kiberdisszidenseknek. 2009-ben az iráni választások után azt kérte az amerikai kormány a Twittertől, hogy halassza el az egyik frissítést, hogy így tegye lehetővé a választási eredmények ellen tüntetőknek a mikroblog további zökkenőmentes használatát. Azóta a hivatal számos céggel együttműködik a cenzúraellenes megoldások kifejlesztésén és az USA 2008 óta az ilyen projektek támogatására 50 millió dollárt különített el.
Az elmúlt hetekben látható volt, hogy az észak-afrikai és az arab országok egy részében lezajlott demokratikus folyamatokban nagy szerep jutott a közösségi portáloknak, a Twitternek és más online technológiáknak. Ezeket a szolgáltatásokat és megoldásokat nem csak az egymással való kapcsolattartásra, hanem tüntetések szervezésére és a tevékenységek koordinálására is felhasználták az emberek. Éppen ezért egyre több elnyomó rezsim igyekszik elérhetetlenné tenni, vagy legalábbis blokád alá helyezni, illetve cenzúrázni a közösségi oldalakon, mikroblogokon és más portálokon megjelenő tartalmakat.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma most egy olyan programot hirdetett meg, amelynek lényege, hogy a fejlesztők olyan alkalmazásokat, technológiákat és megoldásokat fejlesszenek ki, amik hatékony segítséget jelenthetnek eme cenzúra kijátszásához. Az egyik projekt az úgynevezett pánikgomb megalkotását tűzte ki célul. A speciális alkalmazás okostelefonokon lenne elérhető.
A funkció rendkívül egyszerűen működik. Egy kockázatos helyzet, például a mobiltelefon lehallgatásának gyanúja vagy lefoglalásának esélye esetén a készülék tulajdonosának lehetősége nyílik arra, hogy egyetlen szoftver elindításával értesítse a veszélyről az összes ismerősét, majd törölje a telefonban lévő címjegyzék összes adatát és a rövid szöveges üzeneteket is. Az elnyomó kormányok rendőrségeit és titkosszolgálatait ugyanis elsősorban pont ezek az információk érdeklik.
Michael Posner, az amerikai külügyminisztérium munkatársa szerint jelentős mértékben fel kell gyorsítani az ilyen védelmi eszközök fejlesztését és ezeket minél előbb elérhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Korábban a hivatalt számos kritika érte amiatt, hogy a fejlesztési folyamatok túl hosszú időt vesznek igénybe.
A szaktárca nem most segít először az aktivistáknak és a kiberdisszidenseknek. 2009-ben az iráni választások után azt kérte az amerikai kormány a Twittertől, hogy halassza el az egyik frissítést, hogy így tegye lehetővé a választási eredmények ellen tüntetőknek a mikroblog további zökkenőmentes használatát. Azóta a hivatal számos céggel együttműködik a cenzúraellenes megoldások kifejlesztésén és az USA 2008 óta az ilyen projektek támogatására 50 millió dollárt különített el.
