Berta Sándor
Zavarják Kínát a közösségi portálok
A pekingi kormány árgus szemekkel figyeli a Facebookot és társait, mert Egyiptom példája bebizonyította, hogy hatékony eszközök lehetnek a cenzúra kikerülésében és a véleményszabadság biztosításában.
A kínai felhasználóknak rendkívül türelmeseknek kell lenniük, ugyanis a kormány által használt cenzúrarendszer bizonyos napokon erősen lecsökkenti az internetezési sebességet. Éppen ezért gyakran sok online fórum elérhetetlenné válik vagy komoly problémát okoz a blogok és a bejegyzések frissítése. A Tibetről, a Tiananmen téri 1989-as vérengzésről vagy éppen Liu Xiaobo Nobel-békedíjas disszidensről szóló oldalak évek óta egyszerűen tiltólistán vannak. De a cenzúra más helyeken is jelen van: például a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on.
Peking számára a közösségi médiaajánlatok azért gyanúsak, mivel lehetővé teszik a szabad véleménycserét és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek. Az ázsiai ország vezetése kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a Facebook és a Twitter bizony nagyon hatékony megoldás lehet a tüntetések szervezésében, vagy az üzenetek továbbításában. Éppen ezért a helyi hatóságok árgus szemmel figyelik ezeket a fórumokat és engedélyezik ugyanakkor a kínai közösségi oldalak működését. Utóbbiak azonban soha nem érik el azt a szabadságszintet, amit a Facebook és a Twitter biztosít a tagjainak.
Egy profil a Sina Weibo honlapján
A Twitterre hasonlító Sina Weibo szintén mikroblog, de cenzúrázzák és mindennemű tömegrendezvény szervezése tilos rajta. A meglévő kínai közösségi oldalak kénytelenek ügyesen lavírozni és a cenzúrának köszönhető, hogy a szerepük gyakran inkább csak online kereskedelmi tevékenységre korlátozódik. Így lesznek a közösségi platformokból online játékok chatszobái vagy internetes tőzsdék.
Külföldi internetes cégek már alig vannak jelen Kínában. Az AOL - követve az eBay példáját - két évvel ezelőtt hagyta el Pekinget. A Google kínai kirendeltsége Hongkongra települt át. A Facebook is Hongkongban rendezte be az új irodáját, bár Mark Zuckerberg korábban találkozott a Baidu, illetve a Sina Weibo vezetőivel. Úgy tűnik tehát, hogy Kína esetében érvényes a mondás: megszoksz vagy megszöksz.
A helyi szolgáltatások üzemeltetői nagyon jól profitálnak a külföldi vállalatok visszavonulásából. A legnagyobb kínai szociális hálózatok jelenleg a Renren.com, a Kaixin001 és a Qzone. Utóbbi a Tencent internetes konszern érdekeltségébe tartozik. A Tencent elsősorban a QQ azonnali üzenetküldő szolgáltatása miatt ismert, amelynek több mint 480 millió regisztrált tagja van. A Renren 160 millió, a Kaixin001-nek több mint 93 millió regisztrált taggal büszkélkedhet.
Kína az idei év elején a VoIP-szolgáltatókat akarta száműzni az országból és fennállt a veszélye annak, hogy betiltják a Skype-ot. Ez utóbbi azonban a hatályos kormánydöntés ellenére sem valósult meg, mivel az ázsiai állam nem szeretett volna nemzetközi konfliktusba keveredni és nem akarta újabb nyugati médiatámadásoknak kitenni magát.
A kínai felhasználóknak rendkívül türelmeseknek kell lenniük, ugyanis a kormány által használt cenzúrarendszer bizonyos napokon erősen lecsökkenti az internetezési sebességet. Éppen ezért gyakran sok online fórum elérhetetlenné válik vagy komoly problémát okoz a blogok és a bejegyzések frissítése. A Tibetről, a Tiananmen téri 1989-as vérengzésről vagy éppen Liu Xiaobo Nobel-békedíjas disszidensről szóló oldalak évek óta egyszerűen tiltólistán vannak. De a cenzúra más helyeken is jelen van: például a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on.
Peking számára a közösségi médiaajánlatok azért gyanúsak, mivel lehetővé teszik a szabad véleménycserét és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek. Az ázsiai ország vezetése kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a Facebook és a Twitter bizony nagyon hatékony megoldás lehet a tüntetések szervezésében, vagy az üzenetek továbbításában. Éppen ezért a helyi hatóságok árgus szemmel figyelik ezeket a fórumokat és engedélyezik ugyanakkor a kínai közösségi oldalak működését. Utóbbiak azonban soha nem érik el azt a szabadságszintet, amit a Facebook és a Twitter biztosít a tagjainak.
Egy profil a Sina Weibo honlapján
A Twitterre hasonlító Sina Weibo szintén mikroblog, de cenzúrázzák és mindennemű tömegrendezvény szervezése tilos rajta. A meglévő kínai közösségi oldalak kénytelenek ügyesen lavírozni és a cenzúrának köszönhető, hogy a szerepük gyakran inkább csak online kereskedelmi tevékenységre korlátozódik. Így lesznek a közösségi platformokból online játékok chatszobái vagy internetes tőzsdék.
Külföldi internetes cégek már alig vannak jelen Kínában. Az AOL - követve az eBay példáját - két évvel ezelőtt hagyta el Pekinget. A Google kínai kirendeltsége Hongkongra települt át. A Facebook is Hongkongban rendezte be az új irodáját, bár Mark Zuckerberg korábban találkozott a Baidu, illetve a Sina Weibo vezetőivel. Úgy tűnik tehát, hogy Kína esetében érvényes a mondás: megszoksz vagy megszöksz.
A helyi szolgáltatások üzemeltetői nagyon jól profitálnak a külföldi vállalatok visszavonulásából. A legnagyobb kínai szociális hálózatok jelenleg a Renren.com, a Kaixin001 és a Qzone. Utóbbi a Tencent internetes konszern érdekeltségébe tartozik. A Tencent elsősorban a QQ azonnali üzenetküldő szolgáltatása miatt ismert, amelynek több mint 480 millió regisztrált tagja van. A Renren 160 millió, a Kaixin001-nek több mint 93 millió regisztrált taggal büszkélkedhet.
Kína az idei év elején a VoIP-szolgáltatókat akarta száműzni az országból és fennállt a veszélye annak, hogy betiltják a Skype-ot. Ez utóbbi azonban a hatályos kormánydöntés ellenére sem valósult meg, mivel az ázsiai állam nem szeretett volna nemzetközi konfliktusba keveredni és nem akarta újabb nyugati médiatámadásoknak kitenni magát.