MTI
Európa a közösségi oldalak szabályozásáról vitatkozik
Kétnapos nemzetközi adatvédelmi konferencia fejeződött be tegnap Budapesten az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére; az első napon a közösségi adathálókat érintő adatvédelmi kérdéseket vitatták meg az előadók.
Thommas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint ha a Facebook egy állam lenne, felhasználói - azaz "lakosai" száma alapján a világ második, harmadik legnagyobb országa lenne. Ma már 600 millióan regisztráltak a Facebook közösségi oldalon és valószínűsíthető, hogy ez a szám hamarosan 800 millióra nő. Mint mondta: világossá kell tenni azt, hogy a közösségi hálózatok tevékenysége nem szabályozható olyan országokban, ahol a szerverközpont van, jelen esetben az Egyesült Államokban. Biztosítani kell, hogy európai szabályozás fedje le ezt a területet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy részletesen tanulmányozni kell a közösségi hálózatok hatásait, különösen az emberi jogok szempontjából.
Thomas Hammarsberg szerint rendkívül fontos, hogy független, elfogulatlan adatvédelmi szervezetek, hatóságok jöjjenek létre. Azok az információk, amelyeket a felhasználók megadnak a közösségi oldalakon, személyes adatokat tartalmaznak, ezek felhasználhatók, elemezhetők. A nemzeti és a nemzetközi hatóságok feladata, hogy biztosítsa a magánszféra védelmét - mondta.
Jóri András adatvédelmi biztos szerint régóta vitatott, hogy az adatvédelmet az állam szabályozza, vagy engedjék át ezt a feladatot a magánszervezeteknek. Szerinte az internetkorszak kezdetén, az 1990-es évek elején terjedt el a "poszthippi ideológia", a "jogmentes tér" mítosza. Úgy gondolták, az erős titkosítás és a világháló oda vezet, hogy olyan tikosított csatornák jönnek létre a világon, amelyeken pénz vagy információ szabadon, állami kontroll nélkül áramolhat.
A biztos szerint erre gyorsan jött az állami válasz is, az első próbálkozás az internet szabályozására az Egyesült Államokban. Az 1990-es évek közepén néhány amerikai képviselő gyerekeknek nem való tartalmakat talált az interneten, és úgy gondolták, ezeket le kell tiltani. Erről törvény is született, amelyet a bíróság 1997-ben alkotmányellenesnek minősített. Azonban már ebben a vitában felmerült, hogy ha nem lesz állami szabályozás, mások ragadják magukhoz a szabályozás felelősségét és lehetőségét. Például különböző szoftverek gyártói határozzák meg, hogy milyen tartalmakhoz lehessen hozzáférni. Ez a vita a mai napig tart.
Európában az Európa Tanács egyezménye és az Európai Unió adatvédelmi irányelve alapján viszonylag egységes a szabályozás, ez mindenkinek biztosítja az adataival kapcsolatos önrendelkezési jogot. Ezzel szemben az Egyesült Államokban többi között a piac, az innovatív vállalkozások szempontjai sokkal előbbre valók, adott esetben azt is igazolhatják, hogy korlátozzák az adatvédelmi jogokat . Sok konfliktus adódik ebből a helyzetből, köztük a terroristaellenes intézkedések eltérő fogadtatása az óceán két oldalán. Jóri András álláspontja szerint a demokratikus, jogállami keretek között kialakított állami szabályozásra van szükség, hogy kevésbé átlátható és önkényes kezdeményezések ne juthassanak szerephez.
Thommas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint ha a Facebook egy állam lenne, felhasználói - azaz "lakosai" száma alapján a világ második, harmadik legnagyobb országa lenne. Ma már 600 millióan regisztráltak a Facebook közösségi oldalon és valószínűsíthető, hogy ez a szám hamarosan 800 millióra nő. Mint mondta: világossá kell tenni azt, hogy a közösségi hálózatok tevékenysége nem szabályozható olyan országokban, ahol a szerverközpont van, jelen esetben az Egyesült Államokban. Biztosítani kell, hogy európai szabályozás fedje le ezt a területet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy részletesen tanulmányozni kell a közösségi hálózatok hatásait, különösen az emberi jogok szempontjából.
Thomas Hammarsberg szerint rendkívül fontos, hogy független, elfogulatlan adatvédelmi szervezetek, hatóságok jöjjenek létre. Azok az információk, amelyeket a felhasználók megadnak a közösségi oldalakon, személyes adatokat tartalmaznak, ezek felhasználhatók, elemezhetők. A nemzeti és a nemzetközi hatóságok feladata, hogy biztosítsa a magánszféra védelmét - mondta.
Jóri András adatvédelmi biztos szerint régóta vitatott, hogy az adatvédelmet az állam szabályozza, vagy engedjék át ezt a feladatot a magánszervezeteknek. Szerinte az internetkorszak kezdetén, az 1990-es évek elején terjedt el a "poszthippi ideológia", a "jogmentes tér" mítosza. Úgy gondolták, az erős titkosítás és a világháló oda vezet, hogy olyan tikosított csatornák jönnek létre a világon, amelyeken pénz vagy információ szabadon, állami kontroll nélkül áramolhat.
A biztos szerint erre gyorsan jött az állami válasz is, az első próbálkozás az internet szabályozására az Egyesült Államokban. Az 1990-es évek közepén néhány amerikai képviselő gyerekeknek nem való tartalmakat talált az interneten, és úgy gondolták, ezeket le kell tiltani. Erről törvény is született, amelyet a bíróság 1997-ben alkotmányellenesnek minősített. Azonban már ebben a vitában felmerült, hogy ha nem lesz állami szabályozás, mások ragadják magukhoz a szabályozás felelősségét és lehetőségét. Például különböző szoftverek gyártói határozzák meg, hogy milyen tartalmakhoz lehessen hozzáférni. Ez a vita a mai napig tart.
Európában az Európa Tanács egyezménye és az Európai Unió adatvédelmi irányelve alapján viszonylag egységes a szabályozás, ez mindenkinek biztosítja az adataival kapcsolatos önrendelkezési jogot. Ezzel szemben az Egyesült Államokban többi között a piac, az innovatív vállalkozások szempontjai sokkal előbbre valók, adott esetben azt is igazolhatják, hogy korlátozzák az adatvédelmi jogokat . Sok konfliktus adódik ebből a helyzetből, köztük a terroristaellenes intézkedések eltérő fogadtatása az óceán két oldalán. Jóri András álláspontja szerint a demokratikus, jogállami keretek között kialakított állami szabályozásra van szükség, hogy kevésbé átlátható és önkényes kezdeményezések ne juthassanak szerephez.